„Komhal 2 ZH kiskerdesek” változatai közötti eltérés
a Talán így működik |
a 2017-es ZH hiányzó kérdéseit beleraktam |
||
| 259. sor: | 259. sor: | ||
== Az ADSL (1-es verzió) által adatátvitelre használt frekvenciatartomány sávszélessége nagyságrendileg mekkora? == | == Az ADSL (1-es verzió) által adatátvitelre használt frekvenciatartomány sávszélessége nagyságrendileg mekkora? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# 1 kHz | # 1 kHz | ||
# 100 kHz | # 10 kHz | ||
# 1 MHz | # 100 kHz | ||
# 1 GHz | # 1 MHz | ||
# 100 Mhz | |||
# 1 GHz | |||
== Melyik állítás NEM igaz a BORSCHT funkciókra? == | == Melyik állítás NEM igaz a BORSCHT funkciókra? == | ||
| 316. sor: | 318. sor: | ||
# Internet/OLT/ONU/splitter/végberendezés. | # Internet/OLT/ONU/splitter/végberendezés. | ||
# Internet/OLT/splitter/ONU/végberendezés. | # Internet/OLT/splitter/ONU/végberendezés. | ||
== Melyik állítás igaz az aktív optikai hálózatra? == | == Melyik állítás igaz az aktív optikai hálózatra? == | ||
| 460. sor: | 455. sor: | ||
# A fentiek egyikében sem. | # A fentiek egyikében sem. | ||
== A telefóniában használtos PCM | == A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | ||
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg. | # a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg. | ||
| 909. sor: | 904. sor: | ||
# eNodeB-k között nem lehet közvetlen összeköttetés hasonlóan 2G/3G-hez. | # eNodeB-k között nem lehet közvetlen összeköttetés hasonlóan 2G/3G-hez. | ||
# Nincs külön rádiós vezérlő funkció, ellentétben 2G/3G-vel. | # Nincs külön rádiós vezérlő funkció, ellentétben 2G/3G-vel. | ||
== LTE-re (Long Term Evolution) melyik állítás igaz? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# Rendelkezik áramkörkapcsolt gerinchálózattal. | |||
# Az LTE gerinchálózat (core network) hálózati elemei: eNodeB, MSC, GGSN. | |||
# A handoverek kezelését alapvetően az 2G-s (GSM) MSC vezérli LTE hálózatokban is. | |||
# VoWiFi esetén a szolgáltatótól külön hívószámot kell igényelni e célra. | |||
# eNodeB-k között nem lehet közvetlen összeköttetés hasonlóan 2G/3G-hez. | |||
# Nincs külön rádiós vezérlő funkció, ellentétben 2G/3G-vel. | |||
== A tandem központokról: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# Magyarországon nincs ilyen | |||
# A szekunder központok részeinek tekinthetőek | |||
# Magyarországon 5-10 db ilyen van | |||
# A nagyvárosi helyi központokat kötik össze | |||
# Főleg ritkán lakott területeken alkalmazzák őket | |||
# Segítségükkel jelentős mennyiségű rézvezeték takarítható meg | |||
== Melyik igaz az IP multicast-ra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# Nem használják IPTV esetében | |||
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség | |||
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet | |||
# A csoporttagság dinamikusan változhat | |||
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja | |||
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat | |||
== Melyik állítás igaz? (vonali kódolás, moduláció téma) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# A vonali kódolás kevesebb sávszélességet igényel, mint a moduláció | |||
# A vonali kódolt jel spektruma a vivőjel frekvenciájának környezetében lesz | |||
# Átmenetkódolás esetén az információt egy feszültségszint hordozza | |||
# Az AMI kódolásnak nincs egyenáramú komponense | |||
# Az AMI kódolás egy modulációfajta | |||
# Az unipoláris kódolás jelentése: a szimbólumidő egy részében 0 értéket vesz fel a jelszint | |||
== Melyik állítás igaz a beszédkódolókra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# A PCM-mel kódolt bitfolyam a legtöbb más kodekkel is dekódolható (egyéb konverzió nélkül) | |||
# Vokóderek hangminősége jobb, mint a hibrid kódolóké | |||
# Mobil és vezetékes telefonhálózatokban ugyanazt a kodeket használják | |||
# A kódolási késleltetés tipikus értéke 2,4 - 64 kb/s | |||
# A robosztusság növelhető hibajavító kódolással | |||
# A hangminőség mértékegysége MIPS (Million Intructions Per Second) | |||
== Az ADSL DSLAM-re igaz, hogy.. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# A felhasználó lakásába/irodájába telepítik | |||
# Magyarországon nem alkalmaznak ilyen eszközt | |||
# Nem tartalmaz modemet (illetve ennek megfelelő funkciót) | |||
# Minden felhasználóhoz külön DSLAM tartozik a telefonközpontban | |||
# Ismeri, használja a DMT modulációt | |||
# Adatsebessége max 128 kb/s | |||
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a "nem tökéletes, de még elfogadható", élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# 0,2-0,3 mp | |||
# 0,5-0,7 mp | |||
# 0,02-0,03 mp | |||
# 0,05-0,07 mp | |||
# 0,002-0,003 mp | |||
# 0,005-0,007 mp | |||
== Az RTP-ről (Real-time Transport Protocol): == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# Nem használják IPTV esetében | |||
# IPv4 felett nincs RTP használatára lehetőség | |||
# Az UDP és TCP helyett használatos protokoll | |||
# A beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP szolgáltatásminőséget (QoS) biztosítja | |||
# Segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható | |||
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő | |||
== Melyik igaz a Next Generation Networks (NGN)-re? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | |||
# Ez egy nagysebességű Internet-szolgáltatást biztosító hálózat, melyen azonban televíziószolgáltatás nem érhető el, csak YouTube, és más hasonló Internetes videócsatornák | |||
# Ez az otthoni és kisebb irodai belső hálózatok új koncepciója, mely segítségével telefonszolgáltatás is igénybe vehető külön telefonvezetékek nélkül | |||
# NGN csak vezetékes hozzáférési hálózattal használható | |||
# Az ADSL és az NGN nem használható együtt | |||
# NGN segítségével nem nyújtható Internetszolgáltatás | |||
# NGN-ben a gerinchálózatban a telefonbeszélgetések jelét IP csomagokban továbbítják | |||
== Melyik állítás igaz az aktív optikai hálózatra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Az osztóknak nincs szükségük elektromos táplálásra | |||
# Tipikusan Ethernettel valósítják meg | |||
# Minden lakáshoz külön fényszál megy a központtól | |||
# Nincs benne elosztópont | |||
# Végponttól-végpontig csavart réz érpárt (cat5e/cat6) használnak | |||
# Csak beszédátvitelre használható, adatátvitelhez túl kicsi a sávszélessége (adatsebessége) | |||