„Szerkesztő:Nagy Vilmos/Jelek Gyakorlatjegyzet - 2017 (ősz)” változatai közötti eltérés

@@ 113. sor: / 113. sor: @@
 </div>
 </div>
+=== Rendszer válaszának kiszámolása lépésenként ===
+==== Diszkrét idejű jelek ====
+Adott a <math>y[k] + 0.8y[k-1] = 3u[k] + 4u[k-1]</math> öszefüggés. Továbbá tudjuk, hogy <math>y[-1] = 5</math>, s <math>u[k] = 2\cdot\epsilon[k]</math>. Számoljuk ki az ''y'' értékeit különböző ''k'' értékekre.
+Az előadásvázlatban van hasonló példa. Az egészet <math>y[k] = ... </math>-ra rendezve kapunk egy egyszerű összefüggést. Mivel tudjuk az <math>y[-1]</math>-et, így az <math>y[0]</math> triviálisan számolható. Ezek után a következő, majd a következő, majd az azt követő ''y'' érték is. Valahogy így:
+{| class="wikitable"
+|-
+! k !! u !! y
+|-
+| -1 || 0 || 5
+|-
+| 0 || 2 || 2
+|-
+| 1 || 2 || 12.4
+|-
+| 2 || 2 || ...
+|}
+<small>A gyakorlaton ezt még felrajzoltuk egy grafikonra. Két dolgot jegyeztünk meg:
+* A diszkrét értékeket nem kötjük össze!
+* A tengelyek legyenek elnevezve!
+</small>
+A fenti módszer hátránya, hogyha szeretném tudni a <math>y[538]</math> értékét, akkor ahhoz ki kell számolni a <math>y[537]</math> értékét, és így tovább összes korábbi értéket is.
+==== Folytonos idejű jelek ====
+Folytonos idejű jelek is lehetnének hasonlóan számolhatóak, de ott a megfelelő lépésköz sokkal nehezebben meghatározható (gondolj a Taylor polinommal való közelítésre).