„Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
a David14 átnevezte a(z) Matekvizsga vill.BSc 2007.01.09. lapot a következő névre: Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Villanyalap|VizsgaKetto}}
==Feladatok:==
===1. Írja fel az <math>x+2y+3z=4</math> és a <math>3x+4y+5z</math> síkokkal párhuzamos, a <math>P = (1,2,3)</math> ponton átmenő egyenes egyenletét!===


 
===2. Az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik nem?===
 
 
=====1. Írja fel az <math>x+2y+3z=4</math> és a <math>3x+4y+5z</math> síkokkal párhuzamos, a <math>P = (1,2,3)</math> ponton átmenő egyenes egyenletét!=====
 
=====2. Az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik nem?=====


(a) Ha <math>(a_n)</math> konvergens <math>(a_n^n)</math> is konvergens
(a) Ha <math>(a_n)</math> konvergens <math>(a_n^n)</math> is konvergens
16. sor: 12. sor:
(d) Ha <math>a_n^n\to1</math> akkor <math>a_n\to1</math>
(d) Ha <math>a_n^n\to1</math> akkor <math>a_n\to1</math>


=====3. Adott a következő függvény:=====
===3. Adott a következő függvény:===


<math> f(x)= \frac{2\sqrt{x}+3\sqrt[3]{x}}{6\sqrt[3]{x}-8\sqrt{x}} </math>
<math> f(x)= \frac{2\sqrt{x}+3\sqrt[3]{x}}{6\sqrt[3]{x}-8\sqrt{x}} </math>


<math> a.)\; \lim_{x\to{0+}} f(x)=? </math>
<math> a.)\; \lim_{x\to{0+}} f(x)=? </math>
26. sor: 20. sor:
<math> b.)\; \lim_{x\to\infty} f(x)=? </math>
<math> b.)\; \lim_{x\to\infty} f(x)=? </math>


=====4. Legyen <math> n\geq1 </math> tetszőleges egész és <math>f(x)=x\arctan\frac{1}{x^n}</math> ha <math>x\neq0</math> és <math>f(0)=0</math>. Mely n-ekre deriválható az f függvény az origóban? Amikor létezik, folytonos-e a derivált itt?=====
===4. Legyen <math> n\geq1 </math> tetszőleges egész és <math>f(x)=x\arctan\frac{1}{x^n}</math> ha <math>x\neq0</math> és <math>f(0)=0</math>. Mely n-ekre deriválható az f függvény az origóban? Amikor létezik, folytonos-e a derivált itt?===


=====5. Adja meg a valós számegyenes véges sok olyan intervallumra való felosztását, melyek mindegyikén az <math> f(x)=x^5-80x </math> függvény kölcsönösen egyértelmű!=====
===5. Adja meg a valós számegyenes véges sok olyan intervallumra való felosztását, melyek mindegyikén az <math> f(x)=x^5-80x </math> függvény kölcsönösen egyértelmű!===


=====6.=====
===6.===


<math>{a.)}\;\int_{0}^\pi \sin^3\!{x}\;\mathrm{d}x=?</math>
<math>{a.)}\;\int_{0}^\pi \sin^3\!{x}\;\mathrm{d}x=?</math>
37. sor: 31. sor:




===Megoldások===
==Megoldások:==
 
=====1. Írja fel az <math>x+2y+3z=4</math> és a <math>3x+4y+5z</math> síkokkal párhuzamos, a <math>P = (1,2,3)</math> ponton átmenő egyenes egyenletét!=====


=====Megoldás=====
===1. Írja fel az <math>x+2y+3z=4</math> és a <math>3x+4y+5z</math> síkokkal párhuzamos, a <math>P = (1,2,3)</math> ponton átmenő egyenes egyenletét!===


Vegyük a két sík normálvektorát: <math>\vec n_1(1,2,3)</math> és <math>\vec n_2(3,4,5)</math>. Az egyenes merőleges kell, hogy legyen mindkét normálvektorra, ezt vektoriális szorzással kapjuk meg:
Vegyük a két sík normálvektorát: <math>\vec n_1(1,2,3)</math> és <math>\vec n_2(3,4,5)</math>. Az egyenes merőleges kell, hogy legyen mindkét normálvektorra, ezt vektoriális szorzással kapjuk meg:
56. sor: 48. sor:
-(x-1)=\frac{y-2}2=-(z-3)</math>
-(x-1)=\frac{y-2}2=-(z-3)</math>


=====2. Az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik nem?=====
===2. Az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik nem?===


-======(a) Ha <math>(a_n)</math> konvergens <math>(a_n^n)</math> is konvergens======
(a) Ha <math>(a_n)</math> konvergens <math>(a_n^n)</math> is konvergens


-======(b) Ha <math>(a_n^n)</math> konvergens <math>(a_n)</math> is konvergens======
(b) Ha <math>(a_n^n)</math> konvergens <math>(a_n)</math> is konvergens


-======(c) Ha <math>a_n\to1</math> akkor <math>a_n^n\to1</math>======
(c) Ha <math>a_n\to1</math> akkor <math>a_n^n\to1</math>


-======(d) Ha <math>a_n^n\to1</math> akkor <math>a_n\to1</math>======
(d) Ha <math>a_n^n\to1</math> akkor <math>a_n\to1</math>


 
Megoldás:
=====Megoldás=====


(a) Nem igaz, pl. ha <math>(a_n)\equiv 2</math>, akkor <math>(a_n^n)\to\infty</math>, divergál a végtelenbe. (<math>a_n\to A</math>, <math>|A|<0 \Rightarrow a_n^n\to B\in\mathbf R</math>, de egyes esetekben <math>|A|=1</math>-re is lehet.)
(a) Nem igaz, pl. ha <math>(a_n)\equiv 2</math>, akkor <math>(a_n^n)\to\infty</math>, divergál a végtelenbe. (<math>a_n\to A</math>, <math>|A|<0 \Rightarrow a_n^n\to B\in\mathbf R</math>, de egyes esetekben <math>|A|=1</math>-re is lehet.)
84. sor: 75. sor:


(d) Nem igaz, lásb (b) feladat megoldása.
(d) Nem igaz, lásb (b) feladat megoldása.





A lap 2013. február 25., 18:41-kori változata

Feladatok:

1. Írja fel az és a síkokkal párhuzamos, a ponton átmenő egyenes egyenletét!

2. Az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik nem?

(a) Ha konvergens is konvergens

(b) Ha konvergens is konvergens

(c) Ha akkor

(d) Ha akkor

3. Adott a következő függvény:

4. Legyen tetszőleges egész és ha és . Mely n-ekre deriválható az f függvény az origóban? Amikor létezik, folytonos-e a derivált itt?

5. Adja meg a valós számegyenes véges sok olyan intervallumra való felosztását, melyek mindegyikén az függvény kölcsönösen egyértelmű!

6.


Megoldások:

1. Írja fel az és a síkokkal párhuzamos, a ponton átmenő egyenes egyenletét!

Vegyük a két sík normálvektorát: és . Az egyenes merőleges kell, hogy legyen mindkét normálvektorra, ezt vektoriális szorzással kapjuk meg:

Az egyenes egyenlete: , egyenletrendszerben:

2. Az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik nem?

(a) Ha konvergens is konvergens

(b) Ha konvergens is konvergens

(c) Ha akkor

(d) Ha akkor

Megoldás:

(a) Nem igaz, pl. ha , akkor , divergál a végtelenbe. (, , de egyes esetekben -re is lehet.)

(b) Nem igaz, pl.:

(c) Nem igaz, pl.:

(d) Nem igaz, lásb (b) feladat megoldása.


-- Gabesz - 2007.01.09.

-- Thanx to Tóth Gábor

-- Andris - 2007.01.10.