„Mikrokontroller alapú rendszerek” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
A tantárgyat teljesítő hallgatók képesek lesznek átlagos bonyolultságú mikrokontroller alapú rendszerek megtervezésére és valósidejű irányító programrendszerének kialakítására. A napjainkban legelterjedtebben használt fejlesztő eszközök megismerése biztos hátteret biztosít a jövőbeli újabb rendszerek gyors adaptálásra. | A tantárgyat teljesítő hallgatók képesek lesznek átlagos bonyolultságú mikrokontroller alapú rendszerek megtervezésére és valósidejű irányító programrendszerének kialakítására. A napjainkban legelterjedtebben használt fejlesztő eszközök megismerése biztos hátteret biztosít a jövőbeli újabb rendszerek gyors adaptálásra. | ||
== Rövid tematika == | |||
Digitális rendszerek központi egységei: mikroprocesszorok és mikrokontrollerek architektúrális összehasonlítása, kiválasztási szempontjai. 8/16/32 bites architektúrák (80C51/XC166/ARM és DSP architektúrák). A megfelelő architektúra kiválasztásának jelentősége és hatása a rendszer legfontosabb jellemzőire (sebesség, bitkezelés, törtszámok kezelése, belső memória, regiszterbankok). | |||
Mikrokontrollerek tipikus integrált perifériái. Órajel-generátorok (belső, külső, PLL áramkörök), reset-, watch-dog áramkörök. Memória elemek (OTP ROM, flash, RAM, EEPROM). Időzítő és számláló egységek (üzemmódjaik, kvadratúra-enkóder, PWM). Digitális be- és kimenetek, a mikrokontroller portok speciális kialakítása és ezek illesztési tulajdonságai. Analóg be- és kimenetek. Integrált aszinkron és szinkron kommunikációs buszok (USART, I2C, SPI, CAN). Megszakítási rendszer, prioritások kezelése. | |||
Élesztés, programozás, tesztelés interfészei. ISP jelentősége. Egyedi és szabványos (JTAG) felületek. Belső és külső boot loader, firmware update lehetősége és megoldásai. | |||
Assembly, C és blokkorientált hardver-közeli programfejlesztés. Programozási modell, utasításkészlet tulajdonságai. CISC, RISC és DSP architektúra. Tipikus ASM/C fejlesztő környezet bemutatása (Tasking, Keil), a firmware szerkezete (konfigurálás, startup kód, megszakítási rendszer, gyors megszakításkezelés bankváltásokkal. ASM betétek és ASM függvények használata.) Idő- és eseményvezérelt rendszerek legfontosabb tulajdonságai, szinkronizációs elvek. | |||
* | Esettanulmány: szinte teljesen szabadon konfigurálható mikrokontrollerek (SiLab C8051F31x, C8051F04x). Egy valósidejű irányító rendszer hardver-szoftver rendszerterve. | ||
Kommunikációs megjelenítő, konfiguráló és tesztfelület kialakítása beágyazott rendszerekhez. Gyors alkalmazásfejlesztés (RAD) módszerek JAVA és NET platformon egyszerű kezelőfelület kialakítására. Mikrokontroller API kialakítása, kommunikációs driver elkészítése. | |||
== Segédanyagok == | |||
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348 tanszéki honlapon]. | |||
* [[Media:MAR_házifeladat_minta.pdf|Házi feladat minta 1]] | |||
* [[Media:MAR_házifeladat_minta2.pdf|Házi feladat minta 2]] | |||
== Zárthelyik, vizsgák == | |||
*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf|2010 tavasz ZH]] | |||
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf|2011 tavasz vizsga]] | |||
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf|2011 tavasz vizsga]] | |||
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf|2012 tavasz vizsga]] | |||
[[Category:Villanyszak]] | [[Category:Villanyszak]] | ||