„Mikrokontroller alapú rendszerek” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
31. sor: 31. sor:
A tantárgyat teljesítő hallgatók képesek lesznek átlagos bonyolultságú mikrokontroller alapú rendszerek megtervezésére és valósidejű irányító programrendszerének kialakítására. A napjainkban legelterjedtebben használt fejlesztő eszközök megismerése biztos hátteret biztosít a jövőbeli újabb rendszerek gyors adaptálásra.
A tantárgyat teljesítő hallgatók képesek lesznek átlagos bonyolultságú mikrokontroller alapú rendszerek megtervezésére és valósidejű irányító programrendszerének kialakítására. A napjainkban legelterjedtebben használt fejlesztő eszközök megismerése biztos hátteret biztosít a jövőbeli újabb rendszerek gyors adaptálásra.


== Rövid tematika ==


Digitális rendszerek központi egységei: mikroprocesszorok és mikrokontrollerek architektúrális összehasonlítása, kiválasztási szempontjai. 8/16/32 bites architektúrák (80C51/XC166/ARM és DSP architektúrák). A megfelelő architektúra kiválasztásának jelentősége és hatása a rendszer legfontosabb jellemzőire (sebesség, bitkezelés, törtszámok kezelése, belső memória, regiszterbankok).


{{GlobalTemplate|Villanyszak|Bscbeagyucar}}
Mikrokontrollerek tipikus integrált perifériái. Órajel-generátorok (belső, külső, PLL áramkörök), reset-, watch-dog áramkörök. Memória elemek (OTP ROM, flash, RAM, EEPROM). Időzítő és számláló egységek (üzemmódjaik, kvadratúra-enkóder, PWM). Digitális be- és kimenetek, a mikrokontroller portok speciális kialakítása és ezek illesztési tulajdonságai. Analóg be- és kimenetek. Integrált aszinkron és szinkron kommunikációs buszok (USART, I2C, SPI, CAN). Megszakítási rendszer, prioritások kezelése.


-- [[DormanP]] - 2009.06.09.
Élesztés, programozás, tesztelés interfészei. ISP jelentősége. Egyedi és szabványos (JTAG) felületek. Belső és külső boot loader, firmware update lehetősége és megoldásai.


* {{InLineFileLink|Villanyszak|Bscbeagyucar|Sipos_Takats_Bence_T35NOC_MAR_HF.pdf|Sipos_Takats_Bence_T35NOC_MAR_HF.pdf}}: Házi feladat minta 2010-ből
Assembly, C és blokkorientált hardver-közeli programfejlesztés. Programozási modell, utasításkészlet tulajdonságai. CISC, RISC és DSP architektúra. Tipikus ASM/C fejlesztő környezet bemutatása (Tasking, Keil), a firmware szerkezete (konfigurálás, startup kód, megszakítási rendszer, gyors megszakításkezelés bankváltásokkal. ASM betétek és ASM függvények használata.) Idő- és eseményvezérelt rendszerek legfontosabb tulajdonságai, szinkronizációs elvek.


* {{InLineFileLink|Villanyszak|Bscbeagyucar|20120516MARvizsga.txt|2012.05.16 - MARvizsga.txt}}: Csak mert eddig ilyen még nem volt fenn, nagyon vázlatos...
Esettanulmány: szinte teljesen szabadon konfigurálható mikrokontrollerek (SiLab C8051F31x, C8051F04x). Egy valósidejű irányító rendszer hardver-szoftver rendszerterve.
 
Kommunikációs megjelenítő, konfiguráló és tesztfelület kialakítása beágyazott rendszerekhez. Gyors alkalmazásfejlesztés (RAD) módszerek JAVA és NET platformon egyszerű kezelőfelület kialakítására. Mikrokontroller API kialakítása, kommunikációs driver elkészítése.
 
== Segédanyagok ==
 
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348 tanszéki honlapon].
* [[Media:MAR_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta 1]]
* [[Media:MAR_házifeladat_minta2.pdf‎|Házi feladat minta 2]]
 
== Zárthelyik, vizsgák ==
 
*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf‎|2010 tavasz ZH]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf‎|2011 tavasz vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf‎|2011 tavasz vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf‎|2012 tavasz vizsga]]




[[Category:Villanyszak]]
[[Category:Villanyszak]]