Informatika 2 - Socket kezelés labor

Ez az oldal az Informatika 2 című tárgy - TCP szerver készítése labor beugrókérdéseinek kidolgozását tartalmazza.

Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza.

Kérlek szerkesszétek, aktualizáljátok!

Mi a különbség a szerver és a kliens socket között?

Szerver:

• Bizonyos címen várja az igényeket, majd befutásuk után felépíti a kapcsolatot
• Kommunikációra NEM alkalmas, csak kapcsolatok fogadására

Kliens:

• A szerver címére kapcsolódási kérést küld, amelyre az reagálhat
• Kommunikációra használjuk

A cím összeállításánál miért szükséges a számokat konvertálni?

• Több byte-os adattípusokat használunk, de különböző architektúra $\rightarrow$ különböző adatábrázolás (x86=little endian=kisebb helyiértékű byte-al kezd, Sun=big endian)
• DE: ezeknek meg kell érteni egymást $\rightarrow$ közös ábrázolás, hálózati byte-sorrend (big endian)
• Adott architektúrán használt ábrázolás: hoszt byte-sorrend

Miért szükséges a szerver socketet címhez kötni és miért nem kell a kliens socketet?

• Szerver: a kliensnek tudni kell, hogy kitől kérjen kiszolgálást $\rightarrow$ connect( )-ben KELL a cím
• Kliens: nem feltétlen érdekel a cím $\rightarrow$ az accept( )-ben a klienscím paramétere lehet NULL

Az accept() függvény meghívásakor mi történik, ha éppen nincs bejövő kapcsolat?

Blokkolja a hívó szálat, amíg nem érkezik kapcsolódási kérés. Persze ezt a blokkolást ki lehet kapcsolni, de defaultból blokkol.

A kommunikációs kapcsolatot hogyan zárhatja le a kliens, illetve a szerver oldal?

• int closesocket(SOCKET s) rendszerhívás
• Linux alatt: int close(int s)

C-kód: Az s leíróval reprezentált kliens socketből képes 16 byte adat fogadására!

	int x;
	char *buffer;
	buffer=(char *)malloc(sizeof(char)*16);  /* 16 byte hely lefoglalása */

	x=recv(s, (void *)buffer, sizeof(buffer), 0);
	if (x<0) printf("olvasási hiba\n");
	if (x==0) printf("olvasás sikeres, a kapcsolat lezárult\n");
	if (x>0) printf("olvasás sikeres\n");
	
	free(buffer);

C-kód: Az s leíróval reprezentált kliens socketen keresztül elküldi a „hello” stringet!

	int x;
	char message[]="hello";

	x=send(s, (const void *)message, sizeof(message), 0);
	if (x<0) printf("írási hiba\n");
	else printf("%d byte elküldve\n", x);

C-kód: Megvizsgálja, hogy az str1 és str2 nevű karakter tömbök tartalma megegyezik-e!

	int x;
	char str1[]="qwerty";
	char str2[]="spqr";

	x=strcmp(str1, str2);
	if (x==0) printf("a két string azonos\n");
	else printf("a két string különbözı\n");

C-kód: Megvizsgálja, hogy az str1 nevű karakter tömb tartalmazza-e az str2 nevű karakter tömb értékét!

	char str1[]="qwerty";
	char str2[]="spqr";
	char *temp;

	temp=strstr(str1, str2);
	if (temp!=NULL) printf("az elsı string tartalmazza a másodikat\n");
	else printf("az elsı string nem tartalmazza a másodikat\n");

C-kód: Megvizsgálja, hogy az str1 nevű karakter tömb tartalmazza-e a ch nevű karaktert!

	char str1[]="qwerty";
	char ch='z';
	char *temp;

	temp=strchr(str1, ch);
	if (temp!=NULL) printf("az elsı string tartalmazza a karaktert\n");
	else printf("az elsı string nem tartalmazza a karaktert\n");