„Rendszermodellezés” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Csia Klaudia Kitti (vitalap | szerkesztései)
felületadminisztrátorok, oauth2, smwadministrator, smwcurator, adminisztrátorok, upwizcampeditors
1 846 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Formázás
 
(31 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
| kredit = 4
| kredit = 4
| félév = 2
| félév = 2
| kereszt =
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| tanszék = MIT
| jelenlét =  
| jelenlét =  
| minmunka =  
| minmunka =  
| labor = nincs
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| kiszh = 4 db (opcionális)
| nagyzh = 2 db
| nagyzh = 1 db
| hf = 1(+2) db
| hf = 1 db (+2 szorgalmi)
| vizsga = nincs
| vizsga = nincs
| levlista = remo{{kukac}}sch.bme.hu
| levlista = remo{{kukac}}sch.bme.hu
28. sor: 28. sor:


A tárgy kiemelt didaktikai célja a hallgatók absztrakciós készségének fejlesztése és a későbbi szakmai tárgyak fogalmi és motivációs előkészítése.
A tárgy kiemelt didaktikai célja a hallgatók absztrakciós készségének fejlesztése és a későbbi szakmai tárgyak fogalmi és motivációs előkészítése.


== Követelmények ==
== Követelmények ==
37. sor: 38. sor:
=== A szorgalmi időszakban ===
=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
*Az '''aláírás''' feltételei:
**'''Két ZH''' sikeres (összes pontszám 40%-a + a beugrók fele, 5 pont) megírása.
**'''ZH:''' A ZH sikeres megírása. A ZH-n maximum 70 pont érhető el, amiből legalább 28 pontot (40%), valamint az összesen 20 pontot érő beugrókérdésekből 10 pontot kell elérni a sikeres teljesítéshez. (2019-ig a tárgyból 2 ZH volt.)
**'''Egy házi feladat''' beadása és megvédése.
**'''Házi feladat:''' beadása, legalább 12 pont elérése a 30-ból.
**'''Gyakorlaton való megjelenés 4/6.'''
**'''Gyakorlat:''' nincs kötelező jelenlét
*'''Pótlási lehetőségek:'''
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Mind a két zh pótolható egyszer a pótlási héten, egy napon (1. zh 8-10, 2. zh 10-12)
**A '''ZH''' pótolható egyszer a pótlási héten.
** A házi feladat a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.
** A '''házi feladat''' a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.


===Félévvégi jegy===
=== Félévvégi jegy ===
A jegyet a félév közben szerzett pontok alapján adják. Megszerezhető pontok:
A jegyet a félév közben szerzett pontok alapján adják. Megszerezhető pontok:
* HF: maximum 30 pont.
* HF: maximum 30 pont.
* ZH1: maximum 35 pont.
* ZH: maximum 70 pont. (20 pont beugró + 50 pont feladatok)
* ZH2: maximum 35 pont.
* Plusz pontokat az alábbi módon lehet szerezni:
* Plusz pontokat az alábbi módon lehet szerezni:
** A ZH-kon szereplő csillagos feladatok megoldásával (melyeket csak akkor értékelnek, ha a ZH legalább 29.5 pontos): 5-5 pont
** Bemelegítő HF: 0 vagy 4 pont.
** Bemelegítő HF: 0-4 pont
** Szorgalmi HF: 0-10 pont (pótlási héten is le lehet adni, 0-7 pontért)
** Szorgalmi HF 0-10 pont (pótlási héten is le lehet adni, 0-7 pontért)
** Fakultatív kisZH-k: (0-8 pont)
** Legutóbb gyakorlaton is kiadtak egy kisebb szorgalmit: 0-2 pont
*** Minden kisZH abból az anyagból van, amely a gyakorlat anyaga. Értsd úgy: a második gyakorlat anyaga az állapot alapú modellezés, és a kisZH anyag is az, ne az első gyakorlat anyagából készülj csak fel! Érdemes készülni a kisZH-kra, 2 egyszerű kérdésből áll, egy kisZH 0-2 pontot ér.
** Gyakorlati részvétel és fakultatív kisZH-k: (0-10 pont)
* Ponthatárok:
*** <s>Ha a hallgató legalább 5 gyakorlaton részt vett: 5 legjobb kisZH összege, de mindenképpen legalább 5 (5-10 pont)
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
*** Ha a hallgató 0-4 gyakorlaton vett részt: 5 legjobb kisZH összege, HA az legalább 5 (0 vagy 5-8 pont)</s>
!Pont!!Jegy
*** Ez legutóbb nem így volt, a hallgatók közvetlen kapták meg a kisZH-kra a pontokat - függetlenül a gyakorlati részvételek számától.
** Előadáson véletlenszerűen előfordulhatnak pluszpontért kérdések.
Ponthatárok:
{| class="wikitable"
|-
|-
| 1 || 0-39
|0 - 39|| 1
|-
|-
| 2 || 40-54
|40 - 54|| 2
|-
|-
| 3 || 55-69
|55 - 69|| 3
|-
|-
| 4 || 70-84
|70 - 84|| 4
|-
|-
| 5 || 85-
|85 - 100|| 5
|}
|}


== Segédanyagok ==
== Segédanyagok ==
* Tanszéki jegyzet: [[Media:Remo_jegyzet_20160720.pdf|pdf]] - [http://docs.inf.mit.bme.hu/remo-jegyzet/ online (legújabb)]
* [[Media:SYSMO_jegyzet_2018t.pdf | 2018-as oktató (Gönczy László) által lektorált tanszéki és előadás jegyzet egyben]]
* Előadások diái 2016:
* Tanszéki jegyzet: [[Media:Remo_jegyzet_20160720.pdf | pdf]] - [http://docs.inf.mit.bme.hu/remo-jegyzet/ online (legújabb)]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_1.pdf|Modellezési alapismeretek]]
* [[Media:Tomor_remo_2020.PDF | Tömör Remo összefoglaló - 2020]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_2.pdf|Strukturális modellezés]]
 
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_3.pdf|Állapot alapú modellezés]]
=== Előadás (2016) ===
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_4.pdf|Folyamatmodellezés]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_1.pdf | Modellezési alapismeretek]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_5.pdf|Teljesítménymodellezés I.]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_2.pdf | Strukturális modellezés]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_6.pdf|Teljesítménymodellezés II.]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_3.pdf | Állapot alapú modellezés]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_7.pdf|Modellek ellenőrzése]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_4.pdf | Folyamatmodellezés]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_8.pdf|Vizuális adatelemzés]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_5.pdf | Teljesítménymodellezés I.]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_9.pdf|Modellek végrehajtása, kódgenerálás]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_6.pdf | Teljesítménymodellezés II.]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_10.pdf|Szimuláció]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_7.pdf | Modellek ellenőrzése]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_11.pdf|Modellek fejlesztése]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_8.pdf | Vizuális adatelemzés]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_9.pdf | Modellek végrehajtása, kódgenerálás]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_10.pdf | Szimuláció]]
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_11.pdf | Modellek fejlesztése]]
 
=== Gyakorlat (2019) ===
* [[Media:Gyakorlat_2019_1.pdf | 1. gyakorlat]]
* [[Media:Gyakorlat_2019_2.pdf | 2. gyakorlat]]
* [[Media:Gyakorlat_2019_3.pdf | 3. gyakorlat]]
* [[Media:Gyakorlat_2019_4.pdf | 4. gyakorlat]]
* [[Media:Gyakorlat_2019_5.pdf | 5. gyakorlat]]
* [[Media:Gyakorlat_2019_6.pdf | 6. gyakorlat]]


== Házi feladat ==
== Házi feladat ==
* A 5. héten kerül kiadásra, beadni elektronikusan kell a 12. héten. ('''Az új házi feladat portál miatt nincsen már szóbeli védés év végén, de a régebbi házikat se fogadják már el. Külön kérésre viszont lehet javítás érdekében szóbelire menni, de arra külön jelentkezni kell.''')
* Egy sakkórát utánozó programot kell elkészíteni, mindenkinek különböző tulajdonságokkal. A házi feladat kiírása, és technikai segédlet elérhető a [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazifeladat tárgyhonlapon].


A 3. héten kerül kiadásra, beadni elektronikusan kell a 12. héten, majd szóbeli védésen bemutatni. Egy sakkórát utánozó programot kell elkészíteni, mindenkinek különböző tulajdonságokkal. A házi feladat kiírása, és technikai segédlet elérhető a [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazifeladat tárgyhonlapon].
* Leggyakoribb hiba: olyan állapotátmenet használata, amik nem is valódiak, mert az átmenet nem egy esemény bekövetkezésekor történik meg.  
 
* Lehetséges, hogy amire mi gondolunk, az egy esemény, de modellezési szempontból másként kell értelmezni ezt a fogalmat. 5 ilyen elem van tiltva:
Leggyakoribb hiba: olyan állapotátmenet használata, amik nem is valódiak, mert az átmenet nem egy esemény bekövetkezésekor történik meg. Lehetséges, hogy amire mi gondolunk, az egy esemény, de modellezési szempontból másként kell értelmezni ezt a fogalmat. 3 ilyen elem van tiltva:
** <code>always</code>
* <code>always</code>
** <code>oncycle</code>
* <code>oncycle</code>
** Olyan nyíl (állapotátmenet), amire nincs semmi írva (nincs őrfeltétel, mindig lefut).
* Olyan nyíl (állapotátmenet), amire nincs semmi írva (nincs őrfeltétel, mindig lefut).
** <code>after 0s</code> / <code>after 0ms</code> / <code>every 0s</code> stb. A modell szempontjából ezek is feltétel nélküli átmenetek.
Ha a modelledben ezeket használod, az oldal nem fogja elfogadni a házidat. Két módon lehet megoldani a hibát:
** '''[trigger && feltétel]''' kiváltó esemény, ezeket egy [trigger]-re és egy choice-ra kell szétbontani.
* Ha a modelledben ezeket használod, az oldal nem fogja elfogadni a házidat. A hiba megoldása:
[[File:Remo_modelltipusok_20160720.png|thumb|Szekvenciális programozásra hasonlító (balra), és helyes állapotalapú (jobbra) modellek]]
[[File:Remo_modelltipusok_20160720.png|thumb|Szekvenciális programozásra hasonlító (balra), és helyes állapotalapú (jobbra) modellek]]
* <code>after 0s</code> használata. Gyorsabb, de ez csak egy kiskapu, nem segíti a tanulást.
* Meg kell érteni az állapotalapú modellezés alapját. Sokan úgy próbálják felépíteni a modellt, mint egy C nyelvben írt programot, ahol egymás után hajtódnak végre a feladatok, és az állapot egy művelet végrehajtásának felel meg. Ez hibás gondolkozás, mert állapotmodellezésre van szükség, és nem folyamatmodellezésre! Eseményvezérelt felépítés kell. A kép oldalt illusztrálja a kettő közötti különbséget. A hagyományos programozási módszer használatával keletkezik egy olyan állapotátmenet, aminek nincs kiváltó eseménye. Az állapotalapú modellezésnél ilyet ne csináljunk, mert a ChangeSettings nem egy olyan állapot, ami tartósan jellemezné a modellünket, hiszem a <code>whiteMoves = true</code> művelet elvégzése után azonnal bekövetkezik egy újabb állapotváltás, így a ChangeSettings csak egy pillanatig, és nem egy valamekkora időegységig jellemezte a modellt. Ha viszont a műveleteket nem az állapot belsejébe írjuk, hanem egy hurokélre, akkor valójában nem történik állapotváltás (ugyan oda térünk vissza), a művelet mégis végrehajtódik! Többnyire igaz, hogy úgy kell megtervezni a modellt, hogy az élekre kerülnek a változók módosításai, az állapotokra pedig az, ami megjelenik a képernyőn, lásd a képet. Ez természetesen nem mindig van így, de ha eszerint próbálod meg megtervezni a modelled felépítését, kiküszöbölheted az üres élek problémáját.
* Meg kell érteni az állapotalapú modellezés alapját. Sokan úgy próbálják felépíteni a modellt, mint egy C nyelvben írt programot, ahol egymás után hajtódnak végre a feladatok, és az állapot egy művelet végrehajtásának felel meg. Ez hibás gondolkozás, mert állapotmodellezésre van szükség, és nem folyamatmodellezésre! Eseményvezérelt felépítés kell. A kép oldalt illusztrálja a kettő közötti különbséget. A hagyományos programozási módszer használatával keletkezik egy olyan állapotátmenet, aminek nincs kiváltó eseménye. Az állapotalapú modellezésnél ilyet ne csináljunk, mert a ChangeSettings nem egy olyan állapot, ami tartósan jellemezné a modellünket, hiszem a <code>whiteMoves = true</code> művelet elvégzése után azonnal bekövetkezik egy újabb állapotváltás, így a ChangeSettings csak egy pillanatig, és nem egy valamekkora időegységig jellemezte a modellt. Ha viszont a műveleteket nem az állapot belsejébe írjuk, hanem egy hurokélre, akkor valójában nem történik állapotváltás (ugyan oda térünk vissza), a művelet mégis végrehajtódik! Többnyire igaz, hogy úgy kell megtervezni a modellt, hogy az élekre kerülnek a változók módosításai, az állapotokra pedig az, ami megjelenik a képernyőn, lásd a képet. Ez természetesen nem mindig van így, de ha eszerint próbálod meg megtervezni a modelled felépítését, kiküszöbölheted az üres élek problémáját.
* ''Ha továbbra sem műküdik a programod, és nem érted, hogy mi a gond, látogasd meg a [http://q2a.inf.mit.bme.hu/rendszermodellez%C3%A9s Házi feladat fórum] oldalát, hátha már akadt másnak is hasonló problémája.''
== Kikérdezők ==
* [[Rendszermodellezés_1._ZH/Igaz_Hamis_kikérdező | 1. ZH]]
* [[Rendszermodellezés_2._ZH/Rendszermodellezés | 2. ZH]]


== 1. ZH ==
== 1. ZH ==
* [[Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2.pdf | 2015 tavasszal kiadott mintaZH]] + [[Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2_mo.pdf | beugrókérdések megoldva]]
* [[Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2.pdf | 2015-ös mintaZH]] + [[Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2_mo.pdf | Beugrókérdések megoldva]]
* [[Rendszermodellezés_1._ZH/Igaz_Hamis_kikérdező|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján) - '''csak az igaz állításokat kell bejelölni!'''
* [[Media:zh1-minta-2017.pdf | 2017-es mintaZH]] + [[Media:zh1-minta_kiskerdesek_megoldva-2017.pdf | Beugrókérdések megoldva]] + [[Media:remo-zh1-2017-nagyfeladatok.pdf | Nagyfeladatok]]
* [[Media:remo-zh1-2018-NFxper-Acsop.pdf | 2018-as nagyfeladatok]]


== 2. ZH ==
== 2. ZH ==
* [[Media:ReMo_mintazh2_20150509.pdf | 2015 tavasszal kiadott mintaZH]] + [[Media:ReMo_mintazh2_20150509_kiskerdesek_megoldva.pdf | beugrókérdések megoldva]]
* [[Media:ReMo_mintazh2_20150509.pdf | 2015-ös mintaZH]] + [[Media:ReMo_mintazh2_20150509_kiskerdesek_megoldva.pdf | Beugrókérdések megoldva]]
* [[Rendszermodellezés_2._ZH/Rendszermodellezés|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján) - '''csak az igaz állításokat kell bejelölni!'''
* [[Media:remo-zh2-minta-20160512.pdf | 2016-os mintaZH]]
* [[Media:zh2-minta-20170508.pdf | 2017-es mintaZH]] + [[Media:zh2-minta-20170508_kiskerdesek_megoldva.pdf | Beugrókérdések megoldva]]
* [[Media:remo-2017-ZH2-plusz-kiskerdesek.pdf | 2017-es beugrókérdések]] + [[Media:remo-2017-ZH2-plusz-kiskerdesek-megoldas.pdf | Beugrókérdések megoldva]]
*[[Media:remo-2018-telj-eda-gyakorlo.pdf | 2018-as nagyfeladat példa (EDA)]]
 
== Verseny ==
* Félév vége fele a tanszék meg szokott hirdetni egy Rendszermodellezés versenyt (~április 25 körül). Erre érdemes felkészülni, mert ha eléred a versenyen a 60%-ot, az megfelel egy 100%-os 2. ZH-nak, ami sokat tud segíteni, mivel a második ZH-n nagyon nehezen lehetne elérni alapból 100%-ot.


== Tippek ==
== Tippek ==


Érdemes tisztában lenni minden fogalommal, mert utána elég csak a józan paraszti eszet használni. Nem túl bonyolult belőle 4-est 5-öst szerezni, mert rengeteg extra pont jár és a házi sok pontot ér. A ZH-k beugróit ne vedd könnyű péznek. Legtöbben azért bukják el a tárgyat, mert a beugró nem sikerül. Az elméleti részeket jól át kell nézni, bizonytalan esetekben inkább ne írj be semmit, mert hibás válaszért pontot veszíthetsz. A házi egynapos munka ha teljesen nulláról kezdik, de ha már foglalkozott a Yakinduval egy kicsit előtte akkor maximum négy óra.
* Érdemes tisztában lenni minden fogalommal, mert utána elég csak a józan paraszti eszet használni. Nem túl bonyolult belőle 4-est 5-öst szerezni, mert rengeteg extra pont jár és a házi sok pontot ér. A ZH-k beugróit ne vedd könnyű péznek. Legtöbben azért bukják el a tárgyat, mert a beugró nem sikerül. Az elméleti részeket jól át kell nézni, bizonytalan esetekben inkább ne írj be semmit, mert hibás válaszért pontot veszíthetsz. A házi egy-kétnapos munka, ha teljesen nulláról kezdik, de ha már foglalkozott a Yakinduval egy kicsit előtte, akkor maximum négy óra.




{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

A lap jelenlegi, 2023. május 3., 19:35-kori változata

Rendszermodellezés
Tárgykód
VIMIAA00
Általános infók
Szak
info
Kredit
4
Ajánlott félév
2
Keresztfélév
nincs
Tanszék
MIT
Követelmények
Labor
nincs
KisZH
4 db (opcionális)
NagyZH
1 db
Házi feladat
1 db (+2 szorgalmi)
Vizsga
nincs
Elérhetőségek
Levlista
remo@sch.bme.hu
Ez az új tanterv tárgya, a régiért lásd: Rendszermodellezés_(régi)


A tantárgy tematikusan az informatikai rendszerek tervezési folyamatának modell alapú megközelítését tárgyalja.

Célkitűzése a későbbi tantárgyak által megtanítandó specializált modellezési paradigmák előkészítése, az alapvető modellezési feladatok és eszközök bemutatásával. Egyúttal bemutat néhány olyan fogalmilag tiszta és egyszerűen kezelhető eszközt is, amelyek segítségével a tervezés alapvető aspektusait a hallgatók készség szinten elsajátíthatják és egyszerű, működő alkalmazásokat is tudnak tervezni.

A hallgatók megismerik a magas szintű, grafikus eszközökre épülő, folyamat alapú rendszermodellezés, a helyességbizonyítás, teljesítményanalízis és szolgáltatásbiztonság alapfogalmait és megjelenésüket a modellezésben. A korábbi automataelméleti és rendszertechnikai ismereteikre építve megismerik a szabatos rendszertervezés alapjait. A hallgatók a modellezés munkafolyamatain keresztül elsajátítják az informatikai rendszerek implementációjának egyes munkafogásait. Jártasságot szereznek a szimulációs rendszervizsgálatokban és a mérési adatok vizuális elemzésében.

A tárgy kiemelt didaktikai célja a hallgatók absztrakciós készségének fejlesztése és a későbbi szakmai tárgyak fogalmi és motivációs előkészítése.


Követelmények

Előtanulmányi rend

A szorgalmi időszakban

  • Az aláírás feltételei:
    • ZH: A ZH sikeres megírása. A ZH-n maximum 70 pont érhető el, amiből legalább 28 pontot (40%), valamint az összesen 20 pontot érő beugrókérdésekből 10 pontot kell elérni a sikeres teljesítéshez. (2019-ig a tárgyból 2 ZH volt.)
    • Házi feladat: beadása, legalább 12 pont elérése a 30-ból.
    • Gyakorlat: nincs kötelező jelenlét
  • Pótlási lehetőségek:
    • A ZH pótolható egyszer a pótlási héten.
    • A házi feladat a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.

Félévvégi jegy

A jegyet a félév közben szerzett pontok alapján adják. Megszerezhető pontok:

  • HF: maximum 30 pont.
  • ZH: maximum 70 pont. (20 pont beugró + 50 pont feladatok)
  • Plusz pontokat az alábbi módon lehet szerezni:
    • Bemelegítő HF: 0 vagy 4 pont.
    • Szorgalmi HF: 0-10 pont (pótlási héten is le lehet adni, 0-7 pontért)
    • Fakultatív kisZH-k: (0-8 pont)
      • Minden kisZH abból az anyagból van, amely a gyakorlat anyaga. Értsd úgy: a második gyakorlat anyaga az állapot alapú modellezés, és a kisZH anyag is az, ne az első gyakorlat anyagából készülj csak fel! Érdemes készülni a kisZH-kra, 2 egyszerű kérdésből áll, egy kisZH 0-2 pontot ér.
  • Ponthatárok:
Pont Jegy
0 - 39 1
40 - 54 2
55 - 69 3
70 - 84 4
85 - 100 5

Segédanyagok

Előadás (2016)

Gyakorlat (2019)

Házi feladat

  • A 5. héten kerül kiadásra, beadni elektronikusan kell a 12. héten. (Az új házi feladat portál miatt nincsen már szóbeli védés év végén, de a régebbi házikat se fogadják már el. Külön kérésre viszont lehet javítás érdekében szóbelire menni, de arra külön jelentkezni kell.)
  • Egy sakkórát utánozó programot kell elkészíteni, mindenkinek különböző tulajdonságokkal. A házi feladat kiírása, és technikai segédlet elérhető a tárgyhonlapon.
  • Leggyakoribb hiba: olyan állapotátmenet használata, amik nem is valódiak, mert az átmenet nem egy esemény bekövetkezésekor történik meg.
  • Lehetséges, hogy amire mi gondolunk, az egy esemény, de modellezési szempontból másként kell értelmezni ezt a fogalmat. 5 ilyen elem van tiltva:
    • always
    • oncycle
    • Olyan nyíl (állapotátmenet), amire nincs semmi írva (nincs őrfeltétel, mindig lefut).
    • after 0s / after 0ms / every 0s stb. A modell szempontjából ezek is feltétel nélküli átmenetek.
    • [trigger && feltétel] kiváltó esemény, ezeket egy [trigger]-re és egy choice-ra kell szétbontani.
  • Ha a modelledben ezeket használod, az oldal nem fogja elfogadni a házidat. A hiba megoldása:
Szekvenciális programozásra hasonlító (balra), és helyes állapotalapú (jobbra) modellek
  • Meg kell érteni az állapotalapú modellezés alapját. Sokan úgy próbálják felépíteni a modellt, mint egy C nyelvben írt programot, ahol egymás után hajtódnak végre a feladatok, és az állapot egy művelet végrehajtásának felel meg. Ez hibás gondolkozás, mert állapotmodellezésre van szükség, és nem folyamatmodellezésre! Eseményvezérelt felépítés kell. A kép oldalt illusztrálja a kettő közötti különbséget. A hagyományos programozási módszer használatával keletkezik egy olyan állapotátmenet, aminek nincs kiváltó eseménye. Az állapotalapú modellezésnél ilyet ne csináljunk, mert a ChangeSettings nem egy olyan állapot, ami tartósan jellemezné a modellünket, hiszem a whiteMoves = true művelet elvégzése után azonnal bekövetkezik egy újabb állapotváltás, így a ChangeSettings csak egy pillanatig, és nem egy valamekkora időegységig jellemezte a modellt. Ha viszont a műveleteket nem az állapot belsejébe írjuk, hanem egy hurokélre, akkor valójában nem történik állapotváltás (ugyan oda térünk vissza), a művelet mégis végrehajtódik! Többnyire igaz, hogy úgy kell megtervezni a modellt, hogy az élekre kerülnek a változók módosításai, az állapotokra pedig az, ami megjelenik a képernyőn, lásd a képet. Ez természetesen nem mindig van így, de ha eszerint próbálod meg megtervezni a modelled felépítését, kiküszöbölheted az üres élek problémáját.
  • Ha továbbra sem műküdik a programod, és nem érted, hogy mi a gond, látogasd meg a Házi feladat fórum oldalát, hátha már akadt másnak is hasonló problémája.

Kikérdezők

1. ZH

2. ZH

Verseny

  • Félév vége fele a tanszék meg szokott hirdetni egy Rendszermodellezés versenyt (~április 25 körül). Erre érdemes felkészülni, mert ha eléred a versenyen a 60%-ot, az megfelel egy 100%-os 2. ZH-nak, ami sokat tud segíteni, mivel a második ZH-n nagyon nehezen lehetne elérni alapból 100%-ot.

Tippek

  • Érdemes tisztában lenni minden fogalommal, mert utána elég csak a józan paraszti eszet használni. Nem túl bonyolult belőle 4-est 5-öst szerezni, mert rengeteg extra pont jár és a házi sok pontot ér. A ZH-k beugróit ne vedd könnyű péznek. Legtöbben azért bukják el a tárgyat, mert a beugró nem sikerül. Az elméleti részeket jól át kell nézni, bizonytalan esetekben inkább ne írj be semmit, mert hibás válaszért pontot veszíthetsz. A házi egy-kétnapos munka, ha teljesen nulláról kezdik, de ha már foglalkozott a Yakinduval egy kicsit előtte, akkor maximum négy óra.
Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév


A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellezés&oldid=203973”