Diagnosztika szimulátorokkal ZH - könnyebb kérdések

Diagnosztika szimulátorokkal ZH
1. rész (könnyebb kérdések)

Kvízek használata, importálása, fejlesztése.
Statisztika
Átlagteljesítmény	-
Eddigi kérdések	0
Kapott pontok	0
Alapbeállított pontozás	(+)
-
Beállítások
Minden kérdés látszik	-
Véletlenszerű sorrend	-
-

1) Az érzékszervi tár (sensory register)

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. idői terjedelme a vizuális (iconic) csatorna esetén kb. 30 – 40 sec.
2. az érzékszervekből érkező információk átmeneti tárolására szolgál addig, amíg az további feldolgozásra kerül.
3. idői terjedelme a hallási (echoic) csatorna esetén kb. 50 – 60 sec.
4. tartamai jelentéssel bírnak.

2) Az emberi mintázat-felismerés (pattern recognition)

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. eredményeként kerülnek a tartalmak az érzékszervi tárba.
2. az LTM működésének része.
3. nagy teljesítménye, hogy kontextus-független.
4. kontextus-függő.

3) A rövid idejű memória (STM)

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. idői terjedelme 60 – 80 sec.
2. az LTM része.
3. kapacitása általában 7±2, azaz öt és kilenc kognitív séma (helyes felismerés) között van.
4. tartamai még jelentés nélküliek.

4) A hosszú idejű memória (LTM) részei

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. az (1) érzékszervi memória, a 2) rövid idejű memória és a (3) implicit memória.
2. az (1) epizodikus memória, a 2) szemantikus memória és a (3) procedurális memória.
3. az (1) érzékszervi memória, a 2) explicit memória és a (3) implicit memória.
4. a (1) vizuális memória, a 2) explicit memória és a (3) implicit memória.

5) A képesség (ability, capacity)

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. kompetencia valamilyen adott konkrét egészleges tevékenység minden résztevékenységének készség-szintű (azaz jól begyakorlott, automatizált, rutinszerű) elvégzésére, valaminek a sikeres megvalósítására.
2. valamilyen tárgy/fogalom/eljárás/jelenség etc. elméleti értése/megértése információk rendezett rendszere alapján.
3. más néven az attitűd.
4. a jártasság szintű tevékenységek gyűjtőneve.

6) A tudás (knowledge)

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. tanulás útján elért megfigyelhető és mérhető gyakorlati hozzáértés valamihez.
2. valamilyen tárgy/fogalom/eljárás/jelenség etc. elméleti értése/megértése információk rendezett rendszere alapján.
3. a cselekvés automatizált eleme.
4. sok ismétléssel erősen beidegzett olyan feltételes reflexláncolat, melynél a kezdőingerek exponálása elégséges ahhoz, hogy a több tagból álló reakciósor automatikusan végigfusson.

7) A készség (skill)

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. az ember veleszületett sajátossága.
2. valamilyen tárgy/fogalom/eljárás/jelenség etc. elméleti értése/megértése.
3. a tudatos cselekvés automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál.
4. fogalmának segítségével érthetők meg az emberi cselekvés fiziológiai mechanizmusai.

8) Az attitűd (attitude)

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. nem befolyásolja a képességeket.
2. valamely tevékenység elvégzésének a konkrét módja (know how).
3. valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő beállítódás, aminek alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, viszonyul.
4. az ember veleszületett sajátossága.

9) Ramsey baleset-kialakulási modelljének a szintjei:

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. „Gyakorlottságon alapuló (skill-based)”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
2. „A veszély jelzéseinek észlelése”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
3. „Elvétések (slips)”, „Kihagyások (lapses)”, „Tévedések (mistakes).
4. „Kapcsolatba kerülés a veszélyes eszközzel/anyaggal”, „A veszély jelzéseinek észlelése”, „A veszély felismerése”, „Döntés a veszély elkerülésének módjáról”, „Képesség a döntés végrehajtására”.

10) Rasmussen szabályozási modelljének a szintjei:

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. „Gyakorlottságon alapuló (skill-based)”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
2. „A veszély jelzéseinek észlelése”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
3. „Elvétések (slips)”, „Kihagyások (lapses)”, „Tévedések (mistakes).
4. „Kapcsolatba kerülés a veszélyes eszközzel/anyaggal”, „A veszély jelzéseinek észlelése”, „A veszély felismerése”, „Döntés a veszély elkerülésének módjáról”, „Képesség a döntés végrehajtására”.

11) Rasmussen modelljének az egyes szintjein bekövetkező potenciális hibázások által okozott veszteség nagysága és viszonylagos gyakorisága úgy alakul, hogy

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. a gyakorlottságon alapuló tevékenység a leggyakoribb, és az ennek hibája következtében bekövetkező károk is a legjelentősebbek.
2. a tudáson alapuló tevékenység a leggyakoribb, de az ennek hibája következtében bekövetkező károk a legjelentéktelenebbek.
3. a gyakorlottságon alapuló tevékenység a leggyakoribb, de az ennek hibája következtében bekövetkező károk viszonylag csekélyek.
4. a szabályokon alapuló tevékenység a leggyakoribb, és az ennek hibája következtében bekövetkező károk is a legjelentősebbek.

12) Reason emberi hibázás modelljének a szintjei:

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. „Gyakorlottságon alapuló (skill-based)”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
2. „A veszély jelzéseinek észlelése”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
3. „Elvétések (slips) és kihagyások (lapses)”, „Tévedések (mistakes).
4. „Kapcsolatba kerülés a veszélyes eszközzel/anyaggal”, „A veszély jelzéseinek észlelése”, „A veszély felismerése”, „Döntés a veszély elkerülésének módjáról”, „Képesség a döntés végrehajtására”.

13) Reason emberi hibázás modelljében

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. „Az elvétések (slips) és a kihagyások (lapses) csak a Ramsey-féle „Képesség a döntés végrehajtására” szinten értelmezettek.
2. „Az elvétések (slips) és a kihagyások (lapses) csak a Rasmussen-féle gyakorlottságon alapuló szinten értelmezettek.
3. csak az önkéntelen vagy szándékolatlan akciók eredményezhetnek emberi hibát.
4. az önkéntelen vagy szándékolatlan akciók is eredményezhetnek emberi hibát.

14) A szimuláció

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. és a szimulátor azonos fogalmak.
2. mindig valamilyen hardverben ölt testet.
3. mindig valamilyen szoftverben ölt testet.
4. valamely helyzet, környezet, eljárás vagy folyamat utánzása, imitálása.

15) A szimulációs modell valamilyen fizikai rendszer, jelenség leírása abból a célból, hogy

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. különböző vizsgálatokat végezhessünk vele anélkül, hogy magával a fizikai rendszerrel kelljen dolgoznunk.
2. később magát a fizikai rendszert is megvalósítsuk.
3. valósághű szimulátort építhessünk.
4. az ember várható viselkedését bejósolhassuk.

16) A szimulátor

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. mindig tartalmaz egy emberi komponenst.
2. mindig fizikailag is testet ölt.
3. a szimuláció megvalósítására alkalmas céleszköz.
4. a valósághűségével egyértelműen jellemezhető.

17) Egy szimuláció akkor statikus, ha

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. valószínűségi komponenset is tartalmaz.
2. determinisztikus.
3. olyan jelenséget szimulál, amelyben az időnek közvetlenül nincs szerepe.
4. magas a valósághűsége.

18) Egy szimuláció akkor folytonos, ha

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. valószínűségi komponenset is tartalmaz.
2. nem determinisztikus.
3. olyan jelenséget szimulál, amelyben a rendszerállapotok az idő függvényében folytonosan változhatnak.
4. a szimulációt digitális technikával valósítja meg.

19) A munkaszimulátor az Ember-Gép-(munka)Környezet rendszer

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. „Gépi alrendszere” (és esetleg részben a „KÖRNYEZET”) bizonyos célszerűen kiválasztott jellemzőinek a szimulációja valamilyen intelligens célberendezés segítségével, amellyel egy szimulált ember realisztikus kölcsönhatásba kerül.
2. „Gépi alrendszere” (és esetleg részben a „KÖRNYEZET”) bizonyos célszerűen kiválasztott jellemzőinek a szimulációja, amellyel egy intelligens célberendezés realisztikus interakcióba kerül.
3. „Gépi alrendszere” (és esetleg részben a „KÖRNYEZET”) egészének a szimulációja valamilyen intelligens célberendezés segítségével, amely célberendezés egy ember-modellt is megvalósít.
4. „Gépi alrendszere” (és esetleg részben a „KÖRNYEZET”) bizonyos célszerűen kiválasztott jellemzőinek a szimulációja valamilyen intelligens célberendezés segítségével, amellyel egy valódi ember realisztikus kölcsönhatásba kerül.

20) A munkaszimulátorok

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. dinamikusak, determinisztikusak és folytonosak.
2. dinamikusak, sztochasztikusak és folytonosak.
3. statikusak, sztochasztikusak és folytonosak.
4. dinamikusak, sztochasztikusak és diszkrétek.

21) Egy mérőeszköz megbízhatósága (reliability) azt fejezi ki, hogy

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. az mennyire pontosan mér.
2. az milyen mértékben méri valóban azt, amit mérni akarunk.
3. ha az valóban azt méri, amit mérni akarunk, akkor azt mennyire pontosan méri.
4. a mérés mennyire dinamikus.

22) Egy mérőeszköz érvényessége (validity) azt fejezi ki, hogy

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. az mennyire pontosan mér.
2. az milyen mértékben méri valóban azt, amit mérni akarunk.
3. ha az valóban azt méri, amit mérni akarunk, akkor azt mennyire pontosan méri.
4. a mérés mennyire dinamikus.

23) A rel(X) megbízhatósági indexet úgy értelmezzük, hogy rel(X) = var(t)/var(X) = (var(X) - var(ɛ)) / var(X) = 1 - var(ɛ)/var(X), ahol

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. a var szimbolum a változóra (variable) utal, t a „valódi” (true) érték, X a mért érték, ɛ (error) pedig a hiba.
2. var a variancia operátora, t az idő, X a mért érték, ɛ pedig a hiba.
3. var a variancia operátora, t a „valódi” érték, X a mért érték, ɛ pedig a hiba.
4. a var szimbolum a varianciára (variance) utal, t az „ideális” érték, X a mért érték, ɛ pedig az előbbi két mennyiség eltérése.

24) Bizonyítható, hogy a rel(X) megbízhatósági index

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. megegyezik a teszt megfigyelt értékének és valódi értékének a korrelációjával, azaz rel(X) = korr(X,t).
2. becsülhető a párhuzamos skálák korrelációjával, mert rel(X) = korr(X,Y).
3. megegyezik a párhuzamos skálák négyzetes korrelációjával, azaz rel (X) = korr2(X,Y).
4. megegyezik a párhuzamos skálák korrelációs együtthatójának a köbével, azaz rel (X) = korr3(X,Y).

25) Egy skála egy tételének a szeparációs képessége akkor jó, ha az adott mintában az adott tételre kapott pontszámok

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. szóródása viszonylag kicsi.
2. a konkrét válaszadóktól viszonylag függetlenül ugyanazok.
3. varianciája viszonylag kicsi.
4. szórása viszonylag nagy.

26) Egy skála megbízhatósága

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. akkor magas, ha megismételve lényegében ugyanazt adja.
2. akkor magas, ha a tételei mind más-más dolgot mérnek.
3. akkor magas, ha legalább minimális mértékben érvényes is.
4. akkor magas, ha az alternatív formáját használva más (alternatív) eredményt kapunk.

27) Egy skála megbízhatósága

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. garancia arra, hogy az egyúttal érvényes is.
2. a teszt-reteszt korreláció (rx,x' ) nagyságával nem mérhető.
3. azt jelenti, hogy valóban azt mérjük, amit mérni akarunk.
4. akkor magas, ha az alternatív formáját használva lényegében ugyanazt az eredményt kapjuk.

---