Diagnosztika szimulátorokkal ZH - könnyebb kérdések
A VIK Wikiből
1) Az érzékszervi tár (sensory register)
- idői terjedelme a vizuális (iconic) csatorna esetén kb. 30 – 40 sec.
- az érzékszervekből érkező információk átmeneti tárolására szolgál addig, amíg az további feldolgozásra kerül.
- idői terjedelme a hallási (echoic) csatorna esetén kb. 50 – 60 sec.
- tartamai jelentéssel bírnak.
2) Az emberi mintázat-felismerés (pattern recognition)
- eredményeként kerülnek a tartalmak az érzékszervi tárba.
- az LTM működésének része.
- nagy teljesítménye, hogy kontextus-független.
- kontextus-függő.
3) A rövid idejű memória (STM)
- idői terjedelme 60 – 80 sec.
- az LTM része.
- kapacitása általában 7±2, azaz öt és kilenc kognitív séma (helyes felismerés) között van.
- tartamai még jelentés nélküliek.
4) A hosszú idejű memória (LTM) részei
- az (1) érzékszervi memória, a 2) rövid idejű memória és a (3) implicit memória.
- az (1) epizodikus memória, a 2) szemantikus memória és a (3) procedurális memória.
- az (1) érzékszervi memória, a 2) explicit memória és a (3) implicit memória.
- a (1) vizuális memória, a 2) explicit memória és a (3) implicit memória.
5) A képesség (ability, capacity)
- kompetencia valamilyen adott konkrét egészleges tevékenység minden résztevékenységének készség-szintű (azaz jól begyakorlott, automatizált, rutinszerű) elvégzésére, valaminek a sikeres megvalósítására.
- valamilyen tárgy/fogalom/eljárás/jelenség etc. elméleti értése/megértése információk rendezett rendszere alapján.
- más néven az attitűd.
- a jártasság szintű tevékenységek gyűjtőneve.
6) A tudás (knowledge)
- tanulás útján elért megfigyelhető és mérhető gyakorlati hozzáértés valamihez.
- valamilyen tárgy/fogalom/eljárás/jelenség etc. elméleti értése/megértése információk rendezett rendszere alapján.
- a cselekvés automatizált eleme.
- sok ismétléssel erősen beidegzett olyan feltételes reflexláncolat, melynél a kezdőingerek exponálása elégséges ahhoz, hogy a több tagból álló reakciósor automatikusan végigfusson.
7) A készség (skill)
- az ember veleszületett sajátossága.
- valamilyen tárgy/fogalom/eljárás/jelenség etc. elméleti értése/megértése.
- a tudatos cselekvés automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál.
- fogalmának segítségével érthetők meg az emberi cselekvés fiziológiai mechanizmusai.
8) Az attitűd (attitude)
- nem befolyásolja a képességeket.
- valamely tevékenység elvégzésének a konkrét módja (know how).
- valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő beállítódás, aminek alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, viszonyul.
- az ember veleszületett sajátossága.
9) Ramsey baleset-kialakulási modelljének a szintjei:
- „Gyakorlottságon alapuló (skill-based)”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
- „A veszély jelzéseinek észlelése”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
- „Elvétések (slips)”, „Kihagyások (lapses)”, „Tévedések (mistakes).
- „Kapcsolatba kerülés a veszélyes eszközzel/anyaggal”, „A veszély jelzéseinek észlelése”, „A veszély felismerése”, „Döntés a veszély elkerülésének módjáról”, „Képesség a döntés végrehajtására”.
10) Rasmussen szabályozási modelljének a szintjei:
- „Gyakorlottságon alapuló (skill-based)”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
- „A veszély jelzéseinek észlelése”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
- „Elvétések (slips)”, „Kihagyások (lapses)”, „Tévedések (mistakes).
- „Kapcsolatba kerülés a veszélyes eszközzel/anyaggal”, „A veszély jelzéseinek észlelése”, „A veszély felismerése”, „Döntés a veszély elkerülésének módjáról”, „Képesség a döntés végrehajtására”.
11) Rasmussen modelljének az egyes szintjein bekövetkező potenciális hibázások által okozott veszteség nagysága és viszonylagos gyakorisága úgy alakul, hogy
- a gyakorlottságon alapuló tevékenység a leggyakoribb, és az ennek hibája következtében bekövetkező károk is a legjelentősebbek.
- a tudáson alapuló tevékenység a leggyakoribb, de az ennek hibája következtében bekövetkező károk a legjelentéktelenebbek.
- a gyakorlottságon alapuló tevékenység a leggyakoribb, de az ennek hibája következtében bekövetkező károk viszonylag csekélyek.
- a szabályokon alapuló tevékenység a leggyakoribb, és az ennek hibája következtében bekövetkező károk is a legjelentősebbek.
12) Reason emberi hibázás modelljének a szintjei:
- „Gyakorlottságon alapuló (skill-based)”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
- „A veszély jelzéseinek észlelése”, „Szabályokon alapuló (rule-based)”, „Tudáson alapuló (knowledge-based)”.
- „Elvétések (slips) és kihagyások (lapses)”, „Tévedések (mistakes).
- „Kapcsolatba kerülés a veszélyes eszközzel/anyaggal”, „A veszély jelzéseinek észlelése”, „A veszély felismerése”, „Döntés a veszély elkerülésének módjáról”, „Képesség a döntés végrehajtására”.
13) Reason emberi hibázás modelljében
- „Az elvétések (slips) és a kihagyások (lapses) csak a Ramsey-féle „Képesség a döntés végrehajtására” szinten értelmezettek.
- „Az elvétések (slips) és a kihagyások (lapses) csak a Rasmussen-féle gyakorlottságon alapuló szinten értelmezettek.
- csak az önkéntelen vagy szándékolatlan akciók eredményezhetnek emberi hibát.
- az önkéntelen vagy szándékolatlan akciók is eredményezhetnek emberi hibát.
14) A szimuláció
- és a szimulátor azonos fogalmak.
- mindig valamilyen hardverben ölt testet.
- mindig valamilyen szoftverben ölt testet.
- valamely helyzet, környezet, eljárás vagy folyamat utánzása, imitálása.
15) A szimulációs modell valamilyen fizikai rendszer, jelenség leírása abból a célból, hogy
- különböző vizsgálatokat végezhessünk vele anélkül, hogy magával a fizikai rendszerrel kelljen dolgoznunk.
- később magát a fizikai rendszert is megvalósítsuk.
- valósághű szimulátort építhessünk.
- az ember várható viselkedését bejósolhassuk.
16) A szimulátor
- mindig tartalmaz egy emberi komponenst.
- mindig fizikailag is testet ölt.
- a szimuláció megvalósítására alkalmas céleszköz.
- a valósághűségével egyértelműen jellemezhető.
17) Egy szimuláció akkor statikus, ha
- valószínűségi komponenset is tartalmaz.
- determinisztikus.
- olyan jelenséget szimulál, amelyben az időnek közvetlenül nincs szerepe.
- magas a valósághűsége.
18) Egy szimuláció akkor folytonos, ha
- valószínűségi komponenset is tartalmaz.
- nem determinisztikus.
- olyan jelenséget szimulál, amelyben a rendszerállapotok az idő függvényében folytonosan változhatnak.
- a szimulációt digitális technikával valósítja meg.
19) A munkaszimulátor az Ember-Gép-(munka)Környezet rendszer
- „Gépi alrendszere” (és esetleg részben a „KÖRNYEZET”) bizonyos célszerűen kiválasztott jellemzőinek a szimulációja valamilyen intelligens célberendezés segítségével, amellyel egy szimulált ember realisztikus kölcsönhatásba kerül.
- „Gépi alrendszere” (és esetleg részben a „KÖRNYEZET”) bizonyos célszerűen kiválasztott jellemzőinek a szimulációja, amellyel egy intelligens célberendezés realisztikus interakcióba kerül.
- „Gépi alrendszere” (és esetleg részben a „KÖRNYEZET”) egészének a szimulációja valamilyen intelligens célberendezés segítségével, amely célberendezés egy ember-modellt is megvalósít.
- „Gépi alrendszere” (és esetleg részben a „KÖRNYEZET”) bizonyos célszerűen kiválasztott jellemzőinek a szimulációja valamilyen intelligens célberendezés segítségével, amellyel egy valódi ember realisztikus kölcsönhatásba kerül.
20) A munkaszimulátorok
- dinamikusak, determinisztikusak és folytonosak.
- dinamikusak, sztochasztikusak és folytonosak.
- statikusak, sztochasztikusak és folytonosak.
- dinamikusak, sztochasztikusak és diszkrétek.
21) Egy mérőeszköz megbízhatósága (reliability) azt fejezi ki, hogy
- az mennyire pontosan mér.
- az milyen mértékben méri valóban azt, amit mérni akarunk.
- ha az valóban azt méri, amit mérni akarunk, akkor azt mennyire pontosan méri.
- a mérés mennyire dinamikus.
22) Egy mérőeszköz érvényessége (validity) azt fejezi ki, hogy
- az mennyire pontosan mér.
- az milyen mértékben méri valóban azt, amit mérni akarunk.
- ha az valóban azt méri, amit mérni akarunk, akkor azt mennyire pontosan méri.
- a mérés mennyire dinamikus.
23) A rel(X) megbízhatósági indexet úgy értelmezzük, hogy rel(X) = var(t)/var(X) = (var(X) - var(ɛ)) / var(X) = 1 - var(ɛ)/var(X), ahol
- a var szimbolum a változóra (variable) utal, t a „valódi” (true) érték, X a mért érték, ɛ (error) pedig a hiba.
- var a variancia operátora, t az idő, X a mért érték, ɛ pedig a hiba.
- var a variancia operátora, t a „valódi” érték, X a mért érték, ɛ pedig a hiba.
- a var szimbolum a varianciára (variance) utal, t az „ideális” érték, X a mért érték, ɛ pedig az előbbi két mennyiség eltérése.
24) Bizonyítható, hogy a rel(X) megbízhatósági index
- megegyezik a teszt megfigyelt értékének és valódi értékének a korrelációjával, azaz rel(X) = korr(X,t).
- becsülhető a párhuzamos skálák korrelációjával, mert rel(X) = korr(X,Y).
- megegyezik a párhuzamos skálák négyzetes korrelációjával, azaz rel (X) = korr2(X,Y).
- megegyezik a párhuzamos skálák korrelációs együtthatójának a köbével, azaz rel (X) = korr3(X,Y).
25) Egy skála egy tételének a szeparációs képessége akkor jó, ha az adott mintában az adott tételre kapott pontszámok
- szóródása viszonylag kicsi.
- a konkrét válaszadóktól viszonylag függetlenül ugyanazok.
- varianciája viszonylag kicsi.
- szórása viszonylag nagy.
26) Egy skála megbízhatósága
- akkor magas, ha megismételve lényegében ugyanazt adja.
- akkor magas, ha a tételei mind más-más dolgot mérnek.
- akkor magas, ha legalább minimális mértékben érvényes is.
- akkor magas, ha az alternatív formáját használva más (alternatív) eredményt kapunk.
27) Egy skála megbízhatósága
- garancia arra, hogy az egyúttal érvényes is.
- a teszt-reteszt korreláció (rx,x' ) nagyságával nem mérhető.
- azt jelenti, hogy valóban azt mérjük, amit mérni akarunk.
- akkor magas, ha az alternatív formáját használva lényegében ugyanazt az eredményt kapjuk.
