„Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
(4 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ | |||
{{vissza|Matematika A1a - Analízis}} | {{vissza|Matematika A1a - Analízis}} | ||
===1. Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét. | ===1. Feladat=== | ||
Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét. | |||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
14. sor: | 16. sor: | ||
}} | }} | ||
===2. Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet. | ===2. Feladat=== | ||
Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet. | |||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg= | |szöveg= | ||
<math> z^2 = \overline{z}^2 </math> | <math> z^2 = \overline{z}^2 </math> | ||
64. sor: | 38. sor: | ||
<math> ab = -ab </math> | <math> ab = -ab </math> | ||
Ez akkor lehetséges, ha <math> a = 0 \vee b = 0 </math>, az összes ilyen alakú szám megoldás. | Ez akkor lehetséges, ha <math> a = 0 \vee b = 0 </math> és <math>a,b \in \mathbb{R}</math>, az összes ilyen alakú szám megoldás. | ||
}} | |||
===3. Feladat=== | |||
Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: | |||
<math>a, \; a_n = (\frac{n^2-1}{n^2+2})^{3n^2}</math> | <math>a, \; a_n = \left(\frac{n^2-1}{n^2+2}\right)^{3n^2}</math> | ||
<math>b, \; \sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math> | <math>b, \; b_n=\sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math> | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
81. sor: | 54. sor: | ||
|szöveg= | |szöveg= | ||
<math>(\frac{n^2+2-2-1}{n^2+2})^{3n^2} = (\frac{n^2+2}{n^2+2}+\frac{-3}{n^2+2})^{3n^2} = (1-\frac{3}{n^2+2})^{3n^2} | '''a, Feladat:''' | ||
<math> a_n = \left(\frac{n^2-1}{n^2+2}\right)^{3n^2}= | |||
\left(\frac{n^2+2-2-1}{n^2+2}\right)^{3n^2}= | |||
\left(\frac{n^2+2}{n^2+2}+\frac{-3}{n^2+2}\right)^{3n^2}= | |||
\left(1-\frac{3}{n^2+2}\right)^{3n^2}</math> | |||
A nevezőt alakítsuk úgy, hogy hasonlítson a kitevőhöz: | A nevezőt alakítsuk úgy, hogy hasonlítson a kitevőhöz: | ||
<math>(1-\frac{9}{3n^2+6})^{3n^2} </math> | <math>\left(1-\frac{9}{3n^2+6}\right)^{3n^2} </math> | ||
Felírjuk a kitevőt úgy, hogy nevezetes határértéket kapjunk, de ekkor persze még osztani is kell, hogy ne legyen csalás! | Felírjuk a kitevőt úgy, hogy nevezetes határértéket kapjunk, de ekkor persze még osztani is kell, hogy ne legyen csalás! | ||
<math>\frac{(1-\frac{9}{3n^2+6})^{3n^2+6}}{(1-\frac{9}{3n^2+6})^6} </math> | <math>\frac{\left(1-\frac{9}{3n^2+6}\right)^{3n^2+6}}{\left(1-\frac{9}{3n^2+6}\right)^6} </math> | ||
Látható, hogy a nevező 1-hez tart, így a határérték: | Látható, hogy a nevező 1-hez tart, így a határérték: | ||
<math>\underline{\underline{e^{-9} = \frac{1}{e^9}}}</math> | <math>\underline{\underline{e^{-9} = \frac{1}{e^9}}}</math> | ||
'''b, Feladat:''' | |||
<math> \ | A gyökjel alatt végezzünk algebrai átalakítást: | ||
<math> b_n=\sqrt[n]{2-\frac{5}{n^2+2}} </math> | |||
Most adjunk alsó és felső becslést a gyökjel alatti sorozatra: | |||
Felső becslésnek tökéletes a 2, hiszen sosem érheti el a gyökjel alatti sorozat, és minden eleme kisebb nála. | |||
Alsó becslésnek vegyük a gyökjel alatti sorozat első elemét, hiszen ha n nő, akkor egyre kisebb számokat vonunk ki a kettőből, tehát szigorúan monoton növekszik a gyökjel alatti sorozat. | |||
<math>2-\frac{5}{3}=\frac{1}{3} < 2-\frac{5}{n^2+2} < 2</math> | |||
Most alkalmazzuk a rendőrelvvet (alias csendőrelv, közrefogási elv), amit megtehetünk, mivel tudjuk, hogy az n-edik gyök szigorúan monoton növekvő függvény, tehát kisebb szám n-edik gyöke kisebb, mint egy nagyobb számé. | |||
<math>\sqrt[n]{\frac{1}{3}} <\sqrt[n]{ 2-\frac{5}{n^2+2} }<\sqrt[n]{ 2}</math> | |||
Tudjuk, hogy: | |||
<math>\lim_{n\to\infty} {\sqrt[n]{\frac{1}{3}}}=1</math> | |||
<math>\lim_{n\to\infty} {\sqrt[n]{ 2}} =1</math> | |||
Így a rendőrelv miatt: | |||
<math>\lim_{n\to\infty} {b_n}=1</math> | |||
}} | }} | ||
===4. Legyen <math> f(x)= xarctan\frac{1}{x^2}, x \neq 0</math> és <math>0, x=0</math>. | ===4. Feladat=== | ||
Legyen <math> f(x)= xarctan\frac{1}{x^2}, x \neq 0</math> és <math>0, x=0</math>. | |||
a, Hol folytonos és hol deriválható <math>f(x)</math>? | a, Hol folytonos és hol deriválható <math>f(x)</math>? | ||
136. sor: | 126. sor: | ||
}} | }} | ||
===5. Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja! | ===5. Feladat=== | ||
Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja! | |||
a, Ha <math>a,b \neq 0</math> és <math>ab = ac</math>, akkor <math>b = c</math> | a, Ha <math>a,b \neq 0</math> és <math>ab = ac</math>, akkor <math>b = c</math> | ||
156. sor: | 148. sor: | ||
}} | }} | ||
===6. Számítsa ki a következő határozatlan integrálokat: | ===6. Feladat=== | ||
Számítsa ki a következő határozatlan integrálokat: | |||
<math>a, \; \int \frac{1}{x(x^2+1)}dx </math> | <math>a, \; \int \frac{1}{x(x^2+1)}dx </math> | ||
166. sor: | 160. sor: | ||
|szöveg= | |szöveg= | ||
'''a, Feladat:''' | |||
Parciális törtekre bontjuk az integrandust: | Parciális törtekre bontjuk az integrandust: | ||
<math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{A}{x} + \frac{Bx +C}{x^2+1}</math> | <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{A}{x} + \frac{Bx +C}{x^2+1}</math> | ||
173. sor: | 171. sor: | ||
<math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{Ax^2 + A + Bx^2 + Cx)}{x(x^2+1)}</math> | <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{Ax^2 + A + Bx^2 + Cx)}{x(x^2+1)}</math> | ||
<math> 1 = (A+B)x^2 + Cx + A</math> | <math> 1 = (A+B)x^2 + Cx + A</math> | ||
Két polinom csakis akkor lehet egyenlő, ha megegyeznek a megfelelő együtthatóik: | |||
<math> A=1</math> | <math> A=1</math> | ||
181. sor: | 183. sor: | ||
<math> C=0</math> | <math> C=0</math> | ||
Tehát: | |||
<math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{1}{x} - \frac{x}{x^2+1}</math> | <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{1}{x} - \frac{x}{x^2+1}</math> | ||
Így már könnyű integrálni: | Így már könnyű integrálni: | ||
<math> \int \frac{1}{x(x^2+1)}\;dx = \int\frac{1}{x} - \frac{1}{2}\int\frac{2x}{x^2+1} = ln|x| - \frac{1}{2}ln|x^2+1|+C </math> | <math> \int \frac{1}{x(x^2+1)}\;dx = \int\frac{1}{x} - \frac{1}{2}\int\frac{2x}{x^2+1} = ln|x| - \frac{1}{2}ln|x^2+1|+C </math> | ||
'''b, Feladat:''' | |||
<math> \frac{x^{\frac{1}{2}}}{xx^{\frac{1}{2}}+3} = \frac{x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3} </math> | <math> \frac{x^{\frac{1}{2}}}{xx^{\frac{1}{2}}+3} = \frac{x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3} </math> | ||
Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :) | Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :) | ||
<math> \frac{2}{3} \int{\frac{\frac{3}{2}x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3}}\;dx = \frac{2}{3}\;ln{|x^{\frac{3}{2}}+3|+C}</math> | <math> \frac{2}{3} \int{\frac{\frac{3}{2}x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3}}\;dx = \frac{2}{3}\;ln{|x^{\frac{3}{2}}+3|+C}</math> | ||
}} | }} | ||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] |
A lap jelenlegi, 2014. március 13., 18:49-kori változata
1. Feladat
Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét.
Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!
Ha tudod, írd le ide ;)2. Feladat
Oldja meg a egyenletet.
Írjuk ki z-t és z konjugáltat algebrai alakban:
Zárójelek felbontása után:
Kihúzzuk a közös tagokat, osztunk 2i-vel:
Ez akkor lehetséges, ha és , az összes ilyen alakú szám megoldás.
3. Feladat
Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét:
a, Feladat:
A nevezőt alakítsuk úgy, hogy hasonlítson a kitevőhöz:
Felírjuk a kitevőt úgy, hogy nevezetes határértéket kapjunk, de ekkor persze még osztani is kell, hogy ne legyen csalás!
Látható, hogy a nevező 1-hez tart, így a határérték:
b, Feladat:
A gyökjel alatt végezzünk algebrai átalakítást:
Most adjunk alsó és felső becslést a gyökjel alatti sorozatra:
Felső becslésnek tökéletes a 2, hiszen sosem érheti el a gyökjel alatti sorozat, és minden eleme kisebb nála.
Alsó becslésnek vegyük a gyökjel alatti sorozat első elemét, hiszen ha n nő, akkor egyre kisebb számokat vonunk ki a kettőből, tehát szigorúan monoton növekszik a gyökjel alatti sorozat.
Most alkalmazzuk a rendőrelvvet (alias csendőrelv, közrefogási elv), amit megtehetünk, mivel tudjuk, hogy az n-edik gyök szigorúan monoton növekvő függvény, tehát kisebb szám n-edik gyöke kisebb, mint egy nagyobb számé.
Tudjuk, hogy:
Így a rendőrelv miatt:
4. Feladat
Legyen és .
a, Hol folytonos és hol deriválható ?
b, Hol folytonos ?
Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!
Ha tudod, írd le ide ;)5. Feladat
Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja!
a, Ha és , akkor
b, Ha akkor
c, Ha f korlátos [a,b]-n, akkor folytonos [a,b]-n
d, Ha f szigorúan monoton nő -en, akkor
Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!
Ha tudod, írd le ide ;)6. Feladat
Számítsa ki a következő határozatlan integrálokat:
a, Feladat:
Parciális törtekre bontjuk az integrandust:
Két polinom csakis akkor lehet egyenlő, ha megegyeznek a megfelelő együtthatóik:
Tehát:
Így már könnyű integrálni:
b, Feladat:
Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :)