„Mérés laboratórium 4. - 1. mérés” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
(4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Vissza|Mérés laboratórium 4.}} | ||
==1. Ismertesse az alkalmazott protokollanalizátor működési elvét! Hogyan épül be az operációs rendszerbe, és hogyan használja a hardvert?== | ==1. Ismertesse az alkalmazott protokollanalizátor működési elvét! Hogyan épül be az operációs rendszerbe, és hogyan használja a hardvert?== | ||
27. sor: | 27. sor: | ||
==6. Ismertesse az Ethernet címek szerkezetét, a címek típusait!== | ==6. Ismertesse az Ethernet címek szerkezetét, a címek típusait!== | ||
* MAC cím szerkezete: <br /> | * MAC cím szerkezete: <br /> | ||
[[Image:MeresLabor4Ethernet_ethcim.jpg]] | |||
* Lényeg hogy a cím eleje egyértelműen azonosítja a gyártót. | * Lényeg hogy a cím eleje egyértelműen azonosítja a gyártót. | ||
* ''ipconfig /all'' paranccsal lekérdezhető. | * ''ipconfig /all'' paranccsal lekérdezhető. | ||
43. sor: | 43. sor: | ||
==8. Ismertesse az IP csomagok szerkezetét, az IP címeket és a subnet mask szerepét, különös tekintettel az IP fejrész TTL mezőjének jelentésére és felhasználására a csomagtovábbítás során!== | ==8. Ismertesse az IP csomagok szerkezetét, az IP címeket és a subnet mask szerepét, különös tekintettel az IP fejrész TTL mezőjének jelentésére és felhasználására a csomagtovábbítás során!== | ||
* IP csomag: <br /> | * IP csomag: <br /> | ||
[[Image:MeresLabor4Ethernet_ip.gif]] | |||
* IP-cím - címzés értelemszerűen. | * IP-cím - címzés értelemszerűen. | ||
* IP + subnet mask alapján keresik ki a hálózati eszközök a route táblában a célcsomópontot. | * IP + subnet mask alapján keresik ki a hálózati eszközök a route táblában a célcsomópontot. | ||
* Parancssori eszköz: ''route print'' | * Parancssori eszköz: ''route print'' | ||
* TTL: Time To Live - csomag élettartalma. Minden egyes hop (hálózati eszközön való áthaladás) esetén csökken. A traceroute ezt használja ki, és mindig eggyel nagyobb TTL-ű csomagot küld ki. | * TTL: Time To Live - csomag élettartalma. Minden egyes hop (<s>hálózati eszközön</s> routeren való áthaladás) esetén csökken. A traceroute ezt használja ki, és mindig eggyel nagyobb TTL-ű csomagot küld ki. | ||
==9. Ismertesse az ARP protokoll célját és működésének alapjait!== | ==9. Ismertesse az ARP protokoll célját és működésének alapjait!== | ||
77. sor: | 77. sor: | ||
==13. Ismertesse a TCP kapcsolat felépülésének és lebontásának lépéseit, a TCP kapcsolat lehetséges állapotait!== | ==13. Ismertesse a TCP kapcsolat felépülésének és lebontásának lépéseit, a TCP kapcsolat lehetséges állapotait!== | ||
* TCP kapcsolat felépítése: <br /> | * TCP kapcsolat felépítése: <br /> | ||
[[Image:MeresLabor4Ethernet_tcp-connection-establishment.jpg]] | |||
* TCP kapcsolat bontása: <br /> | * TCP kapcsolat bontása: <br /> | ||
[[Image:MeresLabor4Ethernet_tcp-connection-termination.jpg]]<br /> | |||
* TCP állapotok: http://www.wlug.org.nz/TcpStates <br /> | * TCP állapotok: http://www.wlug.org.nz/TcpStates <br /> | ||
[[Image:MeresLabor4Ethernet_transServer2.jpg]] | |||
* Aktuális kapcsolatok állapotai: ''netstat'' | * Aktuális kapcsolatok állapotai: ''netstat'' | ||
94. sor: | 94. sor: | ||
Javítva! (http://hu.wikipedia.org/wiki/OSI_modell) -- [[MolTam|Pigen]] - 2012.04.28. | Javítva! (http://hu.wikipedia.org/wiki/OSI_modell) -- [[MolTam|Pigen]] - 2012.04.28. | ||
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_Protocol | Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_Protocol | ||
[[ | [[Kategória:Mérnök informatikus]] |
A lap jelenlegi, 2016. február 12., 13:14-kori változata
1. Ismertesse az alkalmazott protokollanalizátor működési elvét! Hogyan épül be az operációs rendszerbe, és hogyan használja a hardvert?
A WireShark protokollanalizátor és az általa használt WinPcap csomagrögzítő könyvtár első sorban az Ethernet adatkapcsolati rétege és a felette használt kommunikációs protokollok vizsgálatára képes. A WinPcap beépül a Windows NDIS (Network Driver Interface Specification) protokoll stack-jébe. Az alkalmazások felé egy jól definiált interfészen elérhetővé teszi az abban áramló információt; a WireShark ezt az interfészt használja. Egy gépen egy adott hálózati kártya összes forgalmát képes figyelni. A hardver egyes beállításait módosíthatjuk vele. A hardvert monitorozza, de közben a forgalmat nem befolyásolja. A rögzített forgalom elmenthető, visszatölthető.
2. Ismertesse a Capture Filter és az analízis/megjelenítés szűrő működése közötti eltéréseket és alkalmazásának következményeit!
- Capture filter: csak a szűrő feltételnek megfelelő csomagokat rögzíti.
- Analízis/megjelenítés szűrő: a már rögzített üzenetek közül szűkíthetjük a megjelenítést. (Ha például csak a TCP csomagokat akarjuk látni, vagy aminek a címzettje egy adott IP-cím...)
3. Mi a következménye, ha egy Ethernet kártyát promiscuous működési módba helyezünk? Milyen felhasználásban van erre a működési módra szükség a protokollanalizátorokon kívül?
Ha engedélyezve van, akkor a Capture folyamán a Wireshark a WinPcap-en keresztül kikapcsolja az interfészhez tartozó Ethernet kártya hardvercím szűrését, és ennek megfelelően minden, a fizikai rétegen a hálózati kártyához érkező információ elérhetővé válik a Wireshark számára.
4. Milyen forgalom figyelhető meg a WireSharkkal Ethernet hálózatokban? Gondoljon arra, hogy a napjainkban elterjedt Ethernet kapcsolókat használó hálózatokban milyen forgalom jut el egy adott számítógépre, és az a számítógép milyen további szűréseket alkalmaz a különböző hálózati rétegekben!
- Unicast: csak az adott NIC (Network Interface Card) címére küldött Ethernet kereteket juttatja el a kártya a felsőbb rétegeknek, a többit eldobja.
- Multicast: elvileg csak azokat a multicast címtartományokat juttatja el a felsőbb rétegeknek, amikre a gépnek szüksége van, de akár mindet is tovább engedheti (ez a legegyszerűbb megvalósítás).
- Broadcast: mindig eljut a felsőbb rétegekhez.
A switch "szűrőként" viselkedik, így prosmicuous módban sem láthatjuk a teljes hálózati forgalmat. Ugyan a broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket alap esetben minden egyes portjára eljuttatja, az ismert című unicast üzeneteket csak a címzetthez kapcsolódó portjára küldi.
5. Ismertesse az Ethernet keretek szerkezetét!
- Ethernet csomag:
Meg kell jegyezni, hogy az előtag és a keretkezdet határoló nem tartozik a MAC-kerethez, de megelőzik azt szinkronizációs célból.
6. Ismertesse az Ethernet címek szerkezetét, a címek típusait!
- MAC cím szerkezete:
- Lényeg hogy a cím eleje egyértelműen azonosítja a gyártót.
- ipconfig /all paranccsal lekérdezhető.
- Az Ethernet-cím 6 byte-os.
- Az első három byte a gyártót azonosítja.
- A második három az egyedi hardver cím.
- A legelső bit: 0 = egyedi (unicast), 1 = csoport (multicast v. broadcast) cím.
- A második bit: 0 = globális (hardver), 1 = lokális (adminisztrátor által adott) cím.
7. Ismertesse az IP csomagok Ethernet keretekbe ágyazásának módjait és a beágyazás során megoldandó problémákat!
- Fragmentálás, MTU?
- Erre azt mondta a mérésvezető, hogy lehet típus szerint beágyazni (ekkor a Type mezőt beállítjuk például IP-re), s a továbbítás során ezen info alapján továbbít minden eszköz; másrészt lehet az adatmezőbe minden info nélkül is ágyazni.
8. Ismertesse az IP csomagok szerkezetét, az IP címeket és a subnet mask szerepét, különös tekintettel az IP fejrész TTL mezőjének jelentésére és felhasználására a csomagtovábbítás során!
- IP csomag:
- IP-cím - címzés értelemszerűen.
- IP + subnet mask alapján keresik ki a hálózati eszközök a route táblában a célcsomópontot.
- Parancssori eszköz: route print
- TTL: Time To Live - csomag élettartalma. Minden egyes hop (
hálózati eszközönrouteren való áthaladás) esetén csökken. A traceroute ezt használja ki, és mindig eggyel nagyobb TTL-ű csomagot küld ki.
9. Ismertesse az ARP protokoll célját és működésének alapjait!
- Az IP-címek és Ethernet-címek közötti fordításra használják.
- Az IP-cím nem elég a kommunikáció létrejöttéhez, az eszköz fizikai címére (MAC) is szükségünk van.
- Az FF:FF:FF:FF:FF:FF broadcast MAC-címre ARP kérést küldünk, amiben a saját IP-címünk, a MAC-címünk és a kérdéses IP-cím szerepel. A válaszban megkapjuk a kérdéses IP-című eszköz MAC-címét.
- Parancssori eszköz: arp
10. Ismertesse a DNS protokoll célját és működésének alapjait!
- Egy hálózathoz tartozó gép domain-nevét lefordítja IP-címmé. Megtalálja a tartományhoz tartozó levelező-kiszolgálót - MX record.
- A névfeloldást a DNS szerver végzi el - 53/UDP, 53/TCP.
- Működése: a kliens gép a szervernek elküldi domain nevet, a DNS szerver megkeresi a fában hozzátartozó IP címet és visszaküldi a kliensnek. Alkalmazásrétegbeli protokoll.
- Parancssori eszköz: nslookup
Részletek: http://hu.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System
11. Ismertesse az ICMP protokoll célját és működésének alapjait!
- Internet Control Message Protocol
- Segítségével értesülhetünk a hibákról, illetve azok típusáról. Hálózati diagnosztizálásban a segítségünkre lehet (_traceroute_, _ping_).
- Az ICMP (a TCP-hez és az UDP-hez hasonlóan) az IP-t használja borítékként (ICMP csomagok csak IP hálózaton mehetnek).
Forrás: http://wiki.hup.hu/index.php/ICMP
12. Ismertesse a TCP és UDP protokollok főbb tulajdonságait!
- Transzport rétegbeli protokollok.
- Mindkettő portokat kezel (multiplexelés/demultiplexelés), ezáltal interface-t nyújtanak az alkalmazói folyamatok felé.
- TCP: garantált kézbesítésű - flow control. Kapcsolatorientált (összeköttetés-alapú) protokoll, így tudja garantálni a sorrendhelyes átvitelt.
- UDP: nem garantál célba juttatást, csak hibajelzést nyújt. Best effort jellegű, továbbításakor a sebesség a fontos. Nincs kapcsolat, nincs újraküldés, összeköttetés-mentes. A flow control hiánya miatt az UDP csomagszerkezete is jóval egyszerűbb, mint a TCP csomagé. Tulajdonságai miatt az UDP-t elsősorban médiafolyam esetén használjuk.
13. Ismertesse a TCP kapcsolat felépülésének és lebontásának lépéseit, a TCP kapcsolat lehetséges állapotait!
- TCP kapcsolat felépítése:
- TCP kapcsolat bontása:
- TCP állapotok: http://www.wlug.org.nz/TcpStates
- Aktuális kapcsolatok állapotai: netstat
14. Ismertesse az Ethernet fölött alkalmazott TCP/IP protokoll-stack a mérésben említett protokolljainak (Ethernet, ARP, IP, ICMP, TCP, UDP, HTTP) egymáshoz való viszonyát (rétegszerkezetét)!
- Adatkapcsolati: Ethernet
- Hálózati: IP, ICMP, ARP
- Szállítási: TCP, UDP
- Alkalmazási: HTTP, DNS
Javítva! (http://hu.wikipedia.org/wiki/OSI_modell) -- Pigen - 2012.04.28.