Mérés laboratórium 4. - 1. mérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Vissza az előző oldalra – Mérés laboratórium 4.

Tartalomjegyzék

1. Ismertesse az alkalmazott protokollanalizátor működési elvét! Hogyan épül be az operációs rendszerbe, és hogyan használja a hardvert?

A WireShark protokollanalizátor és az általa használt WinPcap csomagrögzítő könyvtár első sorban az Ethernet adatkapcsolati rétege és a felette használt kommunikációs protokollok vizsgálatára képes. A WinPcap beépül a Windows NDIS (Network Driver Interface Specification) protokoll stack-jébe. Az alkalmazások felé egy jól definiált interfészen elérhetővé teszi az abban áramló információt; a WireShark ezt az interfészt használja. Egy gépen egy adott hálózati kártya összes forgalmát képes figyelni. A hardver egyes beállításait módosíthatjuk vele. A hardvert monitorozza, de közben a forgalmat nem befolyásolja. A rögzített forgalom elmenthető, visszatölthető.

2. Ismertesse a Capture Filter és az analízis/megjelenítés szűrő működése közötti eltéréseket és alkalmazásának következményeit!

  • Capture filter: csak a szűrő feltételnek megfelelő csomagokat rögzíti.
  • Analízis/megjelenítés szűrő: a már rögzített üzenetek közül szűkíthetjük a megjelenítést. (Ha például csak a TCP csomagokat akarjuk látni, vagy aminek a címzettje egy adott IP-cím...)

3. Mi a következménye, ha egy Ethernet kártyát promiscuous működési módba helyezünk? Milyen felhasználásban van erre a működési módra szükség a protokollanalizátorokon kívül?

Ha engedélyezve van, akkor a Capture folyamán a Wireshark a WinPcap-en keresztül kikapcsolja az interfészhez tartozó Ethernet kártya hardvercím szűrését, és ennek megfelelően minden, a fizikai rétegen a hálózati kártyához érkező információ elérhetővé válik a Wireshark számára.

4. Milyen forgalom figyelhető meg a WireSharkkal Ethernet hálózatokban? Gondoljon arra, hogy a napjainkban elterjedt Ethernet kapcsolókat használó hálózatokban milyen forgalom jut el egy adott számítógépre, és az a számítógép milyen további szűréseket alkalmaz a különböző hálózati rétegekben!

  • Unicast: csak az adott NIC (Network Interface Card) címére küldött Ethernet kereteket juttatja el a kártya a felsőbb rétegeknek, a többit eldobja.
  • Multicast: elvileg csak azokat a multicast címtartományokat juttatja el a felsőbb rétegeknek, amikre a gépnek szüksége van, de akár mindet is tovább engedheti (ez a legegyszerűbb megvalósítás).
  • Broadcast: mindig eljut a felsőbb rétegekhez.

A switch "szűrőként" viselkedik, így prosmicuous módban sem láthatjuk a teljes hálózati forgalmat. Ugyan a broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket alap esetben minden egyes portjára eljuttatja, az ismert című unicast üzeneteket csak a címzetthez kapcsolódó portjára küldi.

5. Ismertesse az Ethernet keretek szerkezetét!

  • Ethernet csomag:

MeresLabor4Ethernet eth.JPG

Meg kell jegyezni, hogy az előtag és a keretkezdet határoló nem tartozik a MAC-kerethez, de megelőzik azt szinkronizációs célból.

6. Ismertesse az Ethernet címek szerkezetét, a címek típusait!

  • MAC cím szerkezete:

MeresLabor4Ethernet ethcim.jpg

  • Lényeg hogy a cím eleje egyértelműen azonosítja a gyártót.
  • ipconfig /all paranccsal lekérdezhető.
  • Az Ethernet-cím 6 byte-os.
  • Az első három byte a gyártót azonosítja.
  • A második három az egyedi hardver cím.
  • A legelső bit: 0 = egyedi (unicast), 1 = csoport (multicast v. broadcast) cím.
  • A második bit: 0 = globális (hardver), 1 = lokális (adminisztrátor által adott) cím.

7. Ismertesse az IP csomagok Ethernet keretekbe ágyazásának módjait és a beágyazás során megoldandó problémákat!

  • Fragmentálás, MTU?
  • Erre azt mondta a mérésvezető, hogy lehet típus szerint beágyazni (ekkor a Type mezőt beállítjuk például IP-re), s a továbbítás során ezen info alapján továbbít minden eszköz; másrészt lehet az adatmezőbe minden info nélkül is ágyazni.

8. Ismertesse az IP csomagok szerkezetét, az IP címeket és a subnet mask szerepét, különös tekintettel az IP fejrész TTL mezőjének jelentésére és felhasználására a csomagtovábbítás során!

  • IP csomag:

MeresLabor4Ethernet ip.gif

  • IP-cím - címzés értelemszerűen.
  • IP + subnet mask alapján keresik ki a hálózati eszközök a route táblában a célcsomópontot.
  • Parancssori eszköz: route print
  • TTL: Time To Live - csomag élettartalma. Minden egyes hop (hálózati eszközön routeren való áthaladás) esetén csökken. A traceroute ezt használja ki, és mindig eggyel nagyobb TTL-ű csomagot küld ki.

9. Ismertesse az ARP protokoll célját és működésének alapjait!

  • Az IP-címek és Ethernet-címek közötti fordításra használják.
  • Az IP-cím nem elég a kommunikáció létrejöttéhez, az eszköz fizikai címére (MAC) is szükségünk van.
  • Az FF:FF:FF:FF:FF:FF broadcast MAC-címre ARP kérést küldünk, amiben a saját IP-címünk, a MAC-címünk és a kérdéses IP-cím szerepel. A válaszban megkapjuk a kérdéses IP-című eszköz MAC-címét.
  • Parancssori eszköz: arp

10. Ismertesse a DNS protokoll célját és működésének alapjait!

  • Egy hálózathoz tartozó gép domain-nevét lefordítja IP-címmé. Megtalálja a tartományhoz tartozó levelező-kiszolgálót - MX record.
  • A névfeloldást a DNS szerver végzi el - 53/UDP, 53/TCP.
  • Működése: a kliens gép a szervernek elküldi domain nevet, a DNS szerver megkeresi a fában hozzátartozó IP címet és visszaküldi a kliensnek. Alkalmazásrétegbeli protokoll.
  • Parancssori eszköz: nslookup

Részletek: http://hu.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System

11. Ismertesse az ICMP protokoll célját és működésének alapjait!

  • Internet Control Message Protocol
  • Segítségével értesülhetünk a hibákról, illetve azok típusáról. Hálózati diagnosztizálásban a segítségünkre lehet (_traceroute_, _ping_).
  • Az ICMP (a TCP-hez és az UDP-hez hasonlóan) az IP-t használja borítékként (ICMP csomagok csak IP hálózaton mehetnek).

Forrás: http://wiki.hup.hu/index.php/ICMP

12. Ismertesse a TCP és UDP protokollok főbb tulajdonságait!

  • Transzport rétegbeli protokollok.
  • Mindkettő portokat kezel (multiplexelés/demultiplexelés), ezáltal interface-t nyújtanak az alkalmazói folyamatok felé.
  • TCP: garantált kézbesítésű - flow control. Kapcsolatorientált (összeköttetés-alapú) protokoll, így tudja garantálni a sorrendhelyes átvitelt.
  • UDP: nem garantál célba juttatást, csak hibajelzést nyújt. Best effort jellegű, továbbításakor a sebesség a fontos. Nincs kapcsolat, nincs újraküldés, összeköttetés-mentes. A flow control hiánya miatt az UDP csomagszerkezete is jóval egyszerűbb, mint a TCP csomagé. Tulajdonságai miatt az UDP-t elsősorban médiafolyam esetén használjuk.

13. Ismertesse a TCP kapcsolat felépülésének és lebontásának lépéseit, a TCP kapcsolat lehetséges állapotait!

  • TCP kapcsolat felépítése:

MeresLabor4Ethernet tcp-connection-establishment.jpg

  • TCP kapcsolat bontása:

MeresLabor4Ethernet tcp-connection-termination.jpg

MeresLabor4Ethernet transServer2.jpg

  • Aktuális kapcsolatok állapotai: netstat

14. Ismertesse az Ethernet fölött alkalmazott TCP/IP protokoll-stack a mérésben említett protokolljainak (Ethernet, ARP, IP, ICMP, TCP, UDP, HTTP) egymáshoz való viszonyát (rétegszerkezetét)!

  • Adatkapcsolati: Ethernet
  • Hálózati: IP, ICMP, ARP
  • Szállítási: TCP, UDP
  • Alkalmazási: HTTP, DNS

Javítva! (http://hu.wikipedia.org/wiki/OSI_modell) -- Pigen - 2012.04.28.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_Protocol