„Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
||
| (9 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{RightTOC}} | <div class="noautonum">{{RightTOC}}</div> | ||
{{vissza|Informatika 1}} | |||
Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza. | Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza. | ||
| 7. sor: | 9. sor: | ||
Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket. | Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket. | ||
Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen. | Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. 2012 őszén konzultáción megoldották az első 10 oldal feladatait: [[Media:Info1 konzi 20121003.pdf|Ellenőrzötten helyes megoldások]]. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen. | ||
'''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:''' | '''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:''' | ||
| 50. sor: | 52. sor: | ||
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''! | Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''! | ||
[[ | [[File:Info1 kérdések kép1.jpg|600px]] | ||
*Belső programtárolás, programvezérlés | *Belső programtárolás, programvezérlés | ||
| 60. sor: | 62. sor: | ||
==== 2. Kérdés: ==== | ==== 2. Kérdés: ==== | ||
Mi '''különbözteti''' meg egymástól a memóriában tárolt '''utasításokat és adatokat''' egymástól? | |||
*Semmi, ugyanabban a memóriában ugyanolyan formában (binárisan) van jelen mindkettő, DE: | |||
**Az utasítások programmal módosíthatók. | |||
**Az adattípusok műveletekhez rendeltek. | |||
**A PC dönti el, hogy melyikről van szó (tehát az értelmezés az algoritmusba van beépítve). | |||
**Szegmensszervezés esetén az utasítás a kódszegmensben, az adat az adat- és extraszegmensekben van. | |||
==== 3. Kérdés: ==== | |||
Sorolja fel milyen tényezőktől függ egy számítógép teljesítménye! | |||
*Az alkalmazott áramkörök sebességétől és a számítógép architektúrájától (szervezésétől). | |||
*Funkcionális egységek belső felépítésétől (CPU, memória, IO): | |||
**Adatszélesség. | |||
**Utasítás párhuzamosítás (Queue) / Gépi ciklusok párhuzamosítása (Pipeline). | |||
**Műveletvégzés sebessége (pl. speciális ALU (pl. kombinációs hálózat)). | |||
**Memória sebessége, architektúrája (pl. hierarchikus memória alkalmazása (pl. cache alkalmazása)). | |||
*Funkcionális egységek külső kapcsolódásától. | |||
*Utasításkészlettől (RISC/CISC). | |||
*Perifériáktól (DMA, Co-Processzor, stb.) | |||
== 2. oldal kérdései == | == 2. oldal kérdései == | ||
| 144. sor: | 166. sor: | ||
#Pascalnál a hívott program feladata | #Pascalnál a hívott program feladata | ||
#A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki. | #A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki. | ||
==== 3. Kérdés: ==== | |||
{|class="wikitable" | |||
! 1. | |||
| style="text-align:left"|Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni. | |||
| style="text-align:center"|'''Igaz''' | |||
|- | |||
! 2. | |||
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg. | |||
| style="text-align:center"|'''Hamis''' | |||
|- | |||
! 3. | |||
| style="text-align:left"|A CISC elvű számítógépekben az utasítások nem azonos méretűek és rendszerint több óraciklus alatt hajthatók végre, s ez előnyös a pipe line alkalmazásánál. | |||
| style="text-align:center"|'''Hamis''' | |||
|- | |||
! 4. | |||
| style="text-align:left"|Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja. | |||
| style="text-align:center"|'''Igaz''' | |||
|- | |||
! 5. | |||
| style="text-align:left"|A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók. | |||
| style="text-align:center"|'''Hamis''' | |||
|- | |||
! 6. | |||
| style="text-align:left"|A térbeli és az időbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak. | |||
| style="text-align:center"|'''Hamis''' | |||
|} | |||
'''Magyarázat:''' | |||
#Lásd első oldal első feladat. | |||
#Mindent egy közös memóriában tárol. | |||
#A RISC előnyös a pipe-line alkalmazásához. | |||
#ENTER x,y az y-adik szubrutinba (szintre) lép be, x Byte helyet foglal le (a globális veremből) a lokális változóknak. A LEAVE lebontja a lefoglalt helyet. | |||
#RISC-nél kizárólag regiszterekben, memóriában sosem. | |||
#Adat esetén is használnak. | |||
==== 4. Kérdés: ==== | |||
{|class="wikitable" | |||
! 1. | |||
| style="text-align:left"|Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja. | |||
| style="text-align:center"|'''Hamis''' | |||
|- | |||
! 2. | |||
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja. | |||
| style="text-align:center"|'''Igaz''' | |||
|- | |||
! 3. | |||
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg. | |||
| style="text-align:center"|'''Igaz''' | |||
|- | |||
! 4. | |||
| style="text-align:left"|Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik. | |||
| style="text-align:center"|'''Hamis''' | |||
|} | |||
'''Magyarázat:''' | |||
#Mindent egy közös memóriában tárol. | |||
#Lásd első oldal első kérdés. | |||
#Lásd első oldal első kérdés. | |||
#Ez a harward architektúrára igaz, a Neumann-ra nem. | |||
== 4. oldal kérdései == | |||
'''34. Kérdés''' | |||
C nyelvű függvény esetén a bemenő paraméterek helyének felszabadítása a hívó program feladata. Miért? | |||
* A nem rögzített paraméterszámú függvények (pl. printf) miatt bizonyos esetekben csak a hívó program tudja hogy hány paramétert kell felszabadítani. | |||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||