„Fizika 1 (régi)” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
(36 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Tantárgy | ||
|nev=Fizika 1 | |nev=Fizika 1 | ||
| | |tárgykód=TE11AX01 | ||
|szak=villany | |szak=villany | ||
|kredit=5 | |kredit=5 | ||
|felev=2 | |felev=2 | ||
|kereszt=van | |kereszt=van | ||
|tanszék=Fizika Tanszék | |||
|kiszh=6 db | |kiszh=6 db | ||
|nagyzh=1 db | |nagyzh=1 db | ||
16. sor: | 15. sor: | ||
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak | |targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak | ||
}} | }} | ||
A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó. | |||
A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése. | |||
__TOC__ | __TOC__ | ||
21. sor: | 24. sor: | ||
== Követelmények == | == Követelmények == | ||
*'''Előkövetelmény:''' A 0. fizika ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Fizika]] című tárgy teljesítése. | *'''Előkövetelmény:''' A 0. fizika ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Fizika]] című tárgy teljesítése. A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése. | ||
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is! | *'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is! | ||
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet! | *'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet! | ||
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van | *'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi. | ||
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli | *'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni: | ||
** | ** 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont) | ||
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés | ** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés | ||
** 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont) | |||
*'''Bónusz pontok:''' A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. '''FONTOS''' azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait.<br />Bónuszpontszerzési módok: | |||
** A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít: | |||
*** 17-19 pont között +1 pont | |||
*** 20-22 pont között +2 pont | |||
*** 23-25 pont között +3 pont | |||
** Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet! | |||
** A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont. | |||
== Segédanyagok == | == Segédanyagok == | ||
40. sor: | 51. sor: | ||
* ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)'' | * ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)'' | ||
* [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat] | * [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat] | ||
* [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!''''' | |||
=== Egyéb segédanyagok === | === Egyéb segédanyagok === | ||
* [[ | * [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!''' | ||
* [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz. | * [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz. | ||
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek. | * [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek. | ||
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - | * [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről. | ||
* [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika'' | * [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika'' | ||
* [[Media:fizika1_gyakmegoldasok.pdf|Gyakorlatok megoldásai]] - Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz) | |||
== Zárthelyi dolgozatok == | == Zárthelyi dolgozatok == | ||
A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen | A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' | ||
=== Rendes ZH === | === Rendes ZH === | ||
*[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF|2008/ | *[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF|2008/09 tavasz]] - megoldások nélkül | ||
*[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/ | *[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/10 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül | ||
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/ | *[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal | ||
*[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/2012 tavasz]] - megoldások nélkül | *[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/12 tavasz]] - megoldások nélkül | ||
*[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/13 tavasz]] - megoldások nélkül | |||
=== Pót ZH === | === Pót ZH === | ||
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF|2010/ | *[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF|2010/11 tavasz]] - megoldások nélkül | ||
== Vizsgák == | == Vizsgák == | ||
71. sor: | 82. sor: | ||
'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár. | '''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár. | ||
A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 | A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be! | ||
Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal! | Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal! | ||
{| style="border-spacing: 1em;" | |||
| style="vertical-align: top;" | | |||
=== Rendes vizsgák === | === Rendes vizsgák === | ||
*2009/ | *2007/08: | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal | |||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül | |||
*2009/10: | |||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF|2010.06.10]] - részben megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF|2010.06.10]] - részben megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal | ||
*2010/ | *2010/11: | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf|2011.06.15]] - megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf|2011.06.15]] - megoldásokkal | ||
*2011/ | *2011/12: | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül | ||
*2012/13: | |||
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130529.PDF|2013.05.29]] - részben megoldásokkal | |||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2013_06_05.pdf|2013.06.05]] - részben megoldásokkal | |||
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130612.PDF|2013.06.12]] - részben megoldásokkal | |||
| style="vertical-align: top;" | | |||
=== Keresztféléves vizsgák === | === Keresztféléves vizsgák === | ||
*2010/ | *2007/08 - kereszt: | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf|2008.01.17]] - részben megoldásokkal | |||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf|2008.01.31]] - részben megoldásokkal | |||
*2010/11 - kereszt: | |||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül | ||
*2011/ | *2011/12 - kereszt: | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf|2012.01.04]] - megoldásokkal | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf|2012.01.04]] - megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf|2012.01.18]] - megoldások nélkül | **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf|2012.01.18]] - megoldások nélkül | ||
|} | |||
==Tippek== | |||
*Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul. | |||
*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga. | |||
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza. | |||
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos. | |||
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek. | |||
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással. | |||
== Verseny == | == Verseny == | ||
110. sor: | 148. sor: | ||
A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására. | A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására. | ||
[[ | [[Kategória:Archive]] | ||
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} |
A lap jelenlegi, 2019. április 17., 18:17-kori változata
A Fizika 1 tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.
A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.
Követelmények
- Előkövetelmény: A 0. fizika ZH sikeres megírása, vagy a Bevezető Fizika című tárgy teljesítése. A Matematika A1a - Analízis című tárgyból az aláírás megszerzése.
- Jelenlét: A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
- KisZH: A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az ÖSSZES témakörből újra írni kell! Fontos: Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
- NagyZH: Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
- Vizsga: A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:
- 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)
- 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés
- 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)
- Bónusz pontok: A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. FONTOS azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait.
Bónuszpontszerzési módok:- A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
- 17-19 pont között +1 pont
- 20-22 pont között +2 pont
- 23-25 pont között +3 pont
- Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!
- A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.
- A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
Segédanyagok
Könyvek, jegyzetek
Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a Hudson-Nelson-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.
- Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához
- Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)
- Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)
- Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)
- Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat
- Ellenőrző kérdések és válaszok - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. Bővítsétek!
Egyéb segédanyagok
- Előadásjegyzet - A 2011/2012-es tavaszi félévben Dr. Barócsi Attila és Dr. Péczeli Imre előadók előadásai alapján készítette Bányai Tamás. Nagyon jól használható!
- Képletgyűjtemény - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.
- Fizipedia - Jegyzetek, kísérletek.
- Härtlein Károly oldala - Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről.
- Megoldásra javasolt példák - User: vik Password: fizika
- Gyakorlatok megoldásai - Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz)
Zárthelyi dolgozatok
A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: Fizika 1 - Elméleti kérdések
Rendes ZH
- 2008/09 tavasz - megoldások nélkül
- 2009/10 tavasz - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül
- 2010/11 tavasz - megoldásokkal
- 2011/12 tavasz - megoldások nélkül
- 2012/13 tavasz - megoldások nélkül
Pót ZH
- 2010/11 tavasz - megoldások nélkül
Vizsgák
Fontos: Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.
A kiegészítős mondatokhoz a Fizika 1 - Elméleti kérdések címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az ellenőrzötten helyes megoldások közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a nem ellenőrzötten helyes megoldások közé írjátok csak be!
Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az Ellenőrző kérdések és válaszok címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!
Rendes vizsgák
|
Keresztféléves vizsgák
|
Tippek
- Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.
- Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
- A vizsgára érdemes átbogarászni a Hudson-Nelson idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
- A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
- Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
- Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
Verseny
A tárgyból rendeznek tanulmányi versenyt.
A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.
Bevezetők | |
---|---|
1. félév | |
2. félév | |
3. félév | |
4. félév | |
5. félév | |
6. félév | |
7. félév |