„Komhal 2 ZH kiskerdesek” változatai közötti eltérés
a 2017-es ZH hiányzó kérdéseit beleraktam |
a Új kérdések hozzáadva |
||
| (8 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
|cím=Komhál 2 kikérdező ZH-ra | |cím=Komhál 2 kikérdező ZH-ra | ||
|pontozás=-}} | |pontozás=-}} | ||
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}} | |||
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen. | |||
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen. | |||
#Szinuszos vivőjelet használ. | |||
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense. | |||
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál. | |||
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest. | |||
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul. | |||
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... == | == Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... == | ||
| 564. sor: | 577. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# A helyi telefonközpontokat köti össze egymással. | # A helyi telefonközpontokat köti össze egymással. | ||
# | # Két előfizetőt köt össze közvetlenül egymással. | ||
# Jellemzően 30-50 km hosszú. | # Jellemzően 30-50 km hosszú. | ||
# Az előfizetőt köti össze a legközelebbi telefonközponttal. | # Az előfizetőt köti össze a legközelebbi telefonközponttal. | ||
# | # Szinte mindig fényvezető (pl. üvegszál) az anyaga. | ||
# Szinte mindig egyetlen szigetelt rézdrótból áll. | |||
# Akár 100 km hosszú is lehet. | # Akár 100 km hosszú is lehet. | ||
== A beszédkodekeknek mennyi a jellemző adatsebessége? == | == A beszédkodekeknek mennyi a jellemző adatsebessége? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}} | ||
# 20 kHz. | # 20 kHz. | ||
# jellemzően 1 és 100 kilobit/sec között | |||
# 300-3100 Hz. | # 300-3100 Hz. | ||
# 2,4 -- 64 Mb/s. | # 2,4 -- 64 Mb/s. | ||
| 578. sor: | 593. sor: | ||
# Nagyságrendileg néhány, ill. néhányszor tíz kb/s. | # Nagyságrendileg néhány, ill. néhányszor tíz kb/s. | ||
# 0,125 – 80 ms. | # 0,125 – 80 ms. | ||
# Másodpercenként 50-70 kiloherz (kHz) | |||
== Melyik NEM belföldi rendeltetési szám? == | == Melyik NEM belföldi rendeltetési szám? == | ||
| 623. sor: | 639. sor: | ||
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt. | # A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt. | ||
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll. | # Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll. | ||
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik. | |||
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése. | # Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése. | ||
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik. | # Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik. | ||
== A | == A nagy késleltetés zavaró a beszédátvitelben. Melyik állítás igaz az egyirányú, szájtól fülig tartó késleltetésre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | ||
# 500 ms alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a | # 500 ms alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késleltetés. | ||
# 1,5-2 s alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a | # 1,5-2 s alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késleltetés. | ||
# A felhasználók több mint felét zavarja a 500 mikroszekundumos | # A felhasználók több mint felét zavarja a 500 mikroszekundumos késleltetés. | ||
# A felhasználók több mint felét zavarja az 500 nanoszekundumos | # A felhasználók több mint felét zavarja az 500 nanoszekundumos késleltetés. | ||
# Több mint 5 percet késni illetlenség, még egy hanghullámnak is. | # Több mint 5 percet késni illetlenség, még egy hanghullámnak is. | ||
# 150 ms (millisec.) alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a | # 150 ms (millisec.) alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késleltetés. | ||
== A telefonhálózatokban alkalmazott PCM-re ( Pulse Code Modulation, impulzuskód moduláció) melyik állítás igaz? == | == A telefonhálózatokban alkalmazott PCM-re ( Pulse Code Modulation, impulzuskód moduláció) melyik állítás igaz? == | ||
| 645. sor: | 662. sor: | ||
== A klasszikus telefonhálózatokban átvitt beszédsávra melyik állítás igaz? == | == A klasszikus telefonhálózatokban átvitt beszédsávra melyik állítás igaz? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}} | ||
# A teljes látható fényt magában foglalja. | |||
# A beszédjel teljes frekvenciaspektrumával megegyezik. | # A beszédjel teljes frekvenciaspektrumával megegyezik. | ||
# Sávszélessége védősávokkal 4 Mb/s. | # Sávszélessége védősávokkal 4 Mb/s. | ||
| 697. sor: | 715. sor: | ||
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak. | # Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak. | ||
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik. | # Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik. | ||
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper | |||
== Melyik állítás igaz ADSL-re? == | == Melyik állítás igaz ADSL-re? == | ||
| 708. sor: | 727. sor: | ||
== MOS-ra (Mean Opinion Score, átlagolt véleménypontok) melyik állítás igaz? == | == MOS-ra (Mean Opinion Score, átlagolt véleménypontok) melyik állítás igaz? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | ||
# 3 felett kiváló | |||
# 400 ms alatt elfogadható. | # 400 ms alatt elfogadható. | ||
# Az átviteli csillapítás ingadozásának a minőségét méri. | # Az átviteli csillapítás ingadozásának a minőségét méri. | ||
| 726. sor: | 746. sor: | ||
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? == | == 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}} | ||
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip. | # A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip. | ||
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza. | # A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza. | ||
| 732. sor: | 752. sor: | ||
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip. | # A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip. | ||
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció. | # A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció. | ||
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.. | # Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok. | ||
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok. | |||
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges. | |||
== Melyik állítás igaz a LTE-re? (4G mobil) == | == Melyik állítás igaz a LTE-re? (4G mobil) == | ||
| 753. sor: | 775. sor: | ||
== A beszédkodekek témakörében melyik állítás igaz? == | == A beszédkodekek témakörében melyik állítás igaz? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,7|pontozás=-}} | ||
# A kódolási késleltetés jellemzően 1-2 másodperc. | # A kódolási késleltetés jellemzően 1-2 másodperc. | ||
# Minél nagyobb a kódolási késleltetés, annál könnyebb a telefonszám-kiosztást megvalósítani zárt számozási rendszerekben. | # Minél nagyobb a kódolási késleltetés, annál könnyebb a telefonszám-kiosztást megvalósítani zárt számozási rendszerekben. | ||
| 760. sor: | 782. sor: | ||
# A félsebességű GSM kodek adatsebessége a PCM bitsebességének egy picit kevesebb mint a tizede. | # A félsebességű GSM kodek adatsebessége a PCM bitsebességének egy picit kevesebb mint a tizede. | ||
# A vokóderek bitsebessége magasabb a hullámforma kódolókénál. | # A vokóderek bitsebessége magasabb a hullámforma kódolókénál. | ||
# A tanult hangkódolók közül a PCM bitsebessége a legnagyobb (cserébe ez a legjobb minőségű). | |||
== Melyik állítás igaz | == Melyik állítás igaz a digitális jelekre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}} | ||
# | # Minden esetben amplitúdómodulált jel. | ||
# Nem lehet szinuszos jel. | |||
# Analóg jel. | # Analóg jel. | ||
# Csak két diszkrét állapota lehet . | # Csak két diszkrét állapota lehet . | ||
# Nem lehet két diszkrét állapota. | |||
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk. | |||
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik. | # Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik. | ||
# Nem lehet négyszögjel. | # Nem lehet négyszögjel. | ||
| 778. sor: | 804. sor: | ||
# Telefonszolgáltatást nem lehet kábelTV hálózaton nyújtani. | # Telefonszolgáltatást nem lehet kábelTV hálózaton nyújtani. | ||
# Internetszolgáltatást nem lehet kábelTV hálózaton nyújtani. | # Internetszolgáltatást nem lehet kábelTV hálózaton nyújtani. | ||
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? == | == Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? == | ||
| 797. sor: | 814. sor: | ||
# Hazánkban ilyen a mobil számmező. | # Hazánkban ilyen a mobil számmező. | ||
== Melyik állítás igaz | == Melyik állítás igaz az IPTV-re? (tehát nem az Internet-TV-re) == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}} | ||
# Multicast itt nem elérhető, ezért kizárólag CDN rendszereket kell használjanak. | # Multicast itt nem elérhető, ezért kizárólag CDN rendszereket kell használjanak. | ||
# Globálisan elérhető a világ minden pontjáról, ahol megfelelő minőségű internetszolgáltatás van. | # Globálisan elérhető a világ minden pontjáról, ahol megfelelő minőségű internetszolgáltatás van. | ||
# Nem IP protokoll felett működik. | # Nem IP protokoll felett működik. | ||
# Csak a 7-es IGMP változattal működik együtt. | # Csak a 7-es IGMP változattal működik együtt. | ||
# Igény szerinti tartalom biztosítása nem lehetséges. | # Igény szerinti tartalom biztosítása nem lehetséges. | ||
# Csak műholdas antennával használható. | # Csak műholdas antennával használható. | ||
# Élő adás nem lehetséges. | # Élő adás nem lehetséges. | ||
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t. | # Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t. | ||
# Beltéri antennával vehető a nagyvárosokban, Internetelérés nélkül is. | # Beltéri antennával vehető a nagyvárosokban, Internetelérés nélkül is. | ||
| 834. sor: | 845. sor: | ||
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? == | == A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}} | ||
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km. | # A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km. | ||
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. | # A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. | ||
| 841. sor: | 852. sor: | ||
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni. | # A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni. | ||
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre. | # A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre. | ||
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km. | |||
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre. | |||
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? == | == Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? == | ||
| 968. sor: | 981. sor: | ||
# 0,005-0,007 mp | # 0,005-0,007 mp | ||
== | == Melyik állítás igaz az RTP-re (Real-time Transport Protocol)? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | ||
# Nem használják IPTV esetében | # Nem használják IPTV esetében | ||
| 994. sor: | 1 007. sor: | ||
# Végponttól-végpontig csavart réz érpárt (cat5e/cat6) használnak | # Végponttól-végpontig csavart réz érpárt (cat5e/cat6) használnak | ||
# Csak beszédátvitelre használható, adatátvitelhez túl kicsi a sávszélessége (adatsebessége) | # Csak beszédátvitelre használható, adatátvitelhez túl kicsi a sávszélessége (adatsebessége) | ||
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha két szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | |||
# 60-80 között | |||
# 25-40 között | |||
# 100 felett | |||
# 80-100 között | |||
# 25 alatt | |||
# 40-60 között | |||
== A klasszikus telefonhálózatokban trönkökre (angolul: trunk) melyik állítás igaz? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# az előfizetőt köti össze a legközelebbi telefonközponttal | |||
# sok beszédcsatorna nyalábolt továbbítására szolgál | |||
# a végberendezések meghibásodásának észlelése a célja | |||
# kizárólag rézvezető lehet az anyaga | |||
# kizárólag fényvezető (pl. üvegszál) lehet az anyaga | |||
# az előfizetőket közvetlenül köti össze egymással | |||
# egyetlen beszédcsatorna átvitelére szolgál | |||
== Melyik állítás igaz az UMTS teljesítményszabályozásra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# A Node B vezérli a mobil eszközök teljesítményszabályozását (a vett teljesítmény alapján utasítva azokat). | |||
# Az alkalmazott keverő kód teljesen ortogonális, ezért az egyik mobil eszköz jele a másik jelét picit zavarja, és ezt a zavarást szeretnénk alacsony szinten tartani. | |||
# GSM-ben is van ilyen, és másodpercenként ugyanannyiszor történik a teljesítmény állítása, mint UMTS-ben. | |||
# Teljesítményszabályozás nélkül több hifi rendszer begerjedne (főleg Ausztráliában). | |||
# Másodpercenként 150-szer történik. | |||
# Célja, hogy minden mobil jele kb. egyforma teljesítménnyel érkezzen a mobiltelefonokhoz. | |||
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# 60-80 között | |||
# 25-40 között | |||
# 100 felett | |||
# 80-100 között | |||
# 25 alatt | |||
# 40-60 között | |||
== UMTS csatornázási kódolásnál egy 5 MHz széles vivőben a chipsebesség 3,84 Mc/s. Mennyi egy csatorna sebessége, ha egyszerre 4 csatornán lehet kommunikálni e vivőn belül? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# 80 kb/s alatt. | |||
# 80-120 kb/s között. | |||
# 8000 kb/s felett. | |||
# 800-1200 kb/s között. | |||
# 1200-8000 kb/s között. | |||
# 120-800 kb/s között . | |||
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# Nagy: több kB hosszú | |||
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben | |||
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza | |||
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat | |||
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte | |||
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# csak körzetszám | |||
# csak hálózatkijelölő szám | |||
# csak belföldi rendeltetési szám | |||
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is | |||
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is | |||
== Melyik állítás igaz? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Egy PES csomagot mindig egy TS csomagba rakunk be. | |||
# Egy TS csomagba nem kerülhet több PES csomag. | |||
# Egy IP csomagban mindig egy PES csomag van. | |||
# Egy IP csomagban mindig egy TS csomag van. | |||
# Egy PES csomagba egy IP csomag kerül. | |||
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# GSM (az eredeti) | |||
# HSPA+ | |||
# UMTS (az eredeti) | |||
# EDGE | |||
# HSDPA | |||
== Az IGMP snooping egy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció | |||
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll | |||
# multicast routing protokoll | |||
# unicast routing protokoll | |||
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció | |||
== Melyik a legkisebb cellaméret 4G-ben? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# A pikocella | |||
# A mikrocella | |||
# A MIMO-cella | |||
# A makrocella | |||
# A femtocella | |||
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# UDP | |||
# SIP | |||
# RTP | |||
# URI | |||
# SDP | |||
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# 7 kHz | |||
# 4 kHz | |||
# 3,1 kHz | |||
# 20 kHz | |||
# 3,4 KHz | |||