„Fizika 2 (régi)” változatai közötti eltérés
Kory (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
(40 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Tantárgy | ||
|nev=Fizika 2 | |nev=Fizika 2 | ||
| | |tárgykód=TE11AX02 | ||
|szak=villany | |szak=villany | ||
|kredit=5 | |kredit=5 | ||
|felev=3 | |felev=3 | ||
|kereszt=van | |kereszt=van | ||
|tanszék=Fizika Tanszék | |||
|kiszh=6 db | |kiszh=6 db | ||
|nagyzh=1 db | |nagyzh=1 db | ||
15. sor: | 16. sor: | ||
}} | }} | ||
A '''Fizika 2''' a második féléves [[Fizika 1]] folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' ("''Hudson-Nelson''") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek [[Matematika A3]]-ból csak a félév végén kerülnek elő. | A '''Fizika 2''' a második féléves [[Fizika 1]] folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' ("''Hudson-Nelson''") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek [[Matematika A3 villamosmérnököknek|Matematika A3]]-ból csak a félév végén kerülnek elő. | ||
A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése. | A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése. | ||
21. sor: | 22. sor: | ||
== Követelmények == | == Követelmények == | ||
*'''Előkövetelmény:''' A [[Fizika 1]] című tárgy teljesítése. | |||
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is! | *'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is! | ||
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet! | *'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet! | ||
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van | *'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi. | ||
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli | *'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni: | ||
** | ** 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont) | ||
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés | ** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés | ||
** 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont) | |||
*'''Bónusz pontok:''' A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. '''FONTOS''' azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait.<br />Bónuszpontszerzési módok: | |||
** A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít: | |||
*** 17-19 pont között +1 pont | |||
*** 20-22 pont között +2 pont | |||
*** 23-25 pont között +3 pont | |||
** Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet! | |||
** A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont. | |||
== Segédanyagok == | == Segédanyagok == | ||
35. sor: | 45. sor: | ||
* [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is. | * [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is. | ||
* [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!''''' | * [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!''''' | ||
* [[Media:Fizika_2_v0.pdf| Fizika 2 jegyzet]] Hallgató által készített jegyzet | |||
=== Egyéb segédanyagok === | === Egyéb segédanyagok === | ||
48. sor: | 59. sor: | ||
==Zárthelyi dolgozatok== | ==Zárthelyi dolgozatok== | ||
A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen | A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]''' | ||
=== Rendes ZH === | === Rendes ZH === | ||
*[[Media:Fizika2_2007_ősz_ZH.pdf|2007/ | *[[Media:Fizika2_2007_ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]] - megoldás nélkül | ||
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHA.pdf|2008/ | *[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHA.pdf|2008/09 ősz - A csoport]] - megoldás nélkül | ||
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHB.pdf|2008/ | *[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHB.pdf|2008/09 ősz - B csoport]] - megoldás nélkül | ||
*[[Media:Fizika2_2009_ősz_ZH.pdf|2009/ | *[[Media:Fizika2_2009_ősz_ZH.pdf|2009/10 ősz]] - megoldás nélkül | ||
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_ZH.pdf|2010/ | *[[Media:Fizika2_2010_ősz_ZH.pdf|2010/11 ősz]] - megoldás nélkül | ||
*[[Media:Fizika2_2011_ősz_ZH.pdf|2011/ | *[[Media:Fizika2_2011_ősz_ZH.pdf|2011/12 ősz]] - csak kiegészítős, megoldásokkal | ||
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_ZH.pdf|2012/2013 ősz]] - | *[[Media:Fizika2_2012_ősz_ZH.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal | ||
*[[Media:Fizika2_2013_ősz_ZH.pdf|2013/14 ősz]] - megoldás nélkül | |||
=== Pót ZH === | === Pót ZH === | ||
*[[Media:Fizika2_2009_tavasz_PÓTZH.pdf|2009/ | *[[Media:Fizika2_2009_tavasz_PÓTZH.pdf|2009/10 kereszt]] - megoldások nélkül | ||
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_PÓTZH.pdf|2010/ | *[[Media:Fizika2_2010_ősz_PÓTZH.pdf|2010/11 ősz]] - csak számolós, megoldás nélkül | ||
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_PÓTZH.pdf|2012/ | *[[Media:Fizika2_2012_ősz_PÓTZH.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal | ||
==Vizsgák== | ==Vizsgák== | ||
75. sor: | 85. sor: | ||
Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal! | Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal! | ||
{| style="border-spacing: 1em;" | |||
| style="vertical-align: top;" | | |||
=== Rendes vizsgák === | === Rendes vizsgák === | ||
*2007/ | *2007/08: | ||
**[[Media:Fizika2_2008-01-04_vizsga.pdf|2008.01.04]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal | **[[Media:Fizika2_2008-01-04_vizsga.pdf|2008.01.04]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika2_2008-01-11_vizsga.pdf|2008.01.11]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal | **[[Media:Fizika2_2008-01-11_vizsga.pdf|2008.01.11]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal | ||
*2008/ | *2008/09: | ||
**[[Media:Fizika2_2009-01-08_vizsga.pdf|2009.01.08]] - régi típusú vizsga | **[[Media:Fizika2_2009-01-08_vizsga.pdf|2009.01.08]] - régi típusú vizsga | ||
**[[Media:Fizika2_2009-01-15_vizsga.pdf|2009.01.15]] - régi típusú vizsga | **[[Media:Fizika2_2009-01-15_vizsga.pdf|2009.01.15]] - régi típusú vizsga | ||
*2009/ | *2009/10: | ||
**[[Media:Fizika2_2010-01-20_vizsga.pdf|2010.01.20]] | **[[Media:Fizika2_2010-01-20_vizsga.pdf|2010.01.20]] | ||
*2010/ | *2010/11: | ||
**[[Media:Fizika2_2011-01-11_vizsga.pdf|2011.01.11]] - kiegészítős mondatok nélkül | **[[Media:Fizika2_2011-01-11_vizsga.pdf|2011.01.11]] - kiegészítős mondatok nélkül | ||
**[[Media:Fizika2_2011-01-18_vizsga.pdf|2011.01.18]] | **[[Media:Fizika2_2011-01-18_vizsga.pdf|2011.01.18]] | ||
*2012/ | *2012/13: | ||
**[[Media:2013.01.02.Fiz2.vizsgaZH.nem.teljes.megoldasokkal.pdf|2013.01.02]] - | **[[Media:2013.01.02.Fiz2.vizsgaZH.nem.teljes.megoldasokkal.pdf|2013.01.02]] - [[Fizika 2 2013. 01. 02. vzh megoldása|megoldásokkal]] | ||
**[[Media:Fizika2_vizsga_20130109.PDF|2013.01.09]] - részben megoldásokkal | **[[Media:Fizika2_vizsga_20130109.PDF|2013.01.09]] - részben megoldásokkal | ||
**[[Media:Fizika2 vizsga 20130116.pdf|2013.01.16]] - megoldások nélkül | **[[Media:Fizika2 vizsga 20130116.pdf|2013.01.16]] - megoldások nélkül | ||
*2013/14: | |||
**[[Media:Fizika_2_vizsga_20131221.pdf|2013.12.21]] - megoldások nélkül | |||
**[[Media:Fizika2_vizsga_2014-01-08.pdf|2014.01.08]] - [[Media:Fizika2_vizsga_20140108_megoldas.pdf|számolós megoldások]] (hibák lehetnek benne) | |||
**[[Media:Vill_fiz2_3v_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részben megoldásokkal | |||
| style="vertical-align: top;" | | |||
=== Keresztféléves vizsgák === | === Keresztféléves vizsgák === | ||
*2008/ | *2008/09 - kereszt: | ||
**[[Media:Fizika2_2009-06-09_vizsga.pdf|2009.06.09]] | **[[Media:Fizika2_2009-06-09_vizsga.pdf|2009.06.09]] | ||
*2009/ | *2009/10 - kereszt: | ||
**[[Media:Fizika2_2010-05-26_vizsga.pdf|2010.05.26]] | **[[Media:Fizika2_2010-05-26_vizsga.pdf|2010.05.26]] | ||
**[[Media:Fizika2_2010-06-02_vizsga.pdf|2010.06.02]] | **[[Media:Fizika2_2010-06-02_vizsga.pdf|2010.06.02]] | ||
*2010/ | *2010/11 - kereszt: | ||
**[[Media:Fizika2_2011.06.08_vizsga.pdf|2011.06.08]] | **[[Media:Fizika2_2011.06.08_vizsga.pdf|2011.06.08]] | ||
'' | |} | ||
== Tippek == | |||
*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga. | |||
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza. | |||
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos. | |||
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek. | |||
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással. | |||
*Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics | |||
== Verseny == | == Verseny == | ||
118. sor: | 148. sor: | ||
A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására. | A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására. | ||
[[ | [[Kategória:Archive]] | ||
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} |
A lap jelenlegi, 2019. április 17., 18:17-kori változata
A Fizika 2 a második féléves Fizika 1 folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához ("Hudson-Nelson") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek Matematika A3-ból csak a félév végén kerülnek elő.
A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.
Követelmények
- Előkövetelmény: A Fizika 1 című tárgy teljesítése.
- Jelenlét: A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
- KisZH: A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az ÖSSZES témakörből újra írni kell! Fontos: Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
- NagyZH: Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
- Vizsga: A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:
- 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)
- 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés
- 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)
- Bónusz pontok: A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. FONTOS azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait.
Bónuszpontszerzési módok:- A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
- 17-19 pont között +1 pont
- 20-22 pont között +2 pont
- 23-25 pont között +3 pont
- Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!
- A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.
- A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
Segédanyagok
Könyvek, jegyzetek
- A tantárgy hivatalos könyve: Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához
- Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.
- Ellenőrző kérdések és válaszok - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. Bővítsétek!
- Fizika 2 jegyzet Hallgató által készített jegyzet
Egyéb segédanyagok
- Megoldásra javasolt tankönyvi feladatok
- "Kiegészítendő mondatok" gyűjteménye - A ZH-kon és vizsgákon lévő kiegészítős mondatok gyűjteménye. Bővítsétek!
- Új igaz-hamis kérdések gyűjteménye - Keresztféléven típusfeladat. Bővítsétek!
- Képletgyűjtemény - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz (néhol túl bonyolult formában)
- Fizipedia - Jegyzetek, kísérletek.
- Härtlein Károly oldala - ahol sok videó található kísérletekről.
- Matematikai összefoglaló - 2012 őszi félévben Péczeli Imre előadó által közzétett matematikai összefoglaló a tárgyhoz.
Zárthelyi dolgozatok
A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: Fizika 2 - Elméleti kérdések
Rendes ZH
- 2007/08 ősz - megoldás nélkül
- 2008/09 ősz - A csoport - megoldás nélkül
- 2008/09 ősz - B csoport - megoldás nélkül
- 2009/10 ősz - megoldás nélkül
- 2010/11 ősz - megoldás nélkül
- 2011/12 ősz - csak kiegészítős, megoldásokkal
- 2012/13 ősz - megoldásokkal
- 2013/14 ősz - megoldás nélkül
Pót ZH
- 2009/10 kereszt - megoldások nélkül
- 2010/11 ősz - csak számolós, megoldás nélkül
- 2012/13 ősz - megoldásokkal
Vizsgák
Fontos: Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.
A kiegészítős mondatokhoz a Fizika 2 - Elméleti kérdések címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az ellenőrzötten helyes megoldások közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a nem ellenőrzötten helyes megoldások közé írjátok csak be!
Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az Ellenőrző kérdések és válaszok címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!
Rendes vizsgák
|
Keresztféléves vizsgák
|
Tippek
- Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
- A vizsgára érdemes átbogarászni a Hudson-Nelson idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
- A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
- Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
- Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
- Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics
Verseny
A tantárgyból rendeznek tanulmányi versenyt.
A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.
Bevezetők | |
---|---|
1. félév | |
2. félév | |
3. félév | |
4. félév | |
5. félév | |
6. félév | |
7. félév |