„Digit2Beugró” változatai közötti eltérés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
|||
| (17 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{TODO}} | {{TODO}} | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
[[Digit%C3%A1lis_technika_II.| Digitális technika 2. tárgy honlapja]] | |||
==1. Ellenőrző kérdések== | ==1. Ellenőrző kérdések== | ||
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag) | (A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag) | ||
| 41. sor: | 42. sor: | ||
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. | : A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. | ||
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt! | ;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt! | ||
:[[ | :[[File:Digit2_beugro1_20140220_116.png]] | ||
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását! | ;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását! | ||
:[[ | :[[File:Digit2_beugro1_20140220.png]] | ||
;118. Mi a feladata a demultiplexernek? | ;118. Mi a feladata a demultiplexernek? | ||
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá. | : Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá. | ||
| 122. sor: | 123. sor: | ||
: | : | ||
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM? | ;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM? | ||
:13 | |||
: | : | ||
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit! | ;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit! | ||
:[[File:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]] | |||
: | : | ||
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit! | ;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit! | ||
:Engedélyező, működtető | |||
: | : | ||
;307. Mi jellemzi a "működtető" típusú vezérlő jelet? | ;307. Mi jellemzi a "működtető" típusú vezérlő jelet? | ||
: | :Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában | ||
;308. Mire szolgál a feltétel jel? | ;308. Mire szolgál a feltétel jel? | ||
: | : | ||
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket? | ;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket? | ||
: | :1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2 | ||
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2 | |||
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is) | |||
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait! | ;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait! | ||
:[[File:Kétfázisú_órajelezés.png]] | |||
: | : | ||
;311. Rajzolja fel a "lép-ugrik" típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet! | ;311. Rajzolja fel a "lép-ugrik" típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet! | ||
:[[File:Lép-ugrik.png]] | |||
: | : | ||
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének? | ;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének? | ||
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez | |||
: | : | ||
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás? | ;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás? | ||
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész | |||
: | : | ||
;314. Rajzolja fel a "lép-ugrik" mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását! | ;314. Rajzolja fel a "lép-ugrik" mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását! | ||
: | :[[File:Lép-ugrik_vezérlő.png]] | ||
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás "feltétel" részének hosszát? | ;315. Mi határozza meg a mikroutasítás "feltétel" részének hosszát? | ||
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma | |||
: | : | ||
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás "műveleti" részének hosszát? | ;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás "műveleti" részének hosszát? | ||
:A vezérlőjelek száma | |||
: | : | ||
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását! | ;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását! | ||
: | : | ||
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik? | ;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik? | ||
:Moore | |||
: | : | ||
== 4. Ellenőrző kérdések== | == 4. Ellenőrző kérdések== | ||
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását! | ;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását! | ||
: | :[[File:Horizontalis vertikalis vezerlojel.png]] | ||
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek? | ;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek? | ||
: | :Hosszú mikroutasítás, nagy szóhosszúságú ROM-ot igényel, viszont a maximálisan párhuzamos működés miatt gyors. | ||
''+(Nem a kiadott kérdéssor része) Milyen tulajdonságai vannak a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek? | |||
:''A ROM szószélessége szempontjából ez a legkedvezőbb, viszont a soros működés miatt lassú. | |||
;403. Milyen "következő címképzési" módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben? | ;403. Milyen "következő címképzési" módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben? | ||
: | :Számlálós címképzésű, két címrészből választó, feltételt címbe másoló. | ||
;404. Rajzolja fel a "feltételt a címbe másoló" mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását! | ;404. Rajzolja fel a "feltételt a címbe másoló" mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását! | ||
: | :[[File:Feltetelt a cimbe masolo.png]] | ||
''+(Nem a kiadott kérdéssor része) Rajzolja fel a "két cím a mikroutasításban" mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását! | |||
:''[[File:Ket cim a mikroutasitasban.png]] | |||
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a "jó egység" milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben? | ;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a "jó egység" milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben? | ||
: | :Mint mesterpéldány, a kimeneteit a vizsgált elem kimeneteivel hasonlítjuk össze. | ||
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására? | ;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására? | ||
: | :„Véletlen” inputok, kimerítés, tervezett. | ||
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört "kimerítően" vizsgálunk? | ;407. Mit jelent az, ha egy áramkört "kimerítően" vizsgálunk? | ||
: | :Minden lehetséges bemenetet kipróbálunk. | ||
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni? | ;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni? | ||
: | :Alternáló minták (010101…, 101010…) beírásával és olvasással való ellenőrzésével. | ||
;409. Mi az a "leragadási hiba"? | ;409. Mi az a "leragadási hiba"? | ||
: | :Az áramkör egy pontja fix 0-ba vagy 1-be ragad. | ||
''+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hányféle leragadási hiba van? | |||
:''Kétféle: a 0-ba ill. az 1-be ragadás. | |||
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni? | ;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni? | ||
: | :Olyan tesztvektorral, ami a jó hálózatban az fi-re 1-et juttatna el ÉS az fi-re érzékeny a kimenet, vagyis a kimeneten látszik, hogy az f1 0 vagy 1 értékű (ebben az esetben nyilván ha a kimenet az fi=1 értéknek megfelelő, akkor az fi nem ragadt 0-ba, ellenkező esetben viszont igen). | ||
''+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját az 1-be ragadási hibára tesztelni? | |||
:''Lásd előző, csak a tesztvektor a jó hálózatban fi-re 0-át juttatna. | |||
;411. A "processzorba" a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele? | ;411. A "processzorba" a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele? | ||
: | :Aritmetikai logikai egység, regiszterek (adat, cím) és a busz kezelés eszközei. | ||
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak? | ;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak? | ||
: | :Címbusz (memória vagy periféria kijelölésére), adatbusz (az adat továbbítására) és vezérlőbusz (az adatforgalom típusának, irányának, időzítésének vezérlésére és egyéb funkciókra). | ||
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra? | ;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra? | ||
: | :Memóriák, perifériák. | ||
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek? | ;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek? | ||
: | :Ritkán fordul a külvilághoz, egyszerre csak egy eszközhöz fordul, tipikusan vertikális. | ||
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését! | ;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését! | ||
: | :[[File:Altalnos mikroprocesszor.png]] | ||
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt? | ;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt? | ||
: | :Master: CPU, DMA kontroller (DMC) | ||
:Slave: memóriák, perifériák (Ezek csak akkor, ha egy master kijelöli!) | |||
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)! | ;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)! | ||
: | : | ||
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? | ;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? | ||
: | :A törlést a 0-ás érték beírásával valósíthatjuk meg, így nincs szükség külön törlő vezérlőjelre.. | ||
2014-es kérdések: | |||
https://drive.google.com/file/d/0ByKBtx_tNkf-SnNIOVFFUEpnRnc/edit?usp=sharing | |||
(letöltve az ábrák címzése is megjelenik rendesen bár az már kikövetkeztethető) | |||
==5. Ellenőrző kérdések== | ==5. Ellenőrző kérdések== | ||