|
|
(10 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
1. sor: |
1. sor: |
| [[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]
| | {{Vissza|Információs_rendszerek_üzemeltetése}} |
|
| |
|
| '''== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet
| | <hr /> |
| készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI
| |
|
| |
|
| '''Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.
| | == Szerkeszthető változat == |
| '''FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót.
| |
| '''Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.''''''
| |
| '''// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //'''
| |
|
| |
|
| A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.
| | Közösen szerkeszthető vizsgaanyag-összefoglaló Google Docs-anyag: |
| '''
| |
| A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:
| |
| Megszületése: 2013.06. =='''
| |
|
| |
|
| | »»» '''https://docs.google.com/document/d/1Rbl_VaYspqRm1ezGuiRj5yRdtY65_9DGdIJUeSYIceQ/edit#''' |
|
| |
|
| | Megjegyzés: a "Numbered list"-es, "Bulleted list"-es felsorolás SZÁNDÉKOS, hogy [http://cynng.wordpress.com/2010/07/19/doc2wiki-word2wiki-converters/ később könnyen konvertálható legyen Wiki-formátumra], úgyhogy azt lehetőleg ne barmolja el senki. Köszi! :) |
|
| |
|
| | == IRÜ All In One elméleti összefoglaló+feladatok - PDF == |
|
| |
|
| '''Bevezető diasor (IRU_2013_1):'''<br /> | | * [[Media:IRÜ_vizsga_All_In_One_2015-05-26.pdf|IRÜ All In One elméleti összefoglaló+feladatok, '''2015. május 26.''']] |
| | * [[Média:IRÜ_vizsga_All_In_One_2014.01.23-an_letoltve.pdf|IRÜ All In One elméleti összefoglaló+feladatok, '''2014. január 23.''']] |
| | * [[Média:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf|IRÜ All In One elméleti összefoglaló+feladatok, '''2013. június 18.''']] |
|
| |
|
| ''1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:''
| |
|
| |
|
| :Felhasználó (körülötte forog a világ)
| | [[Category:Mérnök informatikus]] |
| :Folyamattervező (inkább business mint IT)
| |
| :Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)
| |
| :Programozó
| |
| :Tesztelő
| |
| :Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)
| |
| | |
| ''2. Mit értünk életciklus alatt?''<br />
| |
| | |
| Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk, módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.
| |
| | |
| | |
| ''3.Vízesés modell fázisai (5 db):''<br />
| |
| | |
| Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás<br />
| |
| | |
| info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. <br />
| |
| [[File:01.png|200px]]<br />
| |
| ''4. Inkrementális modell lényege?''<br />
| |
| | |
| A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''5. Spirál modell lényege?''<br />
| |
| | |
| A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.
| |
| <br />
| |
| [[File:spiral.png|400px]]<br /> | |
| <br />
| |
| ''6. Érettség modell 4 fázisa?''<br />
| |
| | |
| kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás<br />
| |
| [[File:02.png|400px]]<br />
| |
| <br />
| |
| '''IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS, szerverek, frissítés:'''<br />
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| ''7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:''
| |
| #Fizikai réteg
| |
| #Adatkapcsolati réteg
| |
| #Hálózati réteg
| |
| #Szállítási réteg
| |
| #Viszony réteg
| |
| #Megjelenítési réteg
| |
| #Alkalmazási réteg
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''8. Mi a protokoll?''<br />
| |
| | |
| Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?''<br />
| |
| | |
| A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?''<br />
| |
| | |
| Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?''<br />
| |
| | |
| Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja,
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?''<br />
| |
| | |
| Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| ''12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):''<br />
| |
| | |
| Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)<br />
| |
| [[File:03.png|400px]]<br />
| |
| <br />
| |
| ''13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?''<br />
| |
| | |
| 4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:<br />
| |
| [[File:04.png|400px]]<br />
| |
| <br />
| |
| Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). <br />
| |
| | |
| Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.<br />
| |
| | |
| Alhálózati maszk:<br />
| |
| :Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)
| |
| :Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)<br />
| |
| '''/************************************************************************************************/'''<br />
| |
| <br />
| |
| | |
| '''SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)'''<br />
| |
| | |
| ''1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.''<br />
| |
| | |
| | |
| Az első byte binárisan 192-->1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0<br />
| |
| | |
| Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.<br />
| |
| <br />
| |
| | |
| | |
| ''2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?''<br />
| |
| | |
| | |
| A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.
| |
| …..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.
| |
| <br />
| |
| | |
| Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím<br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5''<br />
| |
| | |
| 248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)<br />
| |
| <br />
| |
| | |
| | |
| '''/************************************************************************************************/'''<br />
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| ''14. Mi a loopback cím?''<br />
| |
| | |
| A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''15 Mi a DHCP és a feladata?''<br />
| |
| Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''16. Mi a MAC cím és a feladata?''<br />
| |
| | |
| A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.<br />
| |
| <br />
| |
| ''17. Mi az ARP és a feladata?''<br />
| |
| | |
| Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC
| |
| address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''18. Mi a RARP és a feladata?''<br />
| |
| | |
| Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''19. Mi a NAT és a feladata?''<br />
| |
| | |
| Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).<br />
| |
| [[File:05.png|400px]]<br />
| |
| <br />
| |
| ''20. Mi a NAPT és mi a feladata?''<br />
| |
| | |
| NAT+port transzláció. Portot is fordít, nem csak címet.<br />
| |
| [[File:06.png|400px]]<br />
| |
| <br />
| |
| ''21. Mi a DNS és mi a feladata?''<br />
| |
| | |
| Domain Name System, feladata hogy az IP címekhez valamilyen emészthetőbb megnevezést rendeljen.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| ''22. Mi az ICMP feladata, mondjon 2 példát használatára.''<br />
| |
| | |
| Internet Control Message Protocol, hibajelzésre, illetve IP szintű kontroll üzenetek továbbítására használjuk. példák: ping, traceroute
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''23. Mire használjuk a ping-et, melyik protokoll része?''<br />
| |
| | |
| A pinget végpontok tesztelésére használjuk, az ICMP része.<br />
| |
| | |
| pl.:<br />
| |
| :Ping alpha [152.66.246.10] with 32 bytes of data:<br />
| |
| | |
| :Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=114ms TTL=250<br />
| |
| | |
| :Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=26ms TTL=250<br />
| |
| | |
| :Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=23ms TTL=250<br />
| |
| | |
| :Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=27ms TTL=250<br />
| |
| <br />
| |
| | |
| | |
| Ping statistics for 152.66.246.10:<br />
| |
| | |
| Packets: Sent = 4, Received = 4, Lost = 0 (0% loss),<br />
| |
| | |
| Approximate round trip times in milli-seconds:<br />
| |
| | |
| Minimum = 23ms, Maximum = 114ms, Average = 47ms<br />
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| ''24. Hogy működik a DNS, domain név feloldásának lépései?''<br />
| |
| [[File:07.png|400px]]<br />
| |
| <br />
| |
| ''25. Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?''<br />
| |
| | |
| IP cím, gateway, netmask, DNS<br />
| |
| | |
| | |
| ''26. Soroljon fel 6 hálózati topológiát, melyek decentralizáltak(D)?:''<br />
| |
| | |
| csillag, fa(D), gyűrű, teljes(D), lánc(D), busz, hurkolt(D)<br />
| |
| <br />
| |
| [[File:08.png|400px]]<br />
| |
| <br />
| |
| ''27. Mit nevezünk logikai topológiának, mi a 3 típusa?''<br />
| |
| | |
| Logikai topológiának nevezzük azt a topológiát, amiben csak 3. vagy magasabb rétegbeli egységeket használunk, töntetünk fel.
| |
| Fajtái:<br />
| |
|
| |
| :#Flat topology
| |
| ::csak a kijáraton 3. rétegbeli entitás (router)
| |
| :#Location-based topology
| |
| ::pl. emeletenként egy-egy alháló (saját IP címtartomány)
| |
| :#Functional-group based topology
| |
| ::fizikai elhelyezkedéstől függetlenül logikai csoportok szerint (eladók, mérnökök, menedzsment, marketing) flat network<br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''28. Mit nevezünk demarkációs pontnak?''<br />
| |
| | |
| Demarkációs pont a vállalati hálózat és egy kommunális szolgáltató (telefon, hálózati szolgáltató) közötti határpont.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''29. Mit nevezünk szervernek?''<br />
| |
| | |
| Szervernek nevezzük azt a számítógépet, vagy szoftvert, ami lehetővé teszi más szemítógépek számára a rajta tárolt adatok, szolgáltatások, illetve erőforrások elérését.
| |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''30. Mik a homogén szerverek előnyei?''<br />
| |
| | |
| :egyszerűbb fenntartás<br />
| |
| | |
| :egyszerűbb oktatás<br />
| |
| | |
| :egyszerűbb pótalkatrész raktározás (csak egy kell mindenből)<br />
| |
| | |
| :könnyebb javítás<br />
| |
| <br />
| |
| | |
| | |
| ''31. Mik a heterogén szerverek előnyei?''<br />
| |
| | |
| :nem “ragadunk be”, ha a szállítóval valami történik<br />
| |
| | |
| :minden feladathoz a legjobb berendezést választhatjuk<br />
| |
| | |
| :a gyártók közti versenyeztetés miatt olcsóbb beszerzési költség<br />
| |
| | |
| <br />
| |
| <br />
| |
| | |
| ''32. Szerverek telepítésekor mikre kell figyelnünk, miket kell biztosítanunk?''<br />
| |
| | |
| :fizikai védelem<br />
| |
| | |
| :elektromos zavarok elleni védelem<br />
| |
| | |
| :UPS (Uninterruptible Power Supply) -> védett táp<br />
| |
| | |
| :HVAC(heating, ventilating and air conditioning)-->hőmérséklet és páraszabályozás<br />
| |
| | |
| :tűzbiztosság<br />
| |
| <br />
| |