„Kooperatív és tanuló rendszerek - vizsga 2008-06-09” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
a (Kiskoza átnevezte a(z) Koop2007jun9 lapot Kooperatív és tanuló rendszerek - vizsga 2008-06-09 lapra átirányítás nélkül) |
|||
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | {{ | + | {{vissza|Kooperatív és tanuló rendszerek}} |
− | + | ;1. Gépi ágenseknél miért lényeges fogalom a szervezet? Mi jellemző egy szervezetre? Jellemezze néhány mondatban a "föderáció" ágens szervezetet!! (5 pont) | |
− | + | :Cél: | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Cél: | ||
* mérsékelt kölcsönhatások | * mérsékelt kölcsönhatások | ||
* „erő a sokaságban” | * „erő a sokaságban” | ||
16. sor: | 9. sor: | ||
* olyan magas szintű célok formálizálása, amikről az egyedi ágensnek nincs tudomása | * olyan magas szintű célok formálizálása, amikről az egyedi ágensnek nincs tudomása | ||
− | A föderáció: | + | :A föderáció: |
* ágenscsoport feladja autonómiájának egy részét egy egyedi képviselőnek, aki a csoportot képviseli | * ágenscsoport feladja autonómiájának egy részét egy egyedi képviselőnek, aki a csoportot képviseli | ||
* közvetítő, facilitator, médiator, alkusz (broker): csoporttagok csak vele kommunikálnak | * közvetítő, facilitator, médiator, alkusz (broker): csoporttagok csak vele kommunikálnak | ||
22. sor: | 15. sor: | ||
* csoportnak így egységes, konzisztens interfésze van | * csoportnak így egységes, konzisztens interfésze van | ||
− | + | ;2. Az ágensek logikai leírásában miért szükséges alkalmazni modális logikákat? Mit szoktunk kifejezni modális operátorok segítségével? (5 pont) | |
* Modális logika lehetővé teszi a hiedelmek kifejezését, | * Modális logika lehetővé teszi a hiedelmek kifejezését, | ||
29. sor: | 22. sor: | ||
** "rombusz" - "lehetséges, hogy" | ** "rombusz" - "lehetséges, hogy" | ||
− | + | ;3. Ágensrendszerek adottságaiból adódóan lehetséges a rendszerbiztonság és a hibatűrés további fokozása. Hogyan lehetne ehhez felhasználni az ágensek BDI modelljét? (5 pont) | |
* Szűkített kárelmélet + tervkészítés | * Szűkített kárelmélet + tervkészítés | ||
43. sor: | 36. sor: | ||
** BDI modell apaján: alkusz ágensek szándéka, hogy nyilvántartsák egymást, ha valamelyikük "eltűnt", akkor elkötelezett szólni a többieknek. Ha nincs válasz, szereznek új alkuszt. | ** BDI modell apaján: alkusz ágensek szándéka, hogy nyilvántartsák egymást, ha valamelyikük "eltűnt", akkor elkötelezett szólni a többieknek. Ha nincs válasz, szereznek új alkuszt. | ||
− | + | ;4. Magyarázza meg, hogy a FIPA szabvány hogyan írja elő egy örökölt szoftver ágensplatformon belüli használatát? (5 pont) | |
− | + | : „Agent wrapper” csomagolás, hogy az új rendszerekkel legyen képes együttműködni | |
− | „Agent wrapper” csomagolás, hogy az új rendszerekkel legyen képes együttműködni | ||
− | |||
− | |||
+ | ;5. Kísérelje meg megfogalmazni, hogy mit is jelent az "együttműködési protokoll" fogalma! (5 pont) | ||
* kerülni kritikus erőforrások terhelését | * kerülni kritikus erőforrások terhelését | ||
* feladatokat megfelelő képességekkel párosítani | * feladatokat megfelelő képességekkel párosítani | ||
54. sor: | 45. sor: | ||
* egyfajta GARANCIA: megjósolható viselkedés, tervezhetőség | * egyfajta GARANCIA: megjósolható viselkedés, tervezhetőség | ||
− | + | ;6. Nyílt szervezetekben fontos szerephez jutnak információs alkusz ágensek. Internet környezet példáján magyarázza meg miért? Adja meg egy alkusz ágens közreműködését feltételező információkereső – információszolgáltató ágensek közötti protokoll informális lefolyását! (5 pont) | |
* infókereső ágens nem ismeri a címzettet, a tényleges címzettet az alkusz, ill. alkuszok „közössége” ismeri. | * infókereső ágens nem ismeri a címzettet, a tényleges címzettet az alkusz, ill. alkuszok „közössége” ismeri. | ||
− | |||
* Igénylő ágens → kérés → Facilitator | * Igénylő ágens → kérés → Facilitator | ||
* Facilitator → továbbítás → Alkusz(ok) | * Facilitator → továbbítás → Alkusz(ok) | ||
71. sor: | 61. sor: | ||
* Igénylő ágens ← továbbítás ← Facilitator | * Igénylő ágens ← továbbítás ← Facilitator | ||
− | + | ;7. Mit jelent a Perceptron kapacitás? Adja meg a pontos definíciót! Mennyiben támasztja alá a Perceptron kapacitás értékének alakulása a bázisfüggvényes hálózatok kialakításának szükségességét/lehetőségét? (4 pont) | |
− | |||
* a perceptron kapacitása | * a perceptron kapacitása | ||
** adott mintapontszám (P) és dimenziószám (N) esetén a feladatok mekkora részére megoldás a perceptron (azaz mennyi lineárisan szeparálható kétosztályos osztályozási feladat van) | ** adott mintapontszám (P) és dimenziószám (N) esetén a feladatok mekkora részére megoldás a perceptron (azaz mennyi lineárisan szeparálható kétosztályos osztályozási feladat van) | ||
85. sor: | 74. sor: | ||
*** ha <math>P \leq N</math> és a pontok általános elhelyezkedésűek, akkor mindig lehetséges a lineáris szeparálás | *** ha <math>P \leq N</math> és a pontok általános elhelyezkedésűek, akkor mindig lehetséges a lineáris szeparálás | ||
**** általános elhelyezkedésűek a pontok | **** általános elhelyezkedésűek a pontok | ||
− | ***** ha <math> P | + | ***** ha <math> P < N </math> és a P pontból nem tudunk kiválasztani N+1-et, melyek egy N-1 dimeziós hipersíkon helyezkednek el |
***** ha <math>P \leq N</math> és a P pont nem helyezkedik el egy N-2 dimenziós hipersíkon | ***** ha <math>P \leq N</math> és a P pont nem helyezkedik el egy N-2 dimenziós hipersíkon | ||
*** konklúzió: ha kellően nagyra választjuk a N-t P-hez viszonyítva, akkor lineárisan szeparálható a feladat. Ezt fel lehet használni a hálózatok konstrukciójánál | *** konklúzió: ha kellően nagyra választjuk a N-t P-hez viszonyítva, akkor lineárisan szeparálható a feladat. Ezt fel lehet használni a hálózatok konstrukciójánál | ||
− | + | ;8. Milyen választ ad egy egydimenziós CMAC hálózat, ha a tanítópontok pontosan C kvantumnyira vannak egymástól? Hogyan kell ilyen esetben megválasztani a tanulási tényezőt (bátorsági faktor, ), hogy a tanítás a lehető leggyorsabb legyen? Indokolja is meg a választ! Mi a helyzet, ha a tanítópontok távolsága C/k, ahol k a 2,…, C/2 tartományban tetszőleges egész szám? Minden válaszát indokolja is meg! (6 pont) | |
− | + | : | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | + | ;9. Mi a boosting eljárások célja és milyen két fő csoportja van a boosting eljárásoknak? A szűréssel történő boosting eljárás fő lépéseit adja meg! (4 pont) | |
− | + | : | |
− | + | ;10. Adja meg a MOE általános architektúrát és a kapuzó értékeket megadó szokásos összefüggést! Adja meg egy kétdimenziós feladatnál annak az egyenesnek az egyenletét, mely egyenes pontjaiban a szakértők szerepe azonos, feltételezve, hogy két szakértője van és a kapuzó hálózatok paramétervektorai: <math>v1= [2 1]^T, v2= [3 2]^T</math> ! (8 pont) | |
+ | : MOE: mixture of experts: szakértőegyüttes: több egszerűbb háló akalmazása | ||
+ | ;11. Mi az a kernel trükk, és milyen előnyök származhatnak az alkalmazásától? Származtassa a duális összefüggést a nemlineáris gyengítő változót is alkalmazó szupport vektor osztályozó gépnél! (8 pont) | ||
+ | :Kernel trükk: olyan problémáknál, melyeknél a változók skaláris szorzata szerepel csak, a skaláris szorzatot lecserélhetjük a nagyobb dimenziós térben vett skaláris szorzatra. | ||
+ | :Ennek (a nagyobb dimenziós térben vett skaláris szorzatnak) a kiszámításához nincsen szükség a nagyobb dimenziós térbe leképező függvényre (Φ(x)), csak a nagyobb dimenziós térben vett skalárszorzatra K(Φ(x), Φ(y)). | ||
− | [[ | + | [[Kategória:Mérnök informatikus]] |
+ | [[Kategória:Autonóm intelligens rendszerek szakirány]] |
A lap jelenlegi, 2014. május 26., 11:47-kori változata
- 1. Gépi ágenseknél miért lényeges fogalom a szervezet? Mi jellemző egy szervezetre? Jellemezze néhány mondatban a "föderáció" ágens szervezetet!! (5 pont)
- Cél:
- mérsékelt kölcsönhatások
- „erő a sokaságban”
- bizonytalanság csökkentése/lekezelése
- redundancia csökkentése, vagy explicit módon megnővelése
- olyan magas szintű célok formálizálása, amikről az egyedi ágensnek nincs tudomása
- A föderáció:
- ágenscsoport feladja autonómiájának egy részét egy egyedi képviselőnek, aki a csoportot képviseli
- közvetítő, facilitator, médiator, alkusz (broker): csoporttagok csak vele kommunikálnak
- közvetítő elfogadja a képességek és a kívánalmak leírását lokális ágenstől, összeveti hasonló leírásokkal, amiket más csoportokat képviselő ágensektől kapja
- csoportnak így egységes, konzisztens interfésze van
- 2. Az ágensek logikai leírásában miért szükséges alkalmazni modális logikákat? Mit szoktunk kifejezni modális operátorok segítségével? (5 pont)
- Modális logika lehetővé teszi a hiedelmek kifejezését,
- Modális logika: ítéletkalkulus +
- "négyzet" - "szükségszerű, hogy"
- "rombusz" - "lehetséges, hogy"
- 3. Ágensrendszerek adottságaiból adódóan lehetséges a rendszerbiztonság és a hibatűrés további fokozása. Hogyan lehetne ehhez felhasználni az ágensek BDI modelljét? (5 pont)
- Szűkített kárelmélet + tervkészítés
- don't disturb(C): megakadályozza a C káros cselekvés végrehajtását
- vilolation(E,C): érzékeli, ha a C logikai állításba ütköző E feltételt igazba vizs a cselekvés
- Nem hamis E esetén megoldás:
- elhessegetés
- szembesítés
- kikerülés
- elutasítás
- Hibatűrés:
- Megoldható aktuális, tanú, bemérő ágensekkel
- BDI modell apaján: alkusz ágensek szándéka, hogy nyilvántartsák egymást, ha valamelyikük "eltűnt", akkor elkötelezett szólni a többieknek. Ha nincs válasz, szereznek új alkuszt.
- 4. Magyarázza meg, hogy a FIPA szabvány hogyan írja elő egy örökölt szoftver ágensplatformon belüli használatát? (5 pont)
- „Agent wrapper” csomagolás, hogy az új rendszerekkel legyen képes együttműködni
- 5. Kísérelje meg megfogalmazni, hogy mit is jelent az "együttműködési protokoll" fogalma! (5 pont)
- kerülni kritikus erőforrások terhelését
- feladatokat megfelelő képességekkel párosítani
- kommunikáció és szinkronizálás költségeinek csökkentése
- egyfajta GARANCIA: megjósolható viselkedés, tervezhetőség
- 6. Nyílt szervezetekben fontos szerephez jutnak információs alkusz ágensek. Internet környezet példáján magyarázza meg miért? Adja meg egy alkusz ágens közreműködését feltételező információkereső – információszolgáltató ágensek közötti protokoll informális lefolyását! (5 pont)
- infókereső ágens nem ismeri a címzettet, a tényleges címzettet az alkusz, ill. alkuszok „közössége” ismeri.
- Igénylő ágens → kérés → Facilitator
- Facilitator → továbbítás → Alkusz(ok)
- ...
- Alkusz → továbbítás → Ontológia-szerver
- Alkusz ← „lefordított kérés”, ágenslista ← Ontológia-szerver
- (Információforrás) ágens ← kérés ← Alkusz
- ....
- .... (pl. VH protokoll)
- .....
- (Információforrás) ágens → válasz → Alkusz
- Facilitator ← továbbítás ← Alkusz
- Igénylő ágens ← továbbítás ← Facilitator
- 7. Mit jelent a Perceptron kapacitás? Adja meg a pontos definíciót! Mennyiben támasztja alá a Perceptron kapacitás értékének alakulása a bázisfüggvényes hálózatok kialakításának szükségességét/lehetőségét? (4 pont)
- a perceptron kapacitása
- adott mintapontszám (P) és dimenziószám (N) esetén a feladatok mekkora részére megoldás a perceptron (azaz mennyi lineárisan szeparálható kétosztályos osztályozási feladat van)
- véletlenül választott mintapontok esetén [math]2^P[/math] kétosztályos szeparálás lehetséges
- [math]L(P, N)[/math] ezek közül hány szeparálható lineárisan
- a kapacitás: [math]C(P, N) = \frac{L(P,N)}{2^P}[/math]
- [math]C(P, N) = 1[/math], ha [math] P \leq N [/math] és [math]C(P, N) = \frac{2}{2^P}\sum_{i=0}^{N-1}{P-1 \choose i}[/math], ha [math]P\gt N[/math]
- a kapacitás alakulása
- a függvény képe: Neurális hálózatok és műszaki alkalmazásaik, 93. p. 4.3 ábra
- ha N nagy és [math]P\lt 2N[/math], akkor gyakorlatilag az összes kétosztályos szeparálás lineáris
- ha [math]P/N\gt \gt 2[/math], a lineárisan szeparálható esetek száma a 0-hoz tart
- ha [math]P \leq N[/math] és a pontok általános elhelyezkedésűek, akkor mindig lehetséges a lineáris szeparálás
- általános elhelyezkedésűek a pontok
- ha [math] P \lt N [/math] és a P pontból nem tudunk kiválasztani N+1-et, melyek egy N-1 dimeziós hipersíkon helyezkednek el
- ha [math]P \leq N[/math] és a P pont nem helyezkedik el egy N-2 dimenziós hipersíkon
- általános elhelyezkedésűek a pontok
- konklúzió: ha kellően nagyra választjuk a N-t P-hez viszonyítva, akkor lineárisan szeparálható a feladat. Ezt fel lehet használni a hálózatok konstrukciójánál
- 8. Milyen választ ad egy egydimenziós CMAC hálózat, ha a tanítópontok pontosan C kvantumnyira vannak egymástól? Hogyan kell ilyen esetben megválasztani a tanulási tényezőt (bátorsági faktor, ), hogy a tanítás a lehető leggyorsabb legyen? Indokolja is meg a választ! Mi a helyzet, ha a tanítópontok távolsága C/k, ahol k a 2,…, C/2 tartományban tetszőleges egész szám? Minden válaszát indokolja is meg! (6 pont)
- 9. Mi a boosting eljárások célja és milyen két fő csoportja van a boosting eljárásoknak? A szűréssel történő boosting eljárás fő lépéseit adja meg! (4 pont)
- 10. Adja meg a MOE általános architektúrát és a kapuzó értékeket megadó szokásos összefüggést! Adja meg egy kétdimenziós feladatnál annak az egyenesnek az egyenletét, mely egyenes pontjaiban a szakértők szerepe azonos, feltételezve, hogy két szakértője van és a kapuzó hálózatok paramétervektorai
- [math]v1= [2 1]^T, v2= [3 2]^T[/math] ! (8 pont)
- MOE: mixture of experts: szakértőegyüttes: több egszerűbb háló akalmazása
- 11. Mi az a kernel trükk, és milyen előnyök származhatnak az alkalmazásától? Származtassa a duális összefüggést a nemlineáris gyengítő változót is alkalmazó szupport vektor osztályozó gépnél! (8 pont)
- Kernel trükk: olyan problémáknál, melyeknél a változók skaláris szorzata szerepel csak, a skaláris szorzatot lecserélhetjük a nagyobb dimenziós térben vett skaláris szorzatra.
- Ennek (a nagyobb dimenziós térben vett skaláris szorzatnak) a kiszámításához nincsen szükség a nagyobb dimenziós térbe leképező függvényre (Φ(x)), csak a nagyobb dimenziós térben vett skalárszorzatra K(Φ(x), Φ(y)).