VIK Wiki

„Digitális technika 1 - HT partíciók” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
David14 (vitalap | szerkesztései)
4 081 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
4 274 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(5 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== HT partíciók - egy példán keresztül ==
{{vissza|Digitális technika 1}}


=== Feladatkitűzés: ===
Ezen az oldalon a [[Digitális technika 1]] című tárgyhoz kapcsolódó, HT partíciókkal kapcsolatos néhány példa van összegyűjtve és kidolgozva.
 
'''''Bővítsétek és szerkesszétek!'''''
 
<div class="noautonum">__TOC__</div>
 
== Feladatkitűzés: ==


Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája
Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája
42. sor: 48. sor:
# Töltse ki a kódolt állapottáblát
# Töltse ki a kódolt állapottáblát


=== Megoldás: ===
== Megoldás: ==
 
=== 1. Feladat: ===


==== 1. Feladat: ====
*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
**Minden állapot külön blokkban, azaz esetünkben: <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
**Minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
**Minden állapot egy blokkban, esetünkben: <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
59. sor: 66. sor:
*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
==== 2. Feladat: ====
 
*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>.
=== 2. Feladat: ===
 
*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> \left(2^2 = 4\right) </math>.
*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma
*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma
*Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
*Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
{|class="wikitable"
:{|class="wikitable"
! width="25%"|'''HT'''
! width="25%"|'''HT'''
! width="10%"|'''B'''
! width="10%"|'''B'''
78. sor: 87. sor:
| style="text-align:center"|3
| style="text-align:center"|3
| style="text-align:center"|3
| style="text-align:center"|3
|} Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
|}
:Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
*Kódolás:
*Kódolás:
  |* *||*y1*||*y2*
:{|class="wikitable"
! width="50%"|
! width="25%"|'''y1'''
! width="25%"|'''y2'''
|-
! '''A'''
| style="text-align:center"|0
| style="text-align:center"|0
|-
! '''B'''
| style="text-align:center"|0
| style="text-align:center"|1
|-
! '''C'''
| style="text-align:center"|1
| style="text-align:center"|0
|-
! '''D'''
| style="text-align:center"|1
| style="text-align:center"|1
|}
|}
  |*A*||0||0
:Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
|}
 
  |*C*||0||1
=== 3. Feladat: ===
 
*Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:
 
:{|class="wikitable"
! width="25%"|'''y \ X1X2'''
! width="10%"|'''00'''
! width="10%"|'''01'''
! width="10%"|'''11'''
! width="10%"|'''10'''
|-
! '''00'''
| style="text-align:center"|01 1
| style="text-align:center"|01 1
| style="text-align:center"|00 1
| style="text-align:center"|11 1
|-
! '''10'''
| style="text-align:center"|10 1
| style="text-align:center"|00 1
| style="text-align:center"|00 1
| style="text-align:center"|01 1
|-
! '''01'''
| style="text-align:center"|01 0
| style="text-align:center"|00 0
| style="text-align:center"|00 0
| style="text-align:center"|10 0
|-
! '''11'''
| style="text-align:center"|11 0
| style="text-align:center"|00 0
| style="text-align:center"|00 0
| style="text-align:center"|01 0
|}
|}
  |*B*||1||0
|}
  |*D*||1||1
|}
  Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.
  |*y1y2 \ X1X2 *|| '''00''' || '''01''' || '''11''' || '''10'''
|}
  | '''00'''  || 01 1  || 01 1  || 00 1  || 11 1 
|}
  | '''10'''  || 10 1  || 00 1  || 00 1  || 01 1 
|}
  | '''01'''  || 01 0  || 00 0  || 00 0  || 10 0 
|}
  | '''11'''  || 11 0  || 00 0  || 00 0  || 01 0 
|}


[[Category:Villanyalap]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Digitális_technika_1_-_HT_partíciók”