2001 április 10-i ZH megoldása forrásának megtekintése

{{GlobalTemplate|Infoalap|BeszedZh20010410Megoldas}}


==1. feladat==
===Adja meg a megfelelő mértékegységben annak a 80 Hz-es szinuszos hangnak a hangnyomásszintjét, (érzeti) hangosságszintjét és (érzeti) hangosságát, amelynek effektív hangnyomása 0.02N/m2! (15 pont)===

Hangnyomasszint, mas neven akusztikai decibel (ld. jegyzet 2. o.) L=20*lg(P_eff/(20*10^-6*Pa)) [dB] 
erzeti hangossagszint: ehhez phon gorbesereg kell (zh-n adnak), most ld.
5. o. ha pl. 60 dB szamoltal ki az elobb a 80Hz szinuszos hangra, akkor
megnezed, hogy 80Hz-nel melyik gorbe van a legkozelebb 60 dB-hez. Utana
nezd meg, hogy ennek a gorbenek (fuggvenynek) mi az erteke 1 kHz-nel,
mondjuk legyen 80 dB. Akkor a valasz 80 phon.
erzeti hangossag: veszed az elobb kiszamolt phon erteket, es 40 phon ->
2^0=1 son, 50 phon -> 2^1=2 son, 60 phon -> 2^2=4 son, es igy tovabb.
van, ahol nem ilyen szepen viselkedik a son-gorbe, olyankor adnak egy
abrat.

==2. feladat==
===Vázolja egy 100Hz frekvenciájú szinuszjel és egy ugyanilyen alapfrekvenciájú magánhangzó spektrumának jellemző tulajdonságait és ismertesse az ezzel kapcsolatban tanult fogalmakat! (10 pont)===

100 Hz szinuszos jel spektrumanak egy nemnulla komponense lesz, pontosan 100Hz-nel, es az erteke a jel amplitudoja (itt nincs megadva az
amplitudo). persze a spektrum szimmetrikus az y tengelyre, tehat -100Hz-nel is oda kell biggyeszteni.
maganhangzoknal ugye van egy kvaziperiodikus "alapjel" gerjesztes, ami a hangszalaktol jon felfele. ez ffiaknal ~100Hz, noknel ~200Hz,
gyerekeknel ~300Hz (ez az f_0). a maganhangzokat ezen kivul azert szeretjuk, mert a spektrumuk formans strukturat mutat. a formansok a
spektrumra illesztet burkologorbe maximumai, es f_0 tobbszorosenel vannak. konkret peldak pl. jegyzet 12. o. ide lehet meg irni, hogy a jo
megerteshez a komm. eszkoznek at kell vinnie az elso ketto-harom formanst, amit a telefon meg is tesz, ezert a mgh. jol ertjuk
telefonban. massalhangzonal (ez itt nem kerdes asszem) ugye a gerjesztes inkabb feherzaj szeru, tehat mindenfele frekvenciakomponens elofordul, es egesz magas frekvenciakon is vannak fontos komponensek, ezeket a tel. nem viszi at, ezert pl. "f" "s" (asszem) nehez megkulonboztetni. 

==3. feladat==
===Egy 8 kHz-es mintavételi frekvenciával és az alábbi, H(f) karakterisztikájú visszaállítóval működő mintavételező rendszer bemenetére két szinuszos jel összege kerül (jellemzőik: 2kHz, 6Vpp és 5kHz, 2Vpp). H(f) = 1, ha abs(f) &#8804; 3.5; (4 - abs(f)) / 0.5 , ha 3.5 < abs(f) < 4 ; 0, egyébként (a frekvencia mértékegysége [kHz])===
===a) Milyen jel kerül visszaállításra? (5 pont)===
===b) Javasoljon egy olyan mintavételi frekvenciát és összetett simító karakterisztikát, amely a fenti jelet helyesen és elfogadható komplexitással megvalósítva átviszi! (15 pont)===

Vpp = 2*amplitudo, tehat a 2kHz jelnek 3 [mertekegyseg?] az
amplitudoja, az 5kHz-esnek meg 1.
mintavetelezed oket 8 kHz, mi lesz a mintavetelezett jel spektruma.
szabaly:
X kHz mintaveteleztel, a jeled Y kHz volt es A amplitudoju, akkor
(n*X)-Y, (n*X)+Y is bejon egy A amplitudoju jel (es ezt minden jelre),
n=0,+-1,+-2...
azaz
frekvencia				  aplitudo
(0*8)-2=-2				  3
(0*8)+2=2					3
(0*8)-5=-5				  1
(0*8)+5=5					1
(1*8)-2=6					3
(1*8)+2=10				  3
(1*8)-5=3					1
(1*8)+5=13				  1
(-1*8)-2=..				 3
(-1*8)+2=..				 3
(-1*8)-5=..				 1
(-1*8)+5=..				 1
a minusz szorzok miatt szepen tukros lesz a spektrumod. namost ezt persze nem kell a vegtelensegig szamolni, mert a visszaallito kimeneten
van egy szuro, aminek meg van adva az atviteli karakterisztikaja: H(f).
namost, hogy megkapd a kimeno jel spektrumat, szorozd be a jeledet a szuro atv. kar-javal, H(f)-fel.
tehat ahol H(f) nulla, az kiesik (azokat kiszuri). ahol 1, azokat a komponenseket egy-az-egyben atengedi. es van kozte egy kis atmenet (ez a
4-(abs(f)/0.5). tehat a -2, 2, -3 , 3 fr. komponens megmarad, a tobbi kiesik. ez volt a valasz az a) kerdesre, ezt persze abrazolni kell
szepen.
a b) kerdesre vagy azt mondod, hogy felviszed a mintaveteli frekveciat (f_0) ugy, hogy teljesuljon az f_0>2B egyenlotlenseg, ahol B a savszelesegge a jelnek, ebben az esetben 5 kHz, azaz azt mondod, hogy a mintaveteli fr. legyen 8 helyett 11kHz, vagy pedig a szurot
megvaltoztatod ugy, hogy csak a 2 kHz es az 5 kHz komponens-t ne szurje ki (vigyazz, a spektrum mindig szimm.)


==4. feladat==
===Egy jelet másodfokú predikciót alkalmazó rendszerrel viszünk át bináris csatornán.===
===a) Határozza meg a prediktort, ha R11 = R22 = 1, R12 = R21 = R01 = 0.8 és R02 = 0.6! (10 pont)===
===b) Rajzolja fel a kódoló és a dekódoló részletes felépítését! (5 pont)===
===c) Hány bites kvantálót kell alkalmazni a 60dB jel-zaj viszony eléréséhez, ha a predikciós nyereség 30dB? (5 pont)===
itt egy lin. egyenletrendszert kell megoldani.
R = [ R_11 R_12
		R_21 R_22 ],
W = [ w_1 w_2 ]
B = [ R_01 R_02 ]
es R*W=B
2 ismeretlen, 2 egyenlet.
matlabbal, mert az jo:
> R=[1 0.8
0.8 1]; // az egyutthato matrix
> B=[0.8
0.6]; // az eredmeny oszlopvektor
> RR=inv(R) // ezzel majd balrolszorozzuk

RR =

	 2.7778	-2.2222
	-2.2222	 2.7778

> W=RR*B // most szorozzuk balrol

W =	// ez az eredmeny

	 0.8889
	-0.1111

> R*W // ellenorzeskeppen

ans =

	 0.8000
	 0.6000	// es visszakaptuk B-t. kiraly.

b) rajzolja fel... nem tudom!
c) ezt meg azt mondta a bacsi hogy nem tanultuk



==5. feladat==
===Egy telefonos információs rendszerben a következő típusú üzenetet kell bemondani: "A telefonszám: xxx ." ahol xxx bármely magyarországi nyilvános vezetékes ill. mobiltelefon szolgáltató előfizetőjének vagy szolgáltatásának száma lehet. Adja meg a fenti üzenet jó minőségű bemondásához reális erőforrások felhasználása mellett szükséges elemeket! (több jó megoldás is lehet!!!) (20 pont)===
ehhez sokmindent lehet irni.
beszedszintezis, mert arrol van itt szo, lehet pl.
artikulacios: ahol a szajureget probaljak szimulalni. ezt a gyakorlatban
nem tudjak jol megcsinalni.
formans-szintezis: emberi agy ugy tunik formansok alapjan dont, ezeket
probaljak eloallitani (pontosabban hasonlo spektrumu jeleket).
figyelembe kell venni formans frekv., formans savszelesseget,
mindenfelet. eloallitas lehet soros vagy parhuzamos, egyik ilyen
hangokra jo, masik mas hangokra. ez benne van a gordos konyvben is (bme
k. konyvtar).
osszekapcsolasos: itt elore felvett hangokat kapcsolnak ossze, hogy
beszedet allitsanak elo. ennel a peldanal persze ilyet erdemes hasznalni
(kell irni). eloszor meg kell hatarozni, hogy milyen elemekbol epited
ossze a beszedet: szavakbol, szotagokbol, felszotagokbol, fonemakbol
vagy difonemakbol (2 fonema). ha szavakbol allitasz ossze, akkor
altalaban nagyon sok szot kell felvenned -> sok memoria kell.
szotagoknal is meg ez a baj, felszotagoknal is. de itt jo lenne a beszed
minosege. a valosagban altalaban difonemakat hasznalnak, ebbol eleg
<100, viszont nem olyan jo a minoseg. ennel a peldanal, ahol csak
szamokat kell mondani, persze meg a szavaknak is nagyobb egysegeket
valasztunk, szamokat, sot hosszu szamokat.
bacsi mondta, hogy eloszor azt kell vegiggondolni, milyen tel. szamokat
mondunk vissza:
rovidek (segelyhivok):
114, 911
korzetszamok:
1, 20, 30 stb. tk 0<x<100
"sima" szam:
lehet 6 v. 7 jegyu
pl. 451-333 (videken), vagy hosszu 347-0644
tehat akkor azt mondod, hogy fel kell venned ezeket az x szamokat:
0..999
es ezekbol jonehanyat (a haromjegyueket mindenkeppen, tobbit vegig kene
gondolni) ketszer kell folvenni, egyszer ugy, hogy a vegen a hangsuly
lemegy, egyszer ugy, hogy felmegy. attol fuggoen, hogy a szam utan
mondunk -e meg valamit, attol fugg, hogy melyiket jatszuk le.
ide meg sok minden szepet lehetne irni.



==6. feladat==
===Ismertesse az egymás utáni hangok egymásra hatásával kapcsolatos jelenségeket! (15 pont)===
Ennek nem tudom a megoldását



-- [[SchwarczingerCsaba|Swacsa]] - 2010.01.13.


[[Category:Infoalap]]