VIKWiki:TDK Általános megjegyzések

• Fülöp Kornél véleménye
• Kockázat és innováció könyv

---

Tartalom

• Csináljunk majd egy nagyon zsír tudományos táblázatot is az egészből. Stádium, jegyzetek terjedésének médiuma, milyen széles körhöz jut el, milyen információk jutnak el, mennyi ideig maradnak fent az információk vagy valami ilyesmi.
• Valahova - bár ez nem kapcsolódik szorosan egyik stádiumhoz sem, mivel stádiumok a kommunikációhoz kapcsolódnak - kellene egy pár mondat a számítógép fejlődéséről. Tárolási kapacitás, internet átviteli sebessége, említése scannerekről, hangfelvételekről.
  • Ez szerintem fölösleges hely és idő, manapság unalmas is már, azt jelezné, hogy nem tudtunk jobbat kitalálni helykitöltésre -- SzaMa - 2005.10.24.

Hallgatói tudásbázisok

A hallgató elsődleges feladata tudás gyűjtése. Kétfajta erő motiválja: hosszútávon jó szakemberré kíván válni, míg rövidtávon a legközelebbi vizsgáját szeretné sikeresen letenni. Hallgatók nagy csoportjai tűzik ki ugyanazt a célt maguk elé, és ebben nem egymás riválisai, hanem függetlenül, vagy jobb esetben egymást segítve tesznek érte.

Az ilyen hallgatói közösségekben mindig kialakul a tudás gyűjtésének, megosztásának valamilyen metódusa. Az info-kommunikáció megjelenésével ez a metódus egyre fejlettebbé, és ütőképesebbé válik. A vizsgált szakok története során a tudásmegosztás fejlettségének különböző szintjeit állapítottuk meg, melyeket stádiumoknak neveztünk.

Stádiumok

Füzet és Indigó

A VIK tanszékvezetőivel folytatott megbeszélés során az egyik tanszékvezető levonta a következtetést: "InfoSite a mi időnkben is volt. Egy füzetben gyűjtöttük, hogy mit kérdeztek szóbelin, így tudtunk felkészülni"

A számítógép elterjedése előtt jellemző volt, hogy baráti társaságok, tankörök összegyűltek, hogy egymás jegyzeteit, kidolgozott példafeladatait átmásolják a saját füzetükbe. Külön vizsgaidőpontok esetén esetleg kölcsönkérhették egymás órai jegyzeteit, vagy megszerezhették azokat felsőbb évfolyamok hallgatóitól. Kisebb baráti körök meg tudták oldani azt is, hogy indigó használatával 2-3 példány is előállítsanak egy-egy órai jegyzetből. Minden említett megoldásnak jellemzője volt, hogy a jegyzetek, információk személyes kapcsolat útján, viszonylag szűkebb baráti körön belül terjedtek.

Fénymásoló

A fénymásolás elterjedésével lehetővé vált, hogy egy-egy jól sikerült jegyzet a diákok szélesebb köréhez eljusson. Ez történhet egyrészt kézről kézre adva az adott papíron írt anyagot, másrészt pedig az egyetemek környékén elhelyezkedő vállalkozó szellemű fénymásoló szalonok közreműködésével. Utóbbi módszer segítségével akár a tanárok is eljuttathatnak a diákokhoz egyes tananyagokat. A fénymásolásnak köszönhetően a terjesztett jegyzetek némileg maradandóbbá is váltak, hiszen azáltal, hogy egy anyagból több példány is fellelhető, valószínűbbé válik, hogy az a következő évfolyamokhoz is eljut.

E-mail, levelezőlista

Az elektronikus levelezés megjelenése jelentősen meggyorsította a kommunikációt. A levelezőlisták tovább egyszerűsítik az információ továbbítását, hiszen lehetővé teszik, hogy egy levelet az összes érdekeltnek - egy tankörnek, egy évfolyamnak, vagy akár a kar összes hallgatójának - egyetlen kattintással eljuttassunk, még a címzetteket sem kell már egyenként begépelni. A faliújságokon lévő, órán kihirdetett információkat a hallgatók egymás között gyorsan meg tudták osztani, így gyorsan elterjed például egy új vizsgalap, sőt az oktatók is írhatnak egyenesen az egyetemi levelezési listákra. Bár technikailag már a fénymásolás is lehetővé tette, hogy nagyon sok emberhez eljuthasson például egy tételsor, az elektronikus levelezésnek köszönhetően jelentősen csökkentek a felmerülő költségek és a szükséges időráfordítás, ennélfogva az információk a korábbinál jóval több érintetthez jutottak el.

Néhány technikai korlát azonban továbbra is tapasztalható. Egyrészt az e-mailben átküldhető adatok mennyisége korlátozott. Ez főleg kezdetben volt igaz, amikor postaládák kis mérete és az átvitel igen alacsony sebessége nagyon erős korlátot jelentett. Ez a korlát mindmáig fennáll, különösen a levelezési listákon ahol mindenkinek tekintettel kell lennie a legszerényebb technikai feltételekkel rendelkező tagra. A másik probléma, hogy bár a levelezőlistán nagy mennyiségű aktuális információ áramlik át, ez nem maradandó. Tapasztalatok szerint az informatikus hallgatók (általában 500 fős) évfolyam-levelezőlistája egy hét alatt felejt: egy kérdést (ha még aktuális) egy hét múlva újra feltesz valaki, hiába érkezett rá érdemi válasz. A közgazdász- és műszaki menedzser hallgatók levelezési listáin hasonló a helyzet. A levelezőlistákat üzemeltető szerverek erre a problémára kézenfekvő megoldást kínálnak: a levelezőlistákra érkező leveleket a kiszolgáló automatikusan menti, és a tagok az archívumot webes felületen bármikor megtekinthetik és kereshetnek benne. Egy technológiánál azonban nem elsősorban az a döntő, hogy mire képes, hanem az, hogy mire használják. Az általános tapasztalat az, hogy az emberek nagyon ritkán használják az archívomot. Ennek oka lehet például, hogy a sikeres keresés viszonylag komoly felhasználói ismereteket kíván meg, sok időbe kerül, és potenciálisan elévült, vagy helytelen/haszontalan információt ad eredményül. A levelek ugyanis mindig pongyolán, és csak az adott kérdésre válaszolnak, ez megnehezíti a későbbi keresést. A diákok ezért gyakran úgy döntenek, hogy számukra sokkal egyszerűbb a kérdéseket újra feltenni.

A levelezőlisták üzemeltetése nem könnyű feladat, mely a VIK hallgatóinak is kihívás. Azonban egyre több ingyenes levelezőlista szolgáltatás érhető el, melyeket laikusok is képesek üzemeltetni. (primlista, yahoogroups, google groups). A techniaki lehézségek közé tartozik az taglista karban tartása, a kéretlen levelek szűrése, a csatolt állományok kezelése, és legfőképpen a betelt/megszűnt postafiókokról értesítő automatikus válaszlevelek szűrése.

A levelezőlistáknál a tagok számának növekedésével komoly etikettre, és annak betartatására van szükség, ahogy azt a következő fejezetben leírjuk. Bizonyos információkat nehézkes szöveges levélben leírni. A levelezőlistákra jellemző, hogy a tagok a leveleket sietve olvassák és írják, így a levelek sokszor pongyolák és félreérthetőek. Problémát okoz a válaszok egymásutániságának kiolvasása, főleg, ha többen egyszerre válaszolnak, vagy egymást javítják ki. Ezekre gyűjtöttünk néhány példát a függelékben.

Bizonyos feladatokat azért érdemes a levelezőlistáról más technológiára átültetni, mert a leveleknek "nincs állapota". Szemléletesen: A levelezőlistán meghirdetem eladásra egy régi könyvemet. Ha elkelt, a legjobb, amit tehetek, hogy egy másik levélben értesítek mindenkit. Ez viszont sokakat nem érdekel, és mivel a két levél nem egymás mellett jelenik meg, sokan mégis érdeklődni fognak a könyv után. Ugyanez a helyzet egy kibásan közölt tanulmányi információ esetén.

Összességében az mondhatjuk, a levelezőlistát tudásbázisnak tekintve, hogy célját a kommunikáció segítésével és nem tudás tárolásával éri el. A tudás a hallgatók fejében (jegyzetei között) tárolódik, és a levelezőlista segítségével megtalálhatjuk a megfelelő embert, aki válaszolni tud, az információt eljuttatva másokhoz is. Így tehát a levelezőlista segítségével minden tudás elérhető a közösség minden tagja számára, csak alacsony hatásfokkal. A további stádiumok a levelezőlistától egyre több feladatot áttesznek egy megfelelőbb technológiára, de a nem kezelt esetekre megmarad a levelezőlista.

Semmilyen tudásbázis nem ütőképes levelezőlista, vagy valamilyen hasonlóan hatékony kommunikációs csatorna nélkül.

A levelezőlistát kiváltja webes fórum, vagy weboldalba épített üzenőtábla. A VIK hallgatói sok év tapasztalata alapján a levelezőlistát választották.

Fájlmegosztás, FTP szerverek

Ebben a stádiumban a számítógépek mappáiban megosztott fájlok jelentik a tudás tárolásának és elosztásának módját. A fájlok általában szöveges dokumentumok (sokszor elmentett e-mailek), és ftp protokollon osztják meg őket. A múlt század végén a Schönherz Zoltán kollégium (VIK), és az Egyetemi Információs Központ (BME-EIK) gépeit böngészve kincsekre bukkanhatott, aki felkészülésként vizsgafeladatokat akart megoldani. Ennek példája a függelékben [le1].

A fájlmegosztás két alapvető szintjét különböztethetjük meg. A kezdeti fájlmegosztás stádiumban a tudás megosztásának, keresésének módszere erős analógiát mutat a füzet stádiummal: az információk több diák számítógépén találhatók szétszorva, tehát tudni kell, hogy mit kinél keressünk, gyakran még hozzáférési jogosultságra is szükségünk van melyet az illetőtől kérhetünk. Ennek ellenére nagy továbblépés, hogy az információ lemásolása csak egy pillanatot vesz igénybe, fizikailag távol lehet a két fél és az e-mailes átvitellel ellentétben a gyakorlatban már nem tapasztalhatóak méretbeli korlátok, mivel az FTP (file transfer protocol) kifejezetten fájlok átvitelére kifejlesztett technológia.

A kiforrott fájlmegosztás stádiumban egy - például kari szinten - központi számítógép tárolja a fájlokat, egy rendezett mappaszerkezetben (a mappák nevei alapján könnyű megtalálni a fájlokat). Jó esetben kialakul egy fájl elnevezési konvenció (pl. a '97. június 5.-ei formális nyelvek vizsgát fony_v_970605.txt néven találjuk meg), és sokszor elvárt, hogy a feltöltők a fájlok mellé egy másik fájlt helyezzenek, ami leírja, hogy mit találhatunk ott (sokszor readme a fájlnév vagy .nfo a kiterjesztés). Ezek a megoldások lehetővé teszik az információk közötti viszonylag hatékony keresést anélkül, hogy felhasználóbarát kezelőfelületre legyen szükségünk. A központi FTP szerverre általában bárki tölthet fel fájlokat, és sokszor kialakul egy lelkes hallgatókból álló stáb, amelyik a rendezettséget tartja fenn.

Ezek a rendszerek nem igazán felhasználóbarátak, a fájlnév konvenció, és a readme fájlok jelenléte esetleges. A keresés kincsvadászathoz hasonlít, hiszen bár aránylag jó eséllyel megtaláljuk a minket érdeklő anyagot, annak minőségéről gyakorlatilag semmit nem tudhatunk. Ezért a siker ugyan örömmel tölti el a keresőt, de sok idejét elveszi, és nem garantált az eredmény.

Szétszórt weboldalak

A weboldalak a fájlmegosztásnál felhasználóbarátabb felületet biztosítanak. Jellemző, hogy lelkes hallgatók (sokszor a személyes weblapjuk rovataként) a tanulmányaikkal kapcsolatos anyagokat, információkat egy weblapon gyűjtenek össze. Ezt segíti a BME-n a minden hallgatónak biztosított HSZK-s webtárhely, egyéb intézményeknél az ingyenes webtárhelyek (pl. uw.hu) elterjedése. Az ilyen oldalak létrejötte azzal magyarázható, hogy ha valakinek kedve támad egy értékes anyagot megosztani diáktársaival, esetleg megunta, hogy mindenkinek egyenként e-mailben küldje el, ezt a helyzetet a legegyszerűbben egy új honlap üzembe helyezésével oldhatja meg. Sokszor nemcsak hallgatók, hanem oktatók, gyakorlatvezetők is tartanak fenn hasonló oldalakat a saját tantárgyaikkal kapcsolatban.

Ezek az oldalak magazinokhoz hasonlíthatóak: rendezett, általában igényes formában található rajtuk kevés de általában kiemelkedően hasznos információ. Épp ezért egyszerre több ilyen oldal létezik általában, mely egy-egy emberhez köthető. Némelyikről csak kevesen tudnak, némelyik közkedvelt, közismert. Előfordul, hogy a lapokat a levelezőlistán "reklámozzák", van, hogy rivalizálnak, van, hogy egymásra linkelve erősítik egymást.

Legtöbbször egy oldalt csak egy ember szerkeszt, ezért az oldal frissítése (a tudásbázis építése) csak rajta keresztül lehetséges. Az oldalak szerkesztését jellemzően egy éven belül megunja és abbahagyja a tulajdonos, de néhány évig még elérhető lesz a többiek számára az egyre kevésbé releváns információ.

A fő probléma, hogy a szétszórtság miatt a hallgatóknak nincs teljes képük az elérhető információkról (kevés ember ismeri az összes hasznos oldalt), az oldalak frissítése esetleges.

Központi weblap

A szétszórt weblapok ugyan igen hasznosak a hallgatók számára, de áttekinthetetlenségük miatt nem elég hatékonyak. Nyilvánvalóak egy rendezettebb "fő" weblap előnyei, és ezt általában a hallgatók is felismerik. Ilyenkor idővel - így vagy úgy - kialakul egy weblap, mely a többinél lényegesen széleskörűbb tartalommal rendelkezik és ezáltal az adott szak egyfajta központi, hivatalosnak tekintett hallgatói segéldoldalává válhat. A szétszórt weboldalak közül azáltal emelkedik ki egy oldal "központi"-vá, hogy a szak hallgatósága általában elfogadja annak. Ez a nézet például kialakulhat úgy, hogy egy vagy néhány hallgató eldönti, hogy "megalkot" egy központi weboldalt, de az is lehetséges, hogy két vagy több "szétszórt" weboldal szerkesztői megunják az esetleges rivalizálást és úgy döntenek, hogy közösen többre mennek. Az ilyen központi oldalakat az jellemzi, hogy már tematikusan tároljaák a tárgyakkal kapcsolatos információkat és segédanyagokat, és az adott szak tantárgyainak jelentős arányához elérhető már valamilyen fajta információ. Mivel egy ilyen kiterjedésű adatbázishoz az anyagok és információk összegyűjtése, közzététele sok munkát jelent, a központi tanulmányi segédoldalakat már egy stáb szerkeszti, mely a tapasztalatok szerint 2-15 aktív tagból áll. Természetesen a szerkesztők munkája mellett szükség van a közösség közreműködésére is, hiszen még 15 szerkesztő sem lehet jelen minden évfolyam minden óráján, lehetetlenség lenne számukra az összes információt és segédanyagot személyesen összegyűjteni Ezért minden esetben létezik egy kialakított metódus arra, hogy a szak többi hallgatója hogyan tud a tantárgyakkal kapcsolatos információkat, anyagokat, észrevételeket küldeni a stábnak.

Egy központi hallgatói segédoldal a segédanyagok letöltésén és az tantárggyal kapcsolatos aktuális információk elérhetőségén túl igen különféle további szolgáltatásokat nyújthat. Ilyenek lehetnek például:

• Oktatók elérhetőségei: Előadók és gyakorlatvezetők honlapja és e-mail címe
• Tárgykövetelmények: A hivatalos tantárgyi adatlap valamint a követelmények leírása, véleményezése hallgatói szemmel
• Tanácsok hallgatótól hallgatónak: Az ilyen jellegű leírások célja különböző lehet. Választató tantárgyak esetében elsősorban arra koncentrálnak, hogy megkönnyítsék a tantárgyak közötti választást azáltal, hogy a tantárgyat már elvégzett hallgatók megoszthatják a tapasztalataikat. Olyan szempontokkal találkozhatunk például, hogy mennyire találják hasznosnak a tantárgyak, mennyire nehéz elvégezni, mi a követelményrendszer, mennyire élvezetesek az előadások és szükséges-e bejárni ezekre. A kötelező tantárgyaknál a diákok elsősorban arra vonatkozóan osztanak meg tanácsokat egymással, hogy mire érdemes odafigyelni a tantárgy sikeres elvégzése érdekében. Találkozhatunk például könyvajánlóval, a vizsgára felkészülés módszerére vonatkozó tippekkel (például hogy elsősorban a tananyag megértése vagy minél pontosabb visszaadása vezet-e sikerre) vagy tanáccsal arra vonatkozóan, hogy van-e valami szokatlan dolog, amit a tanár elvár vagy a jegyadásnál különösen figyelembe vesz (például rendezett külalak, az öltözet vizsgánál).
• Események időpontjai: Zárthelyi dolgozatok, házi feladat beadási határidők, elővizsgák valamint konzultációk időpontjai.
• Régebbi számonkérések feladatlapjai: Korábbi évek feladatlapjai nagyban segíthetik a diákok felkészülését. A feladatlapok többségét az oktatók bocsátják a diákok rendelkezésére gyakorlás céljából, másokat például a számonkérésen résztvevők emlékei alapján vagy digitális fényképen rögzítve kerülnek közzétételre.
• Linkek külső oldalakra: Ez az általános kategória különféle külső oldalakra mutató linkek gyűjteményét jelenti. Ilyenek lehetnek például hivatkozások tankönyv kiadók weboldalaira, szükséges segédprogramok elérhetőségei, linkek dokumentációkhoz stb.
• Hallgatók által készített összefoglalók és kidolgozások: A már eleve létező - például oktatók által közzétett - segédanyagokon túl a közzététel lehetőségén is felbuzdulva előfordul, hogy lelkes diákok (sok esetben a szerkesztő stáb tagjai) igen részletes és jó minőségű tételkidolgozásokat vagy tananyag összefoglalókat hoznak létre. Ezen túl gyakran a tananyaghoz kapcsolódó puskák is elérhetők. Ezzel a témakörrel részletesen foglalkozik a következő fejezet.

Portál

Az előző "központi weboldal" és a portál stádium közötti különbség tisztán technikai, azon belül szemléletbeli. A portál célja a felhasználók igényeinek minél teljesebb kielégítése - sokszor itt merül fel először a "felhasználó" fogalma. Ez természetesen visszahat a tartalomra is. Az információ újszerű (személyre szabott) rendezése, a keresés megkönnyítése által nagyobb mennyiségű információ hatékony kezelése válik lehetővé, és ezáltal az információ szolgáltatás egészen más szintre emelkedik. Amint már számos korábbi stádiumnál is említettük: hiába áll elméletileg rendelkezésre egy információ, ha technikai illetve kognitív korlátaink nem teszik lehetővé annak hatékony elérését. Többek között ebben tesz nagy előrelépést egy portál technológia alapú hallgatói tudásbázis.

A portál technológia alapvető eleme az egyéni felhasználók azonosítása, gyakran hitelesítése Lábjegyzet: A weboldalak a felhasználó számítógépén tárolt ún. cookie-k segítségével azonosíthatják a felhasználót. Egyre gyakoribb például, hogy a hírportálok megjegyzik, hogy milyen híreket olvastunk el eddig, és ezek alapján válogatják össze számunkra a nyitólapon szereplő híreket. A hitelesítés ennél többet takar: saját jelszóval kell bejelentkeznünk, és ez határozza meg, hogy milyen tartalmat olvashatunk, milyen műveletet hajthatunk végre a portálon.. Ez lehetővé teszi hogy csak az adott kar, esetleg az adott tantárgy aktuális hallgatói férjenek hozzá a tantárggyal kapcsolatos segédanyagokhoz. Ennek előnye, hogy így olyan segédanyagok is eljuttathatók a hallgatókhoz, melyeket az oktatók nem kívánnak a egész világ számára elérhetővé tenni, ezért az eddigiekben csak belső BME-s intranetről Lábjegyzet: ez a kollégiumok, a minden hallgatói számára nyitott Hallgatói Számítógép Központ (HSZK) és a vezetéknélküli kapcsolaton hitelesítetten csatlakozó hallgatók gépeit jelenti engedélyezett tanszéki szervereken helyezték el ezeket, nehézséget okozva a nem kollégista hallgatóknak. A felhasználók azonosításának köszönhetően az információk megjelenítése testreszabható, így megoldható, hogy amikor a hallgató belép a rendszerbe egyből az általa felvett tantárgyaihoz kapcsolódó, személyre szóló üzenetek (zh időpontja, óra időpontjának megváltozása) jelenjenek meg.

Az információk és segédanyagok feltöltésére is kifinomultabb rendszert biztosítanak a portálok, továbbá lehetőség nyílik a felhasználóknak a közölt információk és publikált anyagok értékelésére (pontszámmal vagy hozzászólással). Így az üzemeltető stábnak kevesebb munkát kell fektetnie az anyagok publikálásába, és az egész közösség segít eldönteni, hogy melyik anyag hasznos, és melyik nem. Adott esetben a szerkesztők feladatköre a moderálásra szűkül, és a wiki (lásd később) filozófiájának sikere alapján elképzelhető, hogy nincs is szükség külön szerkesztőkre.

A portálok sokszor egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is integrálnak, például fórum, használt tankönyvek és albérlet apróhirdetések, közéleti hírek, szakmai hírek.

Wiki

A Wiki egy olyan portál, melynek lapjai formázott szövegek és ezeket (első közelítésben) a világon bárki átírhatja, közvetlenül a böngészőjének segítségével Lábjegyzet: Minden oldal tartalmaz egy "Szerkesztés" gombot, és ez egy űrlapot hoz elő. A folyamat hasonló ahhoz, amikor a webmail-ről írunk levelet (freemail, gmail, yahoo).. A szerkesztés jogát korlátozhatjuk a bejelentkezett felhasználókra, vagy azok csoportjaira, ám a wiki fejlesztői azt állítják, hogy ez szükségtelenLábjegyzet: Elképzelhető, hogy hitelesítésre a jövőben mindenképpen szükség lesz, mert a kéretlen leveleket gyártó programok mintájára megjelentek "wiki spammer"-ek, melyek hirdetésekkel tűzdelik tele a védetlen wikiket.. Ezt azzal magyarázzák, hogy az összes lap összes korábbi verziója is megtekinthető és visszaállítható marad (verziókövetés), ami értelmetlenné teszi a vandál akciókat. A félrevezető információk közlését pedig a csoportnyomás akadályozza meg (ugyanúgy, mint egy levelezőlistánál). A csoportnyomás hatásának erősítésére a VIK-en működő Wiki [w3] csak valós névvel bejelentkezve szerkeszthetőLábjegyzet: A VIK hallgatók által üzemeltetett webes szolgáltatásaihoz a VIR [w8] hitelesíti a felhasználókat. Gyakorlatilag csak valós adatokkkal regisztrálhatnak a felhasználók, mivel a kollégiumi infrastruktúra igénybevételéhez is szükségük van erre a hitelesítésre. A kollégiumi infrastruktúra a "külsősök" számára is fontos. , ám az intézkedés bevezetése előtt sem tapasztaltunk problémákat, ez mindössze óvintézkedés.

A wikin található dokumentumok (lapok) egyszerű szövegek az alapvető formázásokkal (félkövér, dőlt, címsor, felsorolás). Wiki verziótól függően képek, táblázatok, matematikai szimbólumok, képletek is elhelyezhetőek.

Szerkesztéskor egy egyszerű szöveget módosítunk, melyben írásjelek jelzik a formázásokat (

_aláhúzott_, *félkövér*

). Ez a csak szöveges (plaintext) e-mialek írásánál kialakult szokásokon alapszik, intuitívan felismerhető és gyosan megtanulható.

Az első wikit 1995-ben fejlesztették, és azóta rendkívül sok verziója alakult ki. A különböző verziók különböző "tájszólásokat" használnak.

A függelékben megtalálható egy példaszöveg TWiki és FlexWiki nyelvjárásban leírva

A végtelenségig egyszerű és éppen ezért szinte zseniális megoldás, hogy minden egyes Wiki lapot egy szó azonosít. Lábjegyzet: pontosabban egy wikiszó, mely több szó összevonásával készül, minden szó nagy betűvel kezdődik. Pl.: FizikaVizsgaTudnivalók, TdkFelhasználtIrodalom, TdkTartalomJegyzék. Ez biztosítja, hogy az azonosítószavak az olvasó számára is azonosítsák a tartalmat.

Ez a szó minden más oldalon automatikusan linkként jelenik meg, és így egy kereszthivatkozásokkal teli tudásbázis építhető, melyet bárki bármikor bővíthet, javíthat.

Egy Wiki rendszeren a hallgatók a következőt végezhetik el hatékonyan:

• közös tételkidolgozás, tankönyv kivonata
• képletgyűjtemény, fogalomtár, gyakran ismértlődő kérdések
• tárgyak, vizsgák, laborgyakorlatok tapasztalatai - mire érdemes figyelni
• linkgyűjtemény

A Wiki rendszerek tehát körülbelül a szétszórt weboldalak stádiumnál ismertetett szolgáltatásokat tudják technikailag reprodukálni, mivel kevéssé (vagy egyáltalán nem) alkalmasak fájlok tárolására, ezért szükség van egy korábbi stádium (weblap vagy portál) megoldására is. A Wiki tehát a szerkesztői stáb által üzemeltetett hallgatói segédoldal mellett jelenik meg kiegészítő technológiaként. Itt ki kell hangúlyozni, hogy véleményünk szerint nem is cél, hogy a Wiki képes legyen a portálok összes szokásos funkciójának ellátására, hiszen a Wiki alapvetően másra való, és kiválóan gazdagítja a portálok szolgáltatásait. A Wiki egyik gyakorlati jelentősége, hogy lehetővé teszi az interneten keresztüli csoportos munkát. Ebből fakad másik nagy haszna is, hogy a Wiki segítségével olyan tantárgyakról is jelentős információhalmaz hozható össze, melyeket vagy túl kevesen hallgatnak ahhoz, hogy a hagyományos úton eljussanak az információk a szerkesztőgárdához, vagy a tananyag olyan gyorsan változik, hogy egyébként is a dinamikusan változó tartalom jelenti az egyetlen érelmes megoldást. Utóbbi elsősorban a felsőbb évfolyamok szakirányos tantárgyaira jellemző.

A wiki további előnyeit jelzi, hogy egyre többen használják (csoportos) házidolgozat, tervezési feladat megoldásakor, vagy hallgatói kör munkájának összehangolására. Az InfoSite szerkesztői is rendelkeznek egy rejtett csoportmunkahelyel a [w3] wikin, jelen dolgozatot is ezen írtuk.

Villamosmérnöki kar: InfoSite

{majd rizsásítom, most csak szűken leírom, ami eszembe jut, hogy kapaszkodó legyen}

Történelem

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán minden hallgató hozzáértő felhasználó, és sokuk szakmai kihívásnak érzi informatikai rendszerek fejelsztését, karbantartását. Így mindig megvan az igény, és a technikai feltételek is adottak a legújabb technológiák kipróbálására, beüzemelésére.

{levlista stádium} {Szétszórt weblapok: screenshotok esetleg?} A 99-ben induló informatikus évfolyam központi weboldalt indított, info99 néven. Ennek sikerén felbuzdulva 2001-ben elkészült az InfoSite weblap. {villanysite}

2004-ben az InfoSite mellett kialakult több kis weboldal, mely az előző stádiumra (szétszórt weblapok) visszalépéssel fenyegetett. Az IS szerkesztők arra a következtetésre jutottak, hogy az IS bizonyos esetekben túl lassan reagál, és túl zárt.

Az előző években tipikusan egy-egy hallgató készített el egy nagyobb lélegzetvételű tételkidolgozást, vagy szemléltető ábrát. Ezzel szemben több olyan hallgatói segédanyag készült, melyen 2-4 hallgató dolgozott, és ők a félkész dokumentumot is megosztották egymással, és a többiekkel. Ugyancsak több dokumentumnak készült javított változata. A javított változatok feltöltésére nem lett felkészítve a 2001-ben írt motor.

A szétszórt weblapok szolgáltatásainak egy helyre gyűjtéséhez az IS szerkesztők 2005 májusában próbaüzemben elindítottak egy wiki alapú tudásbázist.

Statisztikák

Az InfoSite weblap a 3 éves alapképzés 60 tantárgyáról tartalmaz átfogó információkat, továbbá részleges információkat a szakképzés, és a választható tárgyakról. Egy tárgy lapja általában 5-10 zh feladatlapot, 10-20 vizsga feladatlapot, 1-2 hallgatók által írt segédanyagot (5-20 A4 oldal), 10-20 a tanszéktől vagy más honlapokról származó segédanyagot, példaprogramot, szemléltető ábrát tartalmaz. Ezen kívül megtalálható az oktatók elérhetősége, a tárgykövetelmények (hallgatói szemmel). A weblap tartalmaz a szorgalmi időszakra vonatkozó időrendet; a látogatók egy táblázatban láthatják a közelgő eseményeket, és hogy hány nap van hátra.

A weblap látogatottsága szorgalmi időszakban 500 oldal/nap, vizsgaidőszakban 1000 oldal/nap.

Gazdaságtudományi kar: BMEKG

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon érthető okokból jóval alacsonyabb szintűek a hallgatók számítástechnikai ismeretei. Egy-egy lelkes és a célnak megfelelő szinten hozzáértő szerkesztő mint látni fogjuk akad, de a felhasználók képességei, készségei, hozzáállása jelentősen eltér a VIK-en tapasztaltaktól. Ettől függetlenül a GTK-n legalább olyan erős igény van a hallgatói tudásbázisok iránt, mint a VIK-en.

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon jelenleg két nagy létszámú szak van: a műszaki menedzser és a közgazdász-gazdálkodási szak. A műszaki menedzser szak 1996-ban indult, míg a közgazdász-gazdálkodási szak 2001-ben, ezért a hallgatói tudásbázisok is korábban kezdtek kialakulni. [volt és van csak folyamatosan haldoklik egy oldal, a bmeg.tk, erről majd megkérdezem a tulajdonosát] A bmeg.tk igen látványos külsővel rendelkezik, még zenei aláfestés is van, bár sajnos a megjelenítés nem szolgálja a tartalom könnyebb elérhetőségét. Az oldalt lényegében egy lelkes hallgató alapította, és ő volt a szerkesztőgárda egyetlen "hivatásszerű" tagja. A bmeg.tk ugyanakkor úgy lett kialakítva, hogy egy nagyon egyszerű felület segítségével arra bárki tölthessen fel dokumentumokat. Az anyagok bármilyen szintű szelektálása, moderálása elmaradt. Mindezek eredményeképpen a bmeg.tk oldal sok hasonlóságot mutat az FTP szerverekkel - lényegében fájlok tantárgyak szerinti tárgyalását szolgálja, egyéb funkciókat nem nyújt. A bmeg.tk-n található anyagok mennyisége közepesnek mondható, a minőséggel kapcsolatosan viszont komoly gondok vannak. Egyrészt eleve erősen ingadozó minőségű segédanyagok találhatók az oldalon, másrészt pedig szinte lehetetlen megállapítani, hogy azok a jelenlegi tananyaghoz képest mennyire aktuálisak. Ez pedig olyan mértékű nehézségeket okoz, hogy az oldal véleményünk szerint szinte használhatatlan. Mindezt elsősorban a szerkesztőgárda hiánya okozza, hiszen legyen bármennyire lelkes az illető, egyetlen szerkesztő nem tud becsülettel foglalkozni a tananyagok kiválogatásával, ahhoz pedig, hogy ezt a terhet a közösség levegye a válláról, részletes útmutatások nyújtása lett volna szükséges. Így vagy úgy, a bmeg.tk egy jelentős lépést jelentett a hallgatói tudásbázisok kialakulása irányába, és a műszaki menedzser szakon mindmáig ez az egyetlen - néhány fájl kiterjedésen túlmutató - összefoglaló jellegű hallgatói segédoldal.

A közgazdász szak elindulása utáni első évben a bmeg.tk oldal kettéoszlott egy műszaki menedzserek és közgazdászok hallgatók számára szánt részre. Utóbbi szerkesztését egy nagyon lelkes közgazdász hallgató vállalta át, és rövid időn belül nulláról - hiszen az övé volt a közgazdász szak első évfolyama - figyelemre méltó mennyiségű anyagot gyűjtött össze. Sajnos azonban az említett problémák továbbra is fennálltak és erre 2003 tavaszán - mint utóbb kiderült - több hallgató is felfigyelt. Eldöntöttem {hogy a csudában ír az ember egy cikkben saját magáról??}, hogy a nyári szünetet kihasználva létrehozok egy egyszerű kezelőfelülettel rendelkező internetes oldalat, ahova egyrészt feltöltöm az általam az év során összegyűjtött és mindaddig saját számítógépem mappáiban tárolt segédanyagokat, másrészt - és ezt legalább ugyanolyan fontosnak tartottam - leírom a tantárgyakkal kapcsolatos tapasztalataimat.

Véleményem szerint egy tantárgy hallgatói szemmel való leírása nem csupán érdekes, hanem hasznos is. Ennek az oka, hogy a tanulási folyamatra kedvezően hat, ha rendelkezünk valami előzetes elképzeléssel arról, hogy mit fogunk tanulni és mit kell tudni (a számonkérésen). Természetesen alapvetően a tanár illetőleg a hivatalos tantárgytematika látják el ezt a feladatot, ennél azonban sok esetben hitelesebbnek tűnnek a közvetlen más hallgatóktól származó információk. Az ilyen információk természetesen áramlanak a hallgatói segédoldalaknál informálisabb csatornákon is - például szóban egy korsó sör mellett - ilyenkor azonban nagyon esetleges, tervszerűtlen és szubjektív hogy melyik hallgató mit mesél. Ezzel szemben egy "hallgatói szemmel" tantárgyleírás megírásakor a szerkesztő ügyelhet arra, hogy lehetőségeihez képest - azaz az általa hallottak figyelembevételével - számos hallgató véleményét ötvözve írjon tájékoztatót. Amikor tantárgyleírást készítek, azt is fontosnak tartom, hogy hallgatói szemmel bár, de mégis optimista szemlélettel írjak egy tantárgyról. Ez különösképp a kötelező tantárgyakra igaz, melyeket mindenképpen el kell végezni, ezért aztán kevéssé lenne gyümölcsöző eleve elvenni a hallgatók kedvét. A tantárgy leírásán túl kötelező tantárgyak esetében elsősorban arra koncentrált már az akkori oldal is, hogy gyakorlatias tanácsokat adjon a hallgatóknak a tárgy elvégzéséhez. Lehetséges tartalmak lehetnek például a következők: "Erre a tárgyra figyeljetek oda kezdettől, mert az első ZH viszonylag könnyű de a pótZH nagyon nehéz.", "Erre a tárgyra figyeljetek oda, mert bár csak két kredit, ennél messze komolyabban veszik.", "Ennél a tanárnál mindenképp menj el szóban javítani, mert mindenkinek megadja a jobb jegyet.", "Ennél a tanárnál feltétlen menjél reklamálni, mert a ZH megoldókulcsban sok hiba szokott lenni." stb. Az ilyen jellegű tanácsokat hasznosnak tartom, mivel nem oly módon könnyítik meg a hallgató dolgát, hogy kevesebbet kell tanulnia, hanem oly módon, hogy egy kicsit kiegyenlíti az esélyeket (nem azon múlik, hogy hallott-e arról, hogy mindenképp érdemes bemenni javítani) és csökkenti a frusztráló - és ezáltal kevéssé produktív légkört teremtő (minek tanulni, ha úgysem ezen múlik) - élmények gyakoriságát. A választható tantárgyak esetében egészen más a helyzet, ugyanis ezekben az esetekben az a cél, hogy segítsünk a tantárgyak közötti választásban. Éppen ezért itt szükség esetén érdemesnek tartom kimondani, hogy egy adott tárgyat egyáltalán nem érdemes felvenni. Természetesen ezzel kapcsolatosan nagyon óvatosan kell eljárni és fontos árnyaltabban fogalmazni (mi volt a jó és mi nem), mivel az egyes hallgatóknak tapasztalatom szerint meglepően különböző véleményük lehet egyes tantárgyakkal kapcsolatosan. Ami az egyik embernek unalmas és haszontalan, azt mások érezheti érdekesnek és hasznosnak. Fennáll tehát a félretájékoztatás veszélye, ám úgy vélem, hogy e nehézségtől függetlenül nagyon hasznos a tantárgyak hallgatói szemmel jellegű rovat üzemeltetése.

Mint utóbb kiderült, két másik hallgató is úgy vélte, hogy a közgazdász szak hasznát vehetné egy rendezett tanulmányi oldalnak, és el is készítették az elképzeléseiknek megfelelő változatot, így 2003 őszére két bár sok szempontból kezdetleges, összességében mégis nagy előrelépést jelentő oldal is létrejött. Ez ugyan elsőre talán pozitívan hangzik, azonban a hallgatóknak készült segédoldalak terén kevés jó sül ki abból, ha több oldal mintegy rivalizálva működik egyidőben. Amikor kiderült, hogy párhuzamosan két oldalt is fejlesztettünk, először - talán kevéssé meglepő módon - nem örültek az érintettek, mert elkerülhetetlen volt az az érzés, hogy "feleslegesen" mert "duplán" dolgoztunk. Mikor azonban részletesebben megismertük a két oldalt, a helyzet értékelése teljesen átalakult. Kiderült ugyanis, hogy míg az ő oldaluk alatt sokkal több lehetőséget nyújtó, nagyobb rugalmasságot lehetővé tevő motor van, az én oldalam tartalmi szempontból jelentősen gazdagabb volt. Kézenfekvő volt ezért a megoldás: hogy mindenki akkor jár a legjobban, ha egyesítjük erőinket. Így jött létre a BMEKG.uw.hu.

Az oldal szerkesztő gárdája eleinte a 3 alapítóból állt, a létszám azóta lassan de biztosan nő. Jelenleg 7 fő tartozik a BMEKG szerkesztői stábjához. Induláskor két alapvető szolgáltatás állt a hallgatók rendelkezésére, melyek azóta is az oldal törzsét képezik. Az egyik a "Letöltés" rovat mely a segédanyagok legkülönbözőbb fajtáinak megosztását teszi a lehetővé, a másik pedig a "Tanácsok" rovat. A Letöltés funkció erőssége, hogy kezdettől fogva bárki számára lehetséges volt az általa készített vagy általa összegyűjtött anyagok feltöltésére, így elméletileg a szerkesztői gárda kicsiny mérete nem szabott gátat az információk terjedésének. Mivel a hallgatók jelentős hányadát az jellemzi, hogy szívesen használják ugyan a mások által készített segédanyagokat, de nem vesznek részt a tudásbázis bővítésében, karunkon az eddigiekben a szerkesztői gárda végezte az anyagok többségének a feltöltését. Mind a Letöltések, mind pedig a Tanácsok tantárgyak szerint vannak rendezve. A BMEKG az indulás óta jelentősen bővült, mára szolgáltatások sokasága érhető el, melyek - a teljesség igénye nélkül - a következők:

• *Naptár*: A naptárban az egyes dátumokhoz be vannak jegyezve a kari események illetve a zárthelyi dolgozatok időpontjai
• *Hírek*: A főoldalon felhívjuk a figyelmet a kiemelten fontos aktuális információkra. Ilyenek lehetnek például az oldal fejlesztésével kapcsolatos események, olyan - a tanulmányokkal kapcsolatos - határidők, mint például a diplomaterv leadása vagy esetenként akár tanárok a hallgatósághoz intézett üzenetei. A hírek archiválásra kerülnek és bármikor lehet bennük keresni.
• *Linkek*: Linkoldalunk igen részletes, tanszékek, tanárok honlapjait tartalmazza.
• *Magazin*: A magazin rovat egyfajta "színes" újság. A szerkesztő stáb időről időre elbeszélget az egyetemi élet valamely érdekes személyiségével és ezt az interjút a magazin rovatban elérhetővé teszi.
• *Tankönyvpiac*: Használt tankönyvek adásvételét teszi lehetővé, egy egyszerű, hagyományos újságok apróhirdetéseihez hasonló rendszeren keresztül.
• *Fórum*: Szokásos fórum.

Corvinus Egyetem

Az Egyetemmel kapcsolatban egy BME informatikus és Corvinus közgazdász párhuzamos képzést folytató hallgatótársunk részletes beszámolójára, és az általa felsorolt honlapok leírásaira, statisztikáira hagyatkoztunk. "Füzet és indigó:
Szerintem ez a módszer egyáltalán nem található meg a közgázon sem, mivel nagyon nehézkes és értelmetlen a használata, tekintve pl. a fénymásolás lehetőségét (de szerintem nincs olyan felsőoktatási intézmény Magyarországon ahol ez a módszer még ma is használatos lenne).

Fénymásoló:
Ez a módszer viszont rendkívül széles körben elterjedt, köszönhetően a csoportok létének. Egy csoport tanulmányi szempontból heterogén összetételű, így mindig akad valaki aki bejár órára, és nagyszerű jegyzeteket készít. Órai jegyzetekre számos tárgyból szükség van, mivel vagy nincs tankönyv, vagy a tankönyv használhatatlanul nagy, míg 14 előadás anyaga nyilván könnyebben tanulható.

E-mail, levelezőlista:
Levelezőlisták léteznek a közgázon (egyre több - minél több BME-s jön át, annál több levelezőlista készül), azonban ezek nem igazán tanulmányi jellegűek, inkább bulik szervezése zajlik rajtuk stb. Általában a csoportoknak van saját levelezőlistájuk. Természetesen egy-két tanulmányi kérdés felmerülhet ezeken a csoportlistákon, de a kevés tag (40 fős csoportok) miatt ezek megválaszolása lassab, mint a VIK-en. Szerintem a levelezőlisták azért nem terjedtek el, mivel létrehozásuk/karbantartásuk-hoz nem elegendő egy átlagos közgázos hallgató informatika tudása/tájékozottsága. Másrészt azért sincsen ez a forma annyira elterjedve, mert a hallgatók viszonylag kis arányának van internet elérése egyáltalán/hétközben (pl. albérletben), mivel ez irányú igényük is természetesen kisebb egy átlagos VIK-eshez képest (ez a megállapítás természetesen vonatkozik a további pontokra is; tehát az internetelérés hiánya gátolja a további módszerek elterjedését). info200x-hez hasonló levlista tudomáson szerint nem létezik a közgázon egyáltalán.

Fájlmegosztás, FTP-szerverek:
Ez a módszer egyáltalán nem létezik a közgázon.

Szétszórt weboldalak/Központi weblap:
A két stádiumot össze kell fognom, mivel a közgáz a két stádium határán tart jelenleg. Személyes weboldalak nem igazán találhatóak, ez szerintem a hallgatók hiányos informatika tudásából fakad. A jellemző az a szétszórt központi weblapok, mivel kb 5-6 ilyen létezik. Ezeknek a közpoti weblapoknak a struktúrája nem teljesen tökéletes, ez talán a 3karon oktatott rengeteg tárgynak köszönhető. A honlapokon fennlévő anyagok használhatósága sem hasonlítható össze pl. az infositéval. Két ilyen honlap: www.fvt.hu és www.leckekonyv.hu. Azért sokszor nagy segítséget adhatnak ezek az oldalak is.

Portál:
Egy-két weblap próbál felnőni az általatok leírt portál szintjére, azonban még egyiket sem nevezném portálnak. Viszont látok esélyt hogy a közeljövőben létrejön egy infosite-hoz hasonló közgázos portál.

Wiki:
Egy ilyen honlap létrejöttére semmilyen esélyt nem látok sem a közel jövőben, sem hosszútávon, mivel a hallgatók ezirányú szakmai tudása nem elégéses."

A leckekonyv.hu [w7] a weboldal stádium jegyeit mutatja, 500-as nagyságrendű megoszott dokumentummal. A statisztikák szerint az oldal látogatottsága VIK-es InfoSite-nak 2-3-szorosa, a letöltött adat mennyiségének tekintetében az arány fordított. Ennek oka lehet az, hogy az Infosite gondosan rendezett struktúrájában a felhasználók hamarabb megtalálják a keresett fájlokat.

Az fvt.hu portál [w6] méltó képviselője a portál stádiumnak. Ugyancsak 500-as nagyságrendű letölthető anyag áll a felhasználók rendelkezésére, jól struktúrált formában. Az anyagokról letöltés előtt bőséges információ áll rendelkezésre (leírás, fájlméret, felvitel dátuma, letöltések száma), az anyagok értékelhetőek pontszámmal és szövegesen. A portál bőséges egyéb szolgáltatást nyújt: fórum, tankönyvpiac, játékok, szavazás, egyéb honlapokról átirányított hírek. Valószínűleg ezeknek (elsősorban a levelezőlistát kiváltó fórum), és a nagyobb célközönségnek (az egséz Egyetem) köszönhető hatalmas látogatottsága (az InfoSite 10-20-szorosa).

-- SzaMa - 2005.10.02.