SzgHalok Gyakorlati példák és megoldásaik

A VIK Wikiből


1. feladat

Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1 Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000 bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?

  • L: adathossz
  • R: átviteli sebesség
  • U: kihasználtság
  • W: hibajavító ablak mérete

2. feladat

  • RTT = 1 ms
  • D = ?

Általános képlet:

  • csúszó ablak mérete
  • RTT: körülfordulási idő

A ¾ az úgymond korrekciós tényező – ez a linksebesség miatt jött be; fontos megjegyzés ide, hogy azért van zárójelben, mert nem feltétlen kell használni. Ha számolni kell vele, akkor azt jelzik.


3. feladat

  • RTT = 100ms
  • D = 10Gbit/s
  • = ?


4. feladat

Egy 1500 bájtos (IP fejrésszel együtt) IPv4 csomagot küldünk 3 linken keresztül, melynek rendre a hálózati rétegre vonatkoztatott MTU-i 1500, 1300 és 1150 bájt. Számoljuk ki milyen hosszú töredékek érkeznek a címzetthez, és ezekben milyen értékek az alábbi mezők:

  • Fragment offset
  • More fragment
  • Mekkora a fej okozta overhead tördeletlen és tördelt esetben?

Tördelés előtt:

  • csomag 1500 bájt (20 bájt fej + 1480 payload)

1. tördelés után

1. töredék :

  • MTU: 1300 bájt
  • fejrésze: 20 bájt
  • payload: 1280 bájt [8-cal oszthatónak kell lennie (1280/8 = 160 - ez lesz a köv. töredék fragment offsetje)]
  • méret: 1300 byte
  • FO = 0
  • MF = 1

2. töredék

  • fejrésze: 20 bájt
  • payload: 1480 - 1280 = 200
  • méret: 220
  • FO = 160
  • MF = 0

2. tördelés után (1300)

1. töredék

  • MTU: 1150 byte
  • fejrész: 20 byte
  • payload: 1130 nem lehet, mert nem osztható 8-cal -> 1128
  • méret: 20 + 1128 = 1148 ( 1128 = 141 * 8 - köv. fragment offsetje)
  • FO = 0
  • MF = 1

2. töredék

  • fejrész: 20
  • előzőből maradt payload: 1280 - 1128 = 152
  • méret: 20 + 152 = 172
  • FO = 141
  • MF = 1

3. töredék

  • Ami az első tördelés második töredéke volt. Minden marad.

Összesen

  • Hasznos adat összesen: 1480 byte
  • Overhead tördeletlene esetben: 20 byte
  • Az 1. tördelés után: 40 byte
  • A 2. tördelés után: 60 byte

5. feladat

Beszédet továbbítunk az ATM hálózat CBR (Constant Bit Rate) QoS szolgáltatásának segítségével. Mekkora legyen a PCR (Peak Cell Rate) forgalomleíró paraméter értékel cella/sec-ben, ha 64 kbit/s-os beszéddigitalizálást alkalmazunk, és egy cellában 40 byte-nyi beszédmintát viszünk át?

64 kbps = 64000 bps = 8000 B/s. Ha 40 bájt adat van cellánként, akkor PCR = 200 cella/s

6. feladat

160 byte-os beszédszegmenseket RTP, UDP és IPv4 protokollok használatával továbbítunk. Hány byte lesz egy IP csomag minimálisan szükséges hossza tömörítés nélküli esetben?

IPv4 fejléc + UDP fejléc + RTP fejléc + 160 bájt: 20 + 8 + 12 + 160 = 200

7. feladat

Az "A" és "B" végpont közötti kommunikáció során "A" végpont TCP adategységében a sorszám (sequence number) 5920, az ACK-szám (acknowledgement number) 9561, a hasznos adatrész 80 byte. Mennyi lesz sikeres vétel esetén "B" válaszként küldött TCP adategységében az ACK-szám?

A sequence number-hez hozzá kell adni a hasznos adatrészt: 5920 + 80 = 6000 Megjegyzés: A visszaküldött sequence number pedig a 9561 lesz.

8. feladat

Deficit round robin ütemezés.

A hitelszámláló mindig 0-ról indul. Jelenleg 100 adagnyi adatot fogunk egyszerre átvinni. Ha ez nem sikerül, akkor a következő körben 100-zal növelt hitelszámlálóból levonjuk az átvitt mennyiséget.

Megoldás a diák alapján, azaz hogy több is lehet egyszerre kiszolgálva( inkább ezt írjátok vizsgán, mert erre lehet hivatkozni, hogy a dián volt )

Sorszám *A* *B* *C*
Átvinni kívánt mennyiség 150 80 120
1. kör +100 +100 - 80 = 20 +100
2. kör +200-150=50 0 +200 - 120 = 80
3. kör 0 0 0

1. kör : B

2. kör : A,C


alternatív megoldás az órán csinált példa alapján(egyszerre egyet tudunk kiszolgálni):


Sorszám *A* *B* *C*
Átvinni kívánt mennyiség 150 80 120
1. kör +100 +100 - 80 = 20 +100
2. kör +200 -> 0 0 +200 - 120 = 80
3. kör +100 0 0
4. kör +200-150=50 0 0
5. kör 0 0 0

Változtatási okok a régi megoldáshoz képest:

1. nem nullázódik le

2. Egyszerre csak egy lehet kiszolgálva. A C a kisebb igényű ezért a mixman elv értelmében a C lesz kiszolgálva. Ha nincs igény, nem kap hitelértéket, ezért a B-nek 0-a a hitelértéke. Az A azért nullázódik le, mert akkor is nullázódás van, ha ki lenne szolgálva, de nem ő került sorra ( ezen többen is néztek órán, te a tanár így csinálta )

3. Még nem lett kiszolgálva A, itt már B se kap hitelértéket

4. Itt szolgálódik ki

5. Ez után már A sem kap hitelértéket

9. feladat

Modulációk, a kérdés az adatsebesség. Mindenképpen figyeljünk a megfelelő mértékegységre való átváltásra!

  • QPSK: 2 bit/szimbólum
  • 16-QAM: 4 bit/szimbólum
  • 64-QAM: 6 bit/szimbólum

Pl.: 400 kbaud a szimbólumsebesség, mekkora az adatsebesség QPSK esetén: 1 szimbólum = 2 bit = 800 kbit/s (100 kbyte/s).

10. feladat

CSMA/CD, különféle kérdések az adatokra.

  • R: adatsebesség
  • c: fénysebesség
  • L: szegmensméret
  • M: minimális kerethossz
  • T: résidő (=2t)

A "c" ha rézben vagy optikában terjed az adat, akkor , ha pedig a levegőben (wireless), akkor .

Példa:

  • L: 200 m
  • R: 10 Mbit/s
  • Mekkora a minimális kerethossz és a résidő?

Résidő:

Minimális kerethossz:

11. feladat

Hasonló az előzőhöz.

  • R:
  • M (csomagméret): 1000 bájt
  • Mennyi az adásidő és a terjedési idő?

Egy routernél megkülönböztetünk:

  • várakozási időt;
  • sorbanállási időt;
  • adási időt;
  • terjedési időt (ennek kétszerese a résidő).

12. feladat

Ez egy súlyozott körbekérdezés (weighted round robin) ütemezési stratégiát bemutató feladat.

A, B, C összeköttetéseken az átlagos csomaghosszak 50, 500 és 1500 byte, valamint a súlyozásuk is meg van adva.

A kérdés az, hogy hány csomagot vagy byteot szolgáljunk ki az egyes összeköttetéseknek másodpercenként. Ehhez kiszámoljuk a súly/csomaghossz arányt az említett értékek osztásával, majd azokat közös nevezőre hozva megkapjuk a normalizált súly/csomaghossz arányt (60,9,4). Ez adja meg, hogy másodpercenként hány csomagot kell kiszolgálnunk az adott összeköttetéseknek. Ha azt szeretnénk megtudni, hogy ez byte-ban pontosan mennyi, akkor nincs egyéb dolgunk, mint megszorozni ezt az értéket az átlagos csomaghosszakkal.

*A* *B* *C* Megjegyzés
Csomaghossz 50 500 1500
Súlyok 0,5 0,75 1 egymáshoz képesti arány
legkisebb közös többszörös, *6000
60 9 4 *csomaghossz
Adat 3000 4500 6000


Mondjuk a legkisebb közös többszörös itt 3000, nem 6000 de üsse kavics... (6000 az :), 3/2000 -> 4.5/3000 nem jó... --- KT)

Ahogy én értem, a lényeg az, hogy a súlyozás azt mondja meg, hogy a teljes sávszélesség hányadrészét használhatja az adott user (a többekhez képest). A súly/csomaghossz hányados pedig azt mondja meg, hogy a ráeső sávszélességből mennyit használ el egy csomag elküldése. A közös nevezőzés az arra jó, hogy megtudjuk, hogy a sávszélességkihasználási arányok mellett egy időben hány csomagot tud elküldeni az egyik, és hányat a másik. A felszorzás az már ténleg csak ellenörzés, csomagszám*csomaghossz= felhasznált sávszélesség. ---nellgwyn

13. feladat

10 Mbaud/sec jelzéssebességű vonalon QPSK-val küldünk csomagokat. Mivel a csatorna zajos, ezért a teljes adathoz 25% hibajavító kód adódik. A protokoll overhead (tehát az összes fejrész) 60%-a a ténylegesen hasznos adatnak. Hány Mbit/sec sebességgel tudjuk küldeni a hasznos adatot?

QPSK, tehát 4 szimbólum/jel => 2 bit/jel. 20 Mbit/sec a teljes sebesség, ebből +25% a hibajavítás => az adat és a fejléc. A hasznoshoz képest 60% a fejléc, azaz

14. feladat

10 ms beszédszegmenseket tömörítetlen PCM kódolunk. RTP, UDP és IPv4 segítségével, 2:1 arányú fejrész tömörítéssel küldjük. Mekkorák lesznek az IP csomagok?

Tömörítetlen PCM kódolás az 64 kbit/sec => 8 kbyte/sec => 80 byte/10msec. Az IPv4 + UDP + RTP fejléc alapesetben 20 + 8 + 12 = 40 bájt. A 2:1 arányú tömörítés azt jelenti, hogy ennek a felére csökkentettük a fejléceket, tehát 20 bájtra.

80 + 20 = 100 bájt egy csomag.

15. feladat

Körülbelül hány áramkör kapcsolása végezhető el telefonminőség esetén, ha a TSI (Time Slot Interchanger) memóriájának elérési ideje 50 ns?

Az analóg-digitális átalakításról a következőt kell tudni (64 kbit/s-os beszéd esetén):

  • mintavétel az analóg jelből 8 kHz-cel, azaz 125 mikroszekundumonként
  • a minták ábrázolása 8 biten történik (kerekítése 256 szintre)
  • tehát 8 bit/1 bájt 125 μs-onként

Azaz 125 μs a körülfordulási idő. Az 50 ns-ot megszorzod kettővel (mert kell adatot küldeni A->B-be és vissza B->A-ba is), majd a 125 μs-ot leosztod a kapott 100 ns-mal, akkor megoldásként 1250 jön ki.

16. feladat

Mikor kap nyugtát az adóállomás, ha előzőleg, első alkalommal foglaltnak érzékelte a csatornát?

  • (Adatátviteli idő)

Timeline: [--foglalt--|--Tdifs--||--Tcount--||--Tdata--||--Tsifs----nyugta--]

(Ennyit várunk a foglaltnak észlelés után)


(Próbálkozás szerinti késleltetés, ha első alkalommal érzékelte foglaltnak: 31, ha másodszor: 63 ... stb. ()

--- Gubek Andrea jegyzete alapján

17. feladat

Mikor kapunk nyugtát a központban, ha az ADSL linken a sorbanállási idő a felhasználónál 3 ms, a feldolgozási idő 4μs (feltételezve hogy a másik oldalon elhanyagolhatóak ezek a késleltetések), miközben:

  • R Letöltés = 4 Mbit/s
  • R Feltöltés = 512 kbit/s
  • L Távolság = 2 km
  • D Csomagméret = 1000 byte = 8000 bit
  • D Nyugta = 64 byte = 512 bit
  • C Terjedési sebesség = 2 * 10^8 m/s

a válaszát ms-ban adja meg.

T = Feldolgozás + Sorbanállás + Adás + 2 * Terjedés

Adás = ( D_csomag / R_letöltés ) + ( D_nyugta / R_feltöltés ) = ( 8000 / 4*10^6 )+ ( 512 / 512*10^3 ) = 3 ms

Terjedés

Sorbanállás = 3 ms

Feldolgozás = 4 us = 0,004 ms

T = 3 + 0,02 + 3 + 0,004= 6,024 ms