SzgHalok Gyakorlati példák és megoldásaik
1. feladat
Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1 Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000 bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?
- L: adathossz
- R: átviteli sebesség
- U: kihasználtság
- W: hibajavító ablak mérete
2. feladat
- RTT = 1 ms
- D = ?
Általános képlet:
- csúszó ablak mérete
- RTT: körülfordulási idő
A ¾ az úgymond korrekciós tényező – ez a linksebesség miatt jött be; fontos megjegyzés ide, hogy azért van zárójelben, mert nem feltétlen kell használni. Ha számolni kell vele, akkor azt jelzik.
3. feladat
- RTT = 100ms
- D = 10Gbit/s
- = ?
4. feladat
Egy 1500 bájtos (IP fejrésszel együtt) IPv4 csomagot küldünk 3 linken keresztül, melynek rendre a hálózati rétegre vonatkoztatott MTU-i 1500, 1300 és 1150 bájt. Számoljuk ki milyen hosszú töredékek érkeznek a címzetthez, és ezekben milyen értékek az alábbi mezők:
- Fragment offset
- More fragment
- Mekkora a fej okozta overhead tördeletlen és tördelt esetben?
Tördelés előtt:
- csomag 1500 bájt (20 bájt fej + 1480 payload)
1. tördelés után
1. töredék :
- MTU: 1300 bájt
- fejrésze: 20 bájt
- payload: 1280 bájt [8-cal oszthatónak kell lennie (1280/8 = 160 - ez lesz a köv. töredék fragment offsetje)]
- méret: 1300 byte
- FO = 0
- MF = 1
2. töredék
- fejrésze: 20 bájt
- payload: 1480 - 1280 = 200
- méret: 220
- FO = 160
- MF = 0
2. tördelés után (1300)
1. töredék
- MTU: 1150 byte
- fejrész: 20 byte
- payload: 1130 nem lehet, mert nem osztható 8-cal -> 1128
- méret: 20 + 1128 = 1148 ( 1128 = 141 * 8 - köv. fragment offsetje)
- FO = 0
- MF = 1
2. töredék
- fejrész: 20
- előzőből maradt payload: 1280 - 1128 = 152
- méret: 20 + 152 = 172
- FO = 141
- MF = 1
3. töredék
- Ami az első tördelés második töredéke volt. Minden marad.
Összesen
- Hasznos adat összesen: 1480 byte
- Overhead tördeletlene esetben: 20 byte
- Az 1. tördelés után: 40 byte
- A 2. tördelés után: 60 byte
5. feladat
Beszédet továbbítunk az ATM hálózat CBR (Constant Bit Rate) QoS szolgáltatásának segítségével. Mekkora legyen a PCR (Peak Cell Rate) forgalomleíró paraméter értékel cella/sec-ben, ha 64 kbit/s-os beszéddigitalizálást alkalmazunk, és egy cellában 40 byte-nyi beszédmintát viszünk át?
64 kbps = 64000 bps = 8000 B/s. Ha 40 bájt adat van cellánként, akkor PCR = 200 cella/s
6. feladat
160 byte-os beszédszegmenseket RTP, UDP és IPv4 protokollok használatával továbbítunk. Hány byte lesz egy IP csomag minimálisan szükséges hossza tömörítés nélküli esetben?
IPv4 fejléc + UDP fejléc + RTP fejléc + 160 bájt: 20 + 8 + 12 + 160 = 200
7. feladat
Az "A" és "B" végpont közötti kommunikáció során "A" végpont TCP adategységében a sorszám (sequence number) 5920, az ACK-szám (acknowledgement number) 9561, a hasznos adatrész 80 byte. Mennyi lesz sikeres vétel esetén "B" válaszként küldött TCP adategységében az ACK-szám?
A sequence number-hez hozzá kell adni a hasznos adatrészt: 5920 + 80 = 6000 Megjegyzés: A visszaküldött sequence number pedig a 9561 lesz.
8. feladat
Deficit round robin ütemezés.
A hitelszámláló mindig 0-ról indul. Jelenleg 100 adagnyi adatot fogunk egyszerre átvinni. Ha ez nem sikerül, akkor a következő körben 100-zal növelt hitelszámlálóból levonjuk az átvitt mennyiséget.
Megoldás a diák alapján, azaz hogy több is lehet egyszerre kiszolgálva( inkább ezt írjátok vizsgán, mert erre lehet hivatkozni, hogy a dián volt )
Sorszám | *A* | *B* | *C* |
Átvinni kívánt mennyiség | 150 | 80 | 120 |
1. kör | +100 | +100 - 80 = 20 | +100 |
2. kör | +200-150=50 | 0 | +200 - 120 = 80 |
3. kör | 0 | 0 | 0 |
1. kör : B
2. kör : A,C
alternatív megoldás az órán csinált példa alapján(egyszerre egyet tudunk kiszolgálni):
Sorszám | *A* | *B* | *C* |
Átvinni kívánt mennyiség | 150 | 80 | 120 |
1. kör | +100 | +100 - 80 = 20 | +100 |
2. kör | +200 -> 0 | 0 | +200 - 120 = 80 |
3. kör | +100 | 0 | 0 |
4. kör | +200-150=50 | 0 | 0 |
5. kör | 0 | 0 | 0 |
Változtatási okok a régi megoldáshoz képest:
1. nem nullázódik le
2. Egyszerre csak egy lehet kiszolgálva. A C a kisebb igényű ezért a mixman elv értelmében a C lesz kiszolgálva. Ha nincs igény, nem kap hitelértéket, ezért a B-nek 0-a a hitelértéke. Az A azért nullázódik le, mert akkor is nullázódás van, ha ki lenne szolgálva, de nem ő került sorra ( ezen többen is néztek órán, te a tanár így csinálta )
3. Még nem lett kiszolgálva A, itt már B se kap hitelértéket
4. Itt szolgálódik ki
5. Ez után már A sem kap hitelértéket
9. feladat
Modulációk, a kérdés az adatsebesség. Mindenképpen figyeljünk a megfelelő mértékegységre való átváltásra!
- QPSK: 2 bit/szimbólum
- 16-QAM: 4 bit/szimbólum
- 64-QAM: 6 bit/szimbólum
Pl.: 400 kbaud a szimbólumsebesség, mekkora az adatsebesség QPSK esetén: 1 szimbólum = 2 bit = 800 kbit/s (100 kbyte/s).
10. feladat
CSMA/CD, különféle kérdések az adatokra.
- R: adatsebesség
- c: fénysebesség
- L: szegmensméret
- M: minimális kerethossz
- T: résidő (=2t)
A "c" ha rézben vagy optikában terjed az adat, akkor , ha pedig a levegőben (wireless), akkor .
Példa:
- L: 200 m
- R: 10 Mbit/s
- Mekkora a minimális kerethossz és a résidő?
Résidő:
Minimális kerethossz:
11. feladat
Hasonló az előzőhöz.
- R:
- M (csomagméret): 1000 bájt
- Mennyi az adásidő és a terjedési idő?
Egy routernél megkülönböztetünk:
- várakozási időt;
- sorbanállási időt;
- adási időt;
- terjedési időt (ennek kétszerese a résidő).
12. feladat
Ez egy súlyozott körbekérdezés (weighted round robin) ütemezési stratégiát bemutató feladat.
A, B, C összeköttetéseken az átlagos csomaghosszak 50, 500 és 1500 byte, valamint a súlyozásuk is meg van adva.
A kérdés az, hogy hány csomagot vagy byteot szolgáljunk ki az egyes összeköttetéseknek másodpercenként. Ehhez kiszámoljuk a súly/csomaghossz arányt az említett értékek osztásával, majd azokat közös nevezőre hozva megkapjuk a normalizált súly/csomaghossz arányt (60,9,4). Ez adja meg, hogy másodpercenként hány csomagot kell kiszolgálnunk az adott összeköttetéseknek. Ha azt szeretnénk megtudni, hogy ez byte-ban pontosan mennyi, akkor nincs egyéb dolgunk, mint megszorozni ezt az értéket az átlagos csomaghosszakkal.
*A* | *B* | *C* | Megjegyzés | |
Csomaghossz | 50 | 500 | 1500 | |
Súlyok | 0,5 | 0,75 | 1 | egymáshoz képesti arány |
legkisebb közös többszörös, *6000 | ||||
60 | 9 | 4 | *csomaghossz | |
Adat | 3000 | 4500 | 6000 |
Mondjuk a legkisebb közös többszörös itt 3000, nem 6000 de üsse kavics... (6000 az :), 3/2000 -> 4.5/3000 nem jó... --- KT)
Ahogy én értem, a lényeg az, hogy a súlyozás azt mondja meg, hogy a teljes sávszélesség hányadrészét használhatja az adott user (a többekhez képest). A súly/csomaghossz hányados pedig azt mondja meg, hogy a ráeső sávszélességből mennyit használ el egy csomag elküldése. A közös nevezőzés az arra jó, hogy megtudjuk, hogy a sávszélességkihasználási arányok mellett egy időben hány csomagot tud elküldeni az egyik, és hányat a másik. A felszorzás az már ténleg csak ellenörzés, csomagszám*csomaghossz= felhasznált sávszélesség. ---nellgwyn
13. feladat
10 Mbaud/sec jelzéssebességű vonalon QPSK-val küldünk csomagokat. Mivel a csatorna zajos, ezért a teljes adathoz 25% hibajavító kód adódik. A protokoll overhead (tehát az összes fejrész) 60%-a a ténylegesen hasznos adatnak. Hány Mbit/sec sebességgel tudjuk küldeni a hasznos adatot?
QPSK, tehát 4 szimbólum/jel => 2 bit/jel. 20 Mbit/sec a teljes sebesség, ebből +25% a hibajavítás => az adat és a fejléc. A hasznoshoz képest 60% a fejléc, azaz
14. feladat
10 ms beszédszegmenseket tömörítetlen PCM kódolunk. RTP, UDP és IPv4 segítségével, 2:1 arányú fejrész tömörítéssel küldjük. Mekkorák lesznek az IP csomagok?
Tömörítetlen PCM kódolás az 64 kbit/sec => 8 kbyte/sec => 80 byte/10msec. Az IPv4 + UDP + RTP fejléc alapesetben 20 + 8 + 12 = 40 bájt. A 2:1 arányú tömörítés azt jelenti, hogy ennek a felére csökkentettük a fejléceket, tehát 20 bájtra.
80 + 20 = 100 bájt egy csomag.
15. feladat
Körülbelül hány áramkör kapcsolása végezhető el telefonminőség esetén, ha a TSI (Time Slot Interchanger) memóriájának elérési ideje 50 ns?
Az analóg-digitális átalakításról a következőt kell tudni (64 kbit/s-os beszéd esetén):
- mintavétel az analóg jelből 8 kHz-cel, azaz 125 mikroszekundumonként
- a minták ábrázolása 8 biten történik (kerekítése 256 szintre)
- tehát 8 bit/1 bájt 125 μs-onként
Azaz 125 μs a körülfordulási idő. Az 50 ns-ot megszorzod kettővel (mert kell adatot küldeni A->B-be és vissza B->A-ba is), majd a 125 μs-ot leosztod a kapott 100 ns-mal, akkor megoldásként 1250 jön ki.
16. feladat
Mikor kap nyugtát az adóállomás, ha előzőleg, első alkalommal foglaltnak érzékelte a csatornát?
- (Adatátviteli idő)
Timeline: [--foglalt--|--Tdifs--||--Tcount--||--Tdata--||--Tsifs----nyugta--]
(Ennyit várunk a foglaltnak észlelés után)
(Próbálkozás szerinti késleltetés, ha első alkalommal érzékelte foglaltnak: 31, ha másodszor: 63 ... stb. ()
--- Gubek Andrea jegyzete alapján
17. feladat
Mikor kapunk nyugtát a központban, ha az ADSL linken a sorbanállási idő a felhasználónál 3 ms, a feldolgozási idő 4μs (feltételezve hogy a másik oldalon elhanyagolhatóak ezek a késleltetések), miközben:
- R Letöltés = 4 Mbit/s
- R Feltöltés = 512 kbit/s
- L Távolság = 2 km
- D Csomagméret = 1000 byte = 8000 bit
- D Nyugta = 64 byte = 512 bit
- C Terjedési sebesség = 2 * 10^8 m/s
a válaszát ms-ban adja meg.
T = Feldolgozás + Sorbanállás + Adás + 2 * Terjedés
Adás = ( D_csomag / R_letöltés ) + ( D_nyugta / R_feltöltés ) = ( 8000 / 4*10^6 )+ ( 512 / 512*10^3 ) = 3 ms
Terjedés
Sorbanállás = 3 ms
Feldolgozás = 4 us = 0,004 ms
T = 3 + 0,02 + 3 + 0,004= 6,024 ms