Elektronika típusfeladatok

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót

Műveleti erősítők

Tudni kell, hogy az ideális műveleti erősítő feszültségerősítése végtelen, bemeneti ellenállása végtelen, kimeneti ellenállása 0 (szeretik kérdezni). A műveleti erősítős feladatok elég egyszerűek. Két alapkapcsolás létezik (már amit kérdeznek :)), pozitív és negatív erősítésű. A különbség csak az, hogy hogyan csatolunk vissza a az erősítő *-* bemenetére (a *+* bemenetre sosem történik visszacsatolás).

Pozitív erősítésű kapcsolás
%ATTACHURL%/erosito_pozitiv.png	Ebben az esetben a *+* bemenetre kötjük a bemeneti feszültséget, a kimenetet pedig a kapcsoláson látható módon csatoljuk vissza. Az erősítést az alábbi módon számolhatjuk: [math]A=\frac{U_{ki}}{U_{be}}=\frac{R_1+R_2}{R_1}[/math]
Negatív erősítésű kapcsolás
%ATTACHURL%/erosito_negativ.png	Itt a *+* a földön van és a bemeneti feszültség [math]R_1[/math] ellenálláson keresztül *-* bemenetre kerül, a visszacsatolással együtt. Mivel [math] \frac{U_{be}}{R_1} + \frac{U_{be}}{R_2} = 0[/math], ezért [math]U_{ki}=-U_{be}\frac{R_2}{R_1}[/math], azaz [math]A= - \frac{R_2}{R_1}[/math]

Természetesen [math]R_1[/math]-el és [math]R_2[/math]-vel szabadon lehet játszani (sorba, avagy párhuzamosan kapcsolni), így lehet kihozni mindenféle trükkös erősítéseket.

• *Példa (2007.01.22 'B')*:

Adott egy műveleti erősítő és négy darab [math]10 \Omega[/math]-os ellenállás. Az összes alkatrész felhasználásával valósítson meg olyan kapcsolásokat, melyek erősítése a) 2x, b) -4x, c) 4x, d) -1,5x.

• 'A' csoport*: a) -1x b) 5x c) -3x d) 2.5x

Utóbbihoz az első 3:

a)
Fázisfordító erősítőt csinálsz, és az alapkapcsolás mind2 ellenállását helyettesíted 2 db ellenállással,
és így <math> A = -\frac{2R}{2R}= -1 </math>-et kapsz.
b)
A feladatmegoldón az egyik erősítős példánál pont ennyi volt az erősítés, és szintén 4 egyforma ellenállás volt.
Emlékeztetőül: fázist nem fordító erősítő kell, a visszacsatolásban az ellenállások vmi ilyesmi elrendezésével:
 _ _

{| border="1"
| 
|}
c)
Szintén fázisfordító erősítős megoldás, csak most a visszacsatoló ágba 3 ellenállást teszel. <math> A = -\frac{3R}{R}= -3 </math>
d)
Erre már nemtom mit rajzoltam.

-- Delon - 2007.04.24.

Zener dióda és kapcsolásai

* Zener diódás vizsgafeladat: 

UZL= 4,7 V
UD= 0,7 V
rd elhanyagolható

Ezen a helyen volt linkelve a 2006_12_18_1.JPG nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)

a., U_out = ?
b., I = (U_in - U_ZL)/R

-- btimi - 2007.01.28.

Sima és Zener dióda sorosan

Ezen a helyen volt linkelve a simazener.jpg nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)

a,
 5.4 V alatt  Uout = Uin
 5.4 V felett Uout = 5.4V

b,
 I = U/R = (Uin - Ud - Uzl) / R

 0.1 = (Uin - 4.7 - 0.7) / 200

 Uin = 25.4 V

Bipoláris tranzisztor

• Példa (2006.06.xx)

%ATTACHURL%/bip_tranzisztor_dupla.png

Az ábrán látható kapcsolás "duplán" erősít, hiszen a bemenetre csatlakozó tranzisztor kollektorárama lesz a másik tranzisztor bázisárama, tehát az eredő áramok ennek megfelelően alakulnak. [math] B' = \frac{I'_c}{I'_b} = \frac{BI_b + B(B+1)I_b}{I_b} = B^2 + 2B [/math]. [math]B = 100[/math] esetén [math]B'=10200[/math].

JFET 1.

• n vezetéses JFET:
  

Ezen a helyen volt linkelve a 2006_12_18_2.JPG nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)

-- Ping-Win - 2007.01.22.

Már régen volt, de most találtam meg a vizsgán használt piszkozatomat, és aszem pont ez a feladat volt nekem is. Azért remélem jót írok (vizsgán jót írtam, csak az 5,1 k-s ellenállásra nem emléxek).

a)
Először is van a jól ismert képlet JFET-hez: <math> I_{D} = I_{DSS} (1 - \frac{U_{GS}}{V_{P}})^2 </math>
Ezután a "lenti" körre: <math> 0 = U_{GS} + 2,2I_{D} </math>  Ebből <math> U_{GS} = -2,2I_{D} </math>
Behelyettesítünk és számolunk (ezt hadd ne írjam végig...): <math> I_{D} = 12 (1 - \frac{2,2}{3}I_{D})^2 </math> => <math> 0 = 6,48I_{D}^2 - 18,64I_{D} + 12 </math>
Ennek két gyöke lesz:
* <math> I_{D1}=1,9 mA </math> => <math> U_{GS}=-4,18 V </math>  Ez most nekünk nem jó, mert <math> V_{p} </math> alatt van.
* <math> I_{D2}=0,98 mA </math> => <math> U_{GS}=-2,16 V </math> Na ez lesz a jó.
<math> U_{DS}</math>-hez pedig ezt írjuk fel: <math> 12 = U_{DS} + 2,2I_{D} </math>.  Ezt sem számolom most ki.
b) és c) Ezeket már csak a feladatlapra írtam fel. De innen ki tudjátok találni, az a) rész volt a neheze.

-- Delon - 2007.04.24.

JFET 2.

%ATTACHURL%/jfet.JPG Udd=15V Tranzisztor adatai: Vp=-4V, Idss=4mA R=?, hogy JFET 1mA legyen?