Diagnosztika szimulátorokkal ZH - nehezebb kérdések
A VIK Wikiből
35) Egy skála érvényességének
- feltétele, hogy a szimuláció dinamikus legyen.
- magasnak kell lenni ahhoz, hogy a megbízhatósága alacsony legyen.
- nem kell feltétlenül magasnak lenni ahhoz, hogy a skálát jól tudjuk használni.
- elengedhetetlen feltétele a legalább minimálisan elfogadható megbízhatósága.
49) Az alkalmasságvizsgálatok kontextusában az
- FN (False Negative) és TN (True Negative) esetek hibák, az FP (False Positive) és TP (True Positive) esetek pedig helyes találatok.
- FN (False Negative), a TN (True Negative) és az FP (False Positive) esetek hibák, a TP (True Positive) esetek pedig helyes találatok.
- FN (False Negative) esetek hibák, az FP (False Positive), a TN (True Negative) és a TP (True Positive) esetek pedig helyes találatok.
- FN (False Negative) és az FP (False Positive) esetek hibák, a TN (True Negative) és a TP (True Positive) esetek pedig helyes találatok.
33) Egy ICC és ICCSB elemzésekben alkalmazott adatcsoport
- valamennyi közreműködő ugyanazon objektumra vonatkozó adatainak az összessége.
- valamennyi közreműködő valamennyi objektumra vonatkozó összes adata.
- valamennyi közreműködő valamennyi objektumra vonatkozó összes adatának az átlaga.
- egy adott közreműködő valamennyi objektumra vonatkozó összes adata.
39) Kutatási célú munkaszimulátorok alkalmazása esetében
- a vizsgálatok célja mindig a tesztalanyok alkalmasságának a vizsgálata.
- a vizsgálatok célja mindig a tesztalanyok gyakoroltatása.
- nem feltétlenül a személyeket vizsgálják, a kérdésfeltevéstől függően a személyek maguk is a mérőeszközhöz tartozhatnak.
- az ún. készség-átvitel (skill-transfer) mértékének a meghatározása a cél.
46) A munkaszimulátorok az ún. „munkaminta-tesztek” (work-sample tests) egyik osztályát alkotják, mivel
- a személyt egy tetszőleges munkafeladat megoldása közben vizsgálják.
- fiziológiai jellemzőket mérnek.
- személyiség-jellemzőket mérnek.
- a személyt a betöltendő vagy vizsgálandó munkakörből vett (leegyszerűsített és lerövidített, de mégis realisztikusan szimulált) feladat megoldása közben vizsgálják.
42) Az INTERFACE szoftver-ergonómiai kutató munkaszimulátor alkalmazásakor a cél
- a vizsgált szoftver termékek használhatóságának a vizsgálata.
- a tesztalanyok fejlesztése.
- a megbízhatóság és az érvényesség vizsgálata az adott konkrét szimulációs körülmények között.
- a mért fiziológiai jellemzők személyenkénti eltéréseinek az értelmezése.
47) Az ún. „pályaprofílok” („pályatükrök”)
- az adott munkatevékenységről való szubjektív vélekedéseket tükrözik.
- a fiziológiai jellemzők alakulását tükrözik.
- közvetlen vagy közvetett módon tartalmazzák az adott munkakörben való beválás kritériumait.
- a személyt a betöltendő vagy vizsgálandó munkakörből vett feladat megoldása közben vizsgálják.
38) Az érvényesség gyakorló munkaszimulátorok esetében
- azonos az ún. konstruktum érvényességgel (construction validity).
- nem értelmezhető.
- annak a mértéke, hogy az adott konkrét körülmények között (azaz a szimulált és a valódi feladat konkrét jellemzői mellett) milyen szoros a prediktor és a beválási kritérium változók közötti kapcsolat.
- az ún. készség-átvitel (készség-transzfer, skill-transfer) mértéke.
40) A Baltimore Therapeutic Equipment (BTE) Work Simulator ismertetett esettanulmányában a vizsgálatok célja
- a tesztalanyok gyakoroltatása volt.
- a tesztalanyok fejlesztése volt.
- a megbízhatóság és az érvényesség vizsgálata volt az adott konkrét szimulációs körülmények között.
- a mért fiziológiai jellemzők személyenkénti alakulásának az értelmezése volt.
37) Az érvényesség alkalmasságvizsgáló munkaszimulátorok esetében
- azonos az ún. konstruktum érvényességgel (construction validity).
- nem értelmezhető.
- annak a mértéke, hogy az adott konkrét körülmények között (azaz a szimulált és a valódi feladat konkrét jellemzői mellett) milyen szoros a prediktor és a beválási kritérium változók közötti kapcsolat.
- az ún. készség-átvitel (készség-transzfer, skill-transfer) mértéke.
30) A Cronbach-féle alfa
- sohasem érheti el a 0,7 értéket, ha a tételek közötti átlagos korreláció csak 0,2.
- még alacsony, de szignifikáns tételek közötti korrelációk esetén is elérheti a 0,7 értéket.
- a skálába nem illő tételek kihagyásával minden esetben javítható.
- a skálába nem illő tételek kihagyásával akkor javítható, ha a skála nem túlságosan hosszú.
41) A Baltimore Therapeutic Equipment (BTE) Work Simulator ismertetett esettanulmányában
- az érvényességet az első és a második vizsgálati alkalommal mért fiziológiai és szubjektív jellemzők korrelációs együtthatóival jellemezték.
- a megbízhatóságot az első és a második vizsgálati alkalommal mért fiziológiai és szubjektív jellemzők korrelációs együtthatóival jellemezték.
- a megbízhatóságot a valós és a szimulált vizsgálati helyzetben mért fiziológiai és szubjektív jellemzők korrelációs együtthatóival jellemezték.
- a cél a vizsgálatban részt vett személyek fizikai állóképességének a felmérése volt a cél.
48) Az alkalmasságvizsgálatok kontextusában az előrejelzés egyik lehetséges kimenetele az ún. FN (False Negative) eset, amely azt jelenti, hogy az adott munkakörre
- nem vettünk fel olyanokat, akik tényleg nem váltak volna be.
- olyanokat vettünk fel, akik tényleg beválnak.
- nem vettünk fel olyanokat, akik pedig beváltak volna.
- olyanokat vettünk fel, akik nem válnak be.
29) A Cronbach-féle alfa értéke egyébként azonos körülmények között annál nagyobb, minél
- nagyobb a teszt érvényessége.
- kevesebb tételből áll a skála.
- kisebb a skála megbízhatósága.
- nagyobb a tételek száma.
45) A beválási kritérium-változók (kritériumok) a személyek olyan jellemzői, amelyek
- értékét csak munkaszimulátorok segítségével állapíthatjuk meg.
- minden esetben fiziológiai jellemzők.
- alapján bejósolható, hogy ezen személyek milyen valószínűséggel fognak beválni egy adott munkakörben.
- meghatározott értékei szükségesek ahhoz, hogy egy adott munkakört sikeresen betöltsenek.
28) A Cronbach-féle alfa (α) a rel(X) egyik közelítése, amely a következő kifejezéssel adható meg:
- α = (k^2 *cov / var) / ((1+k^2-1)*cov/var), ahol k a tételek száma a skálában, cov a tételek közötti átlagos páronkénti kovariancia, var pedig a tételek átlagos varianciája.
- α = k*cov/var/(1+(k-1)*cov/var), ahol k a mintában szereplő személyek száma, cov a tételek közötti átlagos páronkénti kovariancia, var pedig a tételek mint változók (var=variable) száma.
- α = k*r / (1+(k-1)*r), ahol k a tételek száma a skálában, r pedig a tételek közötti átlagos korrelációs együttható (feltéve, hogy a tételeket egységnyi standard deviációjúakra standardizáltuk).
- α = korr2(X, t), ahol X a skála megfigyelt értéke, t pedig az idő.
31) A single measure ICC (Intraclass Correlation Coefficient) a rel(X) egy másik közelítése, amely egy korrelációs együttható jellegű leíró statisztika annak jellemzésére, hogy
- valamely objektumok ugyanazon tulajdonságáról/mennyiségéről egy rögzített egységes skálán adatot szolgáltató különböző személyek adatai időben mennyire stabilak.
- valamely objektumok különböző jellemzőiről adatot szolgáltató személyek csoportjának az adatai mennyire különböznek a személyek között.
- valamely objektumok ugyanazon jellemzőjéről egy rögzített egységes skálán adatokat szolgáltató közreműködői csoport egy tipikus tagja adatainak milyen a megbízhatósága.
- valamely objektumok ugyanazon jellemzőjéről egy rögzített egységes skálán adatokat szolgáltató közreműködői csoport átlagolt adatainak milyen a megbízhatósága.
44) Az előrejelző változók (prediktorok) a személyek olyan jellemzői, amelyek
- értékét csak a tényleges munkavégzés során – a munkába állítást követően, utólag – állapíthatjuk meg.
- minden esetben fiziológiai jellemzők.
- alapján bizonyos valószínűséggel bejósolható, hogy ezen személyek meg fognak-e felelni egy adott beválási kritériumnak.
- segítségével nyomon követhető a tesztalanyok fejlődése.
36) Egy skála kritérium érvényessége (criterion validity)
- azt fejezi ki, hogy az alany számára mennyire világos, hogy az adott feladat mit mér.
- az adott skála-értékek és a választott kritérium értékei közötti kapcsolat erősségével jellemezhető.
- azt fejezi ki, hogy az adott skála mennyire konzisztens módon mér.
- azonos az ún. konstruktum érvényességgel (construction validity).
43) Az ALADIN világítástechnikai kutató munkaszimulátor alkalmazásakor a cél
- a megbízhatóság és az érvényesség vizsgálata az adott konkrét szimulációs körülmények között.
- a mért fiziológiai jellemzők személyenkénti eltéréseinek az értelmezése.
- a vizsgált világítástechnikai megoldások felhasználókra gyakorolt hatásának a vizsgálata.
- a tesztalanyok fejlesztése.
32) Az average measure ICC (Intraclass Correlation Coefficient) a rel(X) egy ismét másik közelítése, amely egy korrelációs együttható jellegű leíró statisztika annak jellemzésére, hogy
- valamely objektumok ugyanazon tulajdonságáról/mennyiségéről egy rögzített egységes skálán adatot szolgáltató különböző személyek adatai időben mennyire stabilak.
- valamely objektumok különböző jellemzőiről adatot szolgáltató személyek csoportjának az adatai mennyire különböznek a személyek között.
- valamely objektumok ugyanazon jellemzőjéről egy rögzített egységes skálán adatokat szolgáltató közreműködői csoport egy tipikus tagja adatainak milyen a megbízhatósága.
- valamely objektumok ugyanazon jellemzőjéről egy rögzített egységes skálán adatokat szolgáltató közreműködői csoport átlagolt adatainak milyen a megbízhatósága.
50) Ha egyetlen beválási kritérium-változó értékére nagyobb számú előrejelző (prediktor) változóból következtethetünk, akkor az a legcélszerűbb eljárás, hogy
- a kritérium-változót valamennyi előrejelző változóval külön-külön korreláltatjuk, majd pedig átlagoljuk a korrelációs együtthatók értékeit.
- a prediktorok és a kritérium-változó kapcsolatát alkalmas tanuló algoritmusok (pl. logisztikus regresszió vagy mesterséges neurális hálók) segítségével modellezzük és az így felépített modell alapján az új esetekre a prediktorok alapján becsüljük a kritérium-változó értékét.
- a kritérium-változót valamennyi előrejelző változó átlagával korreláltatjuk, és az így kapott egyetlen korrelációs együttható értékét tekintjük az előrejelző módszer érvényességének.
- a kritérium-változó kapcsolatát az egyes előrejelző változókkal külön-külön grafikusan ábrázoljuk, a kritérium-változó vágási szintje alapján minden egyes grafikonon meghatározzuk az adott prediktor vágási szintjét, majd pedig képezzük azok átlagát.
34) Ha az ICCSB mérőszám alapján egy mindössze k=2 számú közreműködő adatain alapuló megbízhatósági elemzésben csak a konzisztencia teljesül tökéletesen, akkor
- a Pearson-féle korrelációs együttható, az ICCSB(consistency) és az ICCSB(agreement) értéke mind biztosan 1.
- a Pearson-féle korrelációs együttható és az ICCSB(consistency) értéke biztosan 1, de az ICCSB(agreement) értéke egynél kisebb.
- a Pearson-féle korrelációs együttható, az ICCSB(consistency) és az ICCSB(agreement) értéke mind biztosan kisebb egynél.
- a Pearson-féle korrelációs együttható, az ICCSB(consistency) és az ICCSB(agreement) értéke mind biztosan nagyobb egynél.
