SzgHalok 7. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP)) forrásának megtekintése

{{Vissza|Hálók}}

{{Kvízoldal
|cím=Hálók 2009. 7
}}

<onlyinclude>
==Miért szükséges a TCP összeköttetés létrehozásánál a "háromutas kézfogás" harmadik lépése?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# Valójában nem szükséges, csak az "egységes" eljárás miatt használják.  
# Egyik válasz sem jó.  
# Mert így a "hívott" fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a "háromutas kézfogásnak".  

==Milyen feladatokat ró a hálózati csomópontokra a TCP összeköttetés alapú működése?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Egyik válasz sem jó.
# Az összeköttetés mentén érintett csomópontokon fel kell jegyezni az összeköttetés paramétereit.  
# Az összeköttetés mentén érintett csomópontokon erőforrásokat kell foglalni az összeköttetés kiszolgálására.  
# A kapcsolat paramétereit a szomszédos csomópontokkal közölni kell.  

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
A sok egyeztetés, nyugta, és a végpontokban az ablakok, stb.

Pl. a routerek, mint hálózati csomópontok, a hálózati rétegben helyezkednek el, így nem is tudják, hogy TCP vagy nem TCP szállítási rétegen történik a kommunikáció. Így nem is tudnak emiatt plusz feladatokat elvégezni miatta.
}}

==Mik között valósít meg logikai kapcsolatot a szállítási réteg?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# A hálózati címekkel azonosított hálózati csatlakozási pontok között.  
# Az adatkapcsolati címekkel azonosított hálózati csatolóeszközök között.  
# Egyik válasz sem jó.

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
alkalmazások közötti logikai kapcsolatok
}}

==Mit ellenőriz az UDP-datagramm hibaellenőrző kódja ("checksum")? ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=+}}
# Az UDP- és az IP-fejrészt együttesen.
# Az egész UDP-datagrammot.
# Csak az UDP-fejrészt.
# Az UDP-fejrészt és az IP-címeket.
# Egyik válasz sem jó.

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
* Az UDP- és az IP-fejrészt együttesen. (IPből csak 3 mezőt ellenőriz, nem mindet)
* Az egész UDP-datagrammot. (IPből is ellenőriz részeket, de nem mindent)
* Csak az UDP-fejrészt. (IPből is ellenőriz részeket)
* Az UDP-fejrészt és az IP-címeket. (Az IPből még a protocol mezőt is)
* Egyik válasz sem jó. (UDP magát az UDP csomagot - fejléc és adat - és egy rövidített IP fejlécet használ)

IPv4-ben nem kötelező a checksum, ekkor csupa 0. További részletek: http://tools.ietf.org/html/rfc768
}}

==Hogyan lehet használni a port-számokat az alkalmazások azonosítására?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# Mindig le kell kérdezni az alkalmazást, hogy milyen számú porton fogad üzeneteket
# Sorsolni kell egy azonosítót, és azt szabadon lehet használni bármely alkalmazás elérésére  
# Egyik válasz sem jó

==Az alábbiak közül mely(ek) nem a TCP feladata(i)?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# Forgalomszabályozás.  
# A felsoroltak közül egyik sem feladata.
# Útvonalválasztás.
# Váltás a karakterkészletek között.
# Sorrendhelyes átvitel.  

==Mi azonosítja egy UDP adatmezőjének feladóját és címzettjét?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Egyik válasz sem jó.
# Kizárólag az IP címek, mivel az UDP pszeudo fejen keresztül beleszólnak az ellenőrző összegbe.  
# Az ellenőrző összeg, mivel az igen nagy valószínűséggel egyedi.  
# Kizárólag a port-számok, mivel azok egyediek.  

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
ip cím:port
}}

==A TCP/IP architektúra esetén a hálózatnak mely elemei vesznek részt a szállítási rétegbeli feladatok ellátásában?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# Egyik válasz sem jó.  
# A végpontok és a közbenső csomópontok is.
# Csak a közbenső csomópontok.  
# Csak a végpontok.

==Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.  
# Portkezelést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra. (A CRC hibajelző kódolás) 
# Torlódásvezérlést.  
# Sorrendhelyes átvitelt.  

==Hogyan viszonyul a TCP/IP protokoll-architektúra az adatkapcsolati réteghez?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# Részletesen meghatározza annak protokolljait  
# Egyik válasz sem jó  
# Egyáltalán nem foglalkozik az adatkapcsolati réteggel  
# Csak az adatkapcsolati rétegben használt protokollokhoz történő csatlakozásról (interfészelésről) rendelkezik. 

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
Hálózati interfészről
}}

==Hogyan határozható meg a go-back-n által elérhető csatornakihasználás?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Viszonyítani kell a hibás csomagok gyakoriságát a hibás + ismételt csomagok gyakoriságához  
# Viszonyítani kell a sikeres csomagok gyakoriságát a sikeres + ismételt csomagok gyakoriságához.
# Viszonyítani kell a hibás csomagok gyakoriságát a sikeres + ismételt csomagok gyakoriságához  
# A többi válasz közül egyik sem helyes.  
# Viszonyítani kell a sikeres csomagok gyakoriságát a hibás + ismételt csomagok gyakoriságához 
 
{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
(1-p)/(1-p+Wp), ahol p-hibavalószínűség,W maximális hibakezelő ablakméret
}}

==Miért dolgoztak ki két szállítási protokollt a TCP/IP architektúrában?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# Az első használatánál nyert tapasztalatok alapján javítottak.  
# Egyik válasz sem jó.  
# Mindkét protokoll ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, így lényegében versenytársai egymásnak.  
# Lényegében kidolgoztak egy bonyolultabb (jobb szolgáltatást nyújtó), és egy egyszerűbb protokollt kevés szolgáltatással.

==Mit kell érteni azon, hogy a TCP pufferelt átvitelt valósít meg?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# A TCP tárolja az adatokat, és csakis az alkalmazás parancsára továbbítja azokat.
# Egyik válasz sem jó.
# Az alkalmazásnak kell tárolni a még nem nyugtázott adatokat.

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
A diában: Pufferelt átvitel: a streamből a datagram megtöltéséhez szükséges mennyiséget várja össze
}}

==Mit jelent a TCP bájt-stream szállítási szolgáltatásában a strukturálatlanság?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Egyik válasz sem jó. 
# Nem veszi tekintetbe az alkalmazás által használt tördelést.
# Nincs tekintettel a bájt-sorrendre.

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
diában: Strukturálatlan stream: nincsenek határolók a streamen belül, ezek alapján mondjuk még nem teljesen tiszta a válasz...
}}

==Milyen "eszközök" állnak rendelkezésre a csomaghibák kezelésére?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}
# Pozitív nyugta hiánya vagy negatív nyugta küldése
# Konvolúciós kód alkalmazása
# Egyik válasz sem jó
# Hibafelderítő kódolással ellenőrizhető a csomag "épsége"
# Pozitív nyugta küldése. (Csak ennek hiánya segít bennünket)

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
Pozitív nyugta küldése: Csak ennek hiánya segít bennünket
}}

==Mi a szerepük a forgalomszabályozásban a forgalomleíróknak (traffic descriptors)?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}
# Lehetővé teszik a hálózat megfelelő méretezését
# Lehetővé teszik, megalapozzák szolgáltatási szerződések megkötését
# Egyik válasz sem jó
# Lehetővé teszik a szolgáltató részére a hálózati szolgáltatás igénybevételének ellenőrzését

==A csomagok sorszámozásával az alábbiak közül mely hibák javíthatóak további hibajavító módszerek alkalmazása nélkül?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# Csomagok sorrendjének megváltozása
# Csomagok többszöröződése
# A többi válasz közül egyik sem helyes.	 
# Csomagvesztés	 

==Mely állítások igaz a Forward Error Correction hibajavító eljárásra?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# A fogadó továbbítja a hibás üzenetet a küldőnek, hogy az a javítást elvégezhesse.
# Hatékonysága függ a körülfordulási időtől.
# Csak hibajelző kódolást használ.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg= 
* Hatékonysága függ a körülfordulási időtől. (Nem, mert ilyenkor a vétel helyén történik a javítás, nem kell semmit se visszaküldeni)
* Csak hibajelző kódolást használ. (HibaJAVÍTÓ kódolást használ)
* A többi válasz közül egyik sem helyes. (A FEC hibajavító kódolás használata)

Forward Error Correction (FEC) = megelőző hibajavítás == hibajavító kódolás. A vevő megpróbálja kijavítani a hibákat a redundáns, hibajavító kód segítségével, amit a küldő belerakott a csomagba.
}}

==Miért használ a TCP 32 bit hosszú sorszámot?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Egyik válasz sem jó	 
# Mert így több, mint négymilliárd szegmenst el lehet küldeni anélkül, hogy a szám körbefordulna
# Semmi jelentősége, csak kedvelt a 4 bájt hosszú egység ebben a körben	 

==Melyik állítások igazak a Automatic Repeat Request hibajavító megoldásra?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# A vevő megpróbálja javítani a hibát, és ha az nem sikerül, akkor ismétlést kér a küldőtől.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.	 
# Hatékonysága függ a körülfordulási időtől.
# Csomagvesztéses csatornán csökken a hatékonysága.

==Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Kihasználtság = <math> \frac{3*\frac{1000}{10^6}}{5*10^{-3}+\frac{1000}{10^6}}=0,5 </math> (lásd SzgHalokGyakorlatok)

</onlyinclude>
----

Megjegyzés: nem minden válaszban vagyunk teljesen biztosak - de ezeket a diákból szedtük, úgyhogy reméljük hogy ezt kérik számon.

[[Category:Infoalap]]