Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 9

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 21., 19:45-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör9}} __TOC__ ==Témakör: A pénz számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A befektetett eszközök beszerzése (nö…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


Témakör: A pénz számbavételéhez kapcsolódó ismeretek

A befektetett eszközök beszerzése (növekedése) csökkenti a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban a befektetési cash flow értéket. I (103/13)

A befektetett eszközök beszerzése (növekedése) növeli a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban a befektetési cash flow értéket. H (10/108)

A befektetett eszközök értékesítésének ellenértéke a befektetési cash flow értéket növeli. I (93/12)

A befektetett eszközök értékesítésének ellenértéke a finanszírozási cash flow értéket növeli. H (15/116)

A befektetett eszközök értékesítésének nyereségével a működési cash flow-n belül csökkenteni kell az adózás előtti eredmény értéket, hiszen ezt az értéket a befektetési cash flow-n belül a befektetett eszközök eladása sor értéke is tartalmazza. I (137/13)

A befektetett eszközök értékesítésének nyereségével a működési cash flow-n belül növelni kell az adózás előtti eredmény értéket, hiszen ezt az értéket a befektetési cash flow-n belül a befektetett eszközök eladása sor értéke is tartalmazza. H (14/128)

A befektetett eszközök értékesítésének veszteségével a működési cash flow-n belül csökkenteni kell az adózás előtti eredmény értéket, mert a veszteség a befektetési cash flow-n belül nem jelentkezik. H (12/113)

A befektetett eszközök értékesítésének veszteségével a működési cash flow-n belül növelni kell az adózás előtti eredmény értéket, különben a veszteség kétszer is szerepel a cash flow kimutatáson belül: a működési és a befektetési cash flow-ban. I (106/18)

A bruttó cash flow az értékcsökkenésekkel (értékvesztésekkel), képzett céltartalékokkal csökkentett, visszaírásokkal, feloldott céltartalékokkal növelt adózás előtti eredmény. H (12/110)

A bruttó cash flow az értékcsökkenésekkel (értékvesztésekkel), képzett céltartalékokkal növelt, visszaírásokkal, feloldott céltartalékokkal csökkentetett adózás előtti eredmény. I (122/15)

A cash flow a pénzeszközállomány megváltozásának rendszerezett levezetése. I (101/13)

A cash flow kimutatás a forgóeszközök közötti pénzeszközök változását mutatja be, így befektetett eszközökön belül szereplőtartós bankbetétekkel kapcsolatos változások is megjelennek a levezetésben, mégpedig a finanszírozási cash flow-n belül. I (88/21)

A cash flow kimutatás direkt vagy indirekt módon minden pénzeszközváltozást megjelenít, azokat a pénzmozgásokat is, melyek nem jelentenek sem hozamot, sem költséget vagy ráfordítást. I (103/14)

A cash flow kimutatásban nem jelennek meg azok a pénzbevételek vagy pénzkiadások, melyek nem jelentenek sem hozamot, sem költséget vagy ráfordítást. H (6/119)

A direkt cash flow összeállításához feltétlenül szükségünk van a mérleg és az eredmény kimutatás adataira. H (12/107)

A direkt cash flow-t a mérleg és az eredmény kimutatás adatainak segítségével állítjuk össze. H (15/122)

A direkt cash flow-t pénzforgalmi adatokból állítjuk össze, a pénzbevételek és a pénzkiadások rendszerezett bemutatásával. I (117/14)

A finanszírozási cash flow-n belül döntően a befektetett eszközökkel és a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzeszközváltozások jelennek meg. H (20/112)

A finanszírozási cash flow-n belül döntően a saját tőkével és a hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzeszközváltozások jelennek meg. I (129/18)

A fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés a működési cash flow-t csökkenti. I (113/12)

A fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés a működési cash flow-t növeli. H (15/104)

A fizetett (fizetendő) osztalékot, a többi tulajdonosnak történi kifizetésétől eltérően nem a finanszírozási, hanem a működési cash flow-n belül kell megjeleníteni. I (99/6)

A fizetett osztalékot, a többi tulajdonosnak történi kifizetéssel együtt a finanszírozási cash flow-n belül kell megjeleníteni. H (17/125)

A jövőre vonatkozó közvetlen (direkt) cash flow-t szoktak likviditási tervnek is nevezni. I (120/4)

A kapott osztalékot a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban – függetlenül attól, hogy forgóeszközök vagy befektetett eszközök közötti részesedések után kapjuk – a befektetési cash flow-n belül kell megjeleníteni. I (115/15)

A kapott osztalékot a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban – függetlenül attól, hogy forgóeszközök vagy befektetett eszközök közötti részesedések után kapjuk – a működési cash flow-n belül kell megjeleníteni. H (7/96)

A közvetett (indirekt) cash flow-t szoktak likviditási tervnek is nevezni. H (14/110)

A közvetett cash flow kimutatás levezetésekor az amortizációt hozzá kell adni az adózás előtti eredményhez, mert az amortizáció olyan költség, mely nem kapcsolódik pénzmozgáshoz. I (101/16)

A közvetett cash flow kimutatás levezetésekor az amortizációt le kell vonni az adózás előtti eredményhez, mert az amortizáció olyan költség, mely nem kapcsolódik pénzmozgáshoz. H (18/107)

A közvetett módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetlen módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel konkrét forgalmi adatokból dolgozik, magasabb az információtartalma. H (10/108)

A közvetett módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetlen módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel állományváltozásokkal dolgozik, összeállítása általában egyszerűbb és gyorsabb. I (111/17)

A közvetlen módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetett módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel konkrét forgalmi adatokból dolgozik, magasabb az információtartalma. I (96/19)

A közvetlen módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetett módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel állományváltozásokkal dolgozik, összeállítása általában egyszerűbb és gyorsabb. H (19/147)

A mérlegadatokból számított likviditási mutatók előnye a cash flow kimutatással szemben, hogy a mutatók alapján számított értékek flow jellegűek, míg a cash flow kimutatás Stock jellegű. H (17/115)

A mérlegadatokból számított likviditási mutatók hátránya a cash flow kimutatással szemben, hogy az adatok egy adott időpontot ragadnak meg, míg a cash flow kimutatás egy adott időszakra vonatkozik. I (122/11)

A rendelkezésre álló cash flow-t ügy tudjuk meghatározni, hogy a nyitó pénzkészletből levonjuk a záró pénzkészletet. H (18/92)

A szabad cash flow a vállalat számára az év végen készpénz vagy számlapénz formájában rendel kezesre álló pénzvagyon nagyságát mutatja meg. H (18/104)

A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőinek veszélyeztetése nélkül szabadon kivonható a vállalkozásból. I (106/21)

A számviteli cash flow három fő részterületre bontva mutatja be a pénzáramok alakulását az adott időszakban. Ezek: a bruttó cash flow, a nettó cash flow és a rendel kezesre álló cash flow. H (9/111)

A számviteli cash flow három fő részterületre bontva mutatja be a pénzáramok alakulását az adott időszakban. Ezek: a működési, a befektetési és a finanszírozási cash flow. I (127/12)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a befektetési cash flow levezetése direkt módon történik. I (99/18)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a befektetési cash flow levezetése indirekt módon történik. H (16/125)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a finanszírozási cash flow levezetése nagyreszt direkt módon történik. I (110/15)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a finanszírozási cash flow levezetése nagyreszt indirekt módon történik. H (18/122)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a működési cash flow levezetése direkt módon történik. H (14/132)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a működési cash flow levezetése indirekt módon történik. I (120/15)

A záró pénzkészlet és a nyitó pénzkészlet különbséget nevezzük, rendel kezesre álló cash flownak. I (112/15)

Az indirekt cash flow összeállításához feltétlenül szükségünk van a mérleg és az eredmény kimutatás adataira. I (108/16)

Az indirekt cash flow összeállításánál a pénzeszközváltozások a saját források és az idegen források változásával egyenes arányban vannak, míg a nem pénzeszközök változásával fordított arányban. I (116/15)

Az indirekt cash flow összeállításánál a pénzeszközváltozások a saját források és az idegen források változásával fordított arányban vannak, míg a nem pénzeszközök változásával egyenes arányban. H (13/129)

Befektetési cash flow alatt a befektetetési tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük. I (111/12)

Egy vállalkozás fizetőképes, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. H (16/122)

Egy vállalkozás fizetőképes, ha működésből származó pénzbevételeiből folyamatosan finanszírozni lehet a működési kiadásokat. I (119/13)

Egy vállalkozás nyereséges, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. I (104/13)

Egy vállalkozás nyereséges, ha működésből származó pénzbevételeiből folyamatosan finanszírozni lehet a működési kiadásokat. H (17/104)

Finanszírozási cash flow alatt a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozást értjük. I (105/13)

Finanszírozási cash flow alatt a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük. H (14/121)

Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a finanszírozási cash flow-t 3000,- eFt-tal növeli. H (9/101)

Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a működési cash flow-t 3000,- eFt-tal csökkenti. H (14/109)

Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a működési cash flow-t 3000,- eFt-tal növeli. I (115/16)

Ha a Vevők nyitó értéke 4000,- eFt, záró értéke 6.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Vevők állományváltozása a működési cash flow-t 2000,- eFt-tal csökkenti. I (103/18)

Ha a Vevők nyitó értéke 4000,- eFt, záró értéke 6.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Vevők állományváltozása a működési cash flow-t 2000,- eFt-tal növeli. H (15/99)

Ha a bruttó cash flow 500,- eFt, a nyereségadó 40,- eFt, a jóváhagyott osztalék 100,- eFt, akkor a nettó cash flow 360,- eFt. I (115/14)

Ha a rendelkezésre álló cash flow negatív az azt jelenti, hogy az induló pénzkészlet bizonyos mértékben felelésre került. I (107/15)

Ha a rendelkezésre álló cash flow pozitív az azt jelenti, hogy az induló pénzkészlet bizonyos mértékben felelésre került. H (13/110)

Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a finanszírozási cash flow-t 1.000,- e Ft-tal csökkenti. H (12/108)

Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a működési cash flow-t 1.000,- e Ft-tal csökkenti. I (103/16)

Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a működési cash flow-t 1.000,- e Ft-tal növeli. H (18/97)

Ha az adózás előtti eredmény 1000,- eFt, az elszámolt értékcsökkenés 600,- eFt, a feloldott céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 1400,- eFt. I (105/12)

Ha az adózás előtti eredmény 1000,- eFt, az elszámolt értékcsökkenés 600,- eFt, a feloldott céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 600,- eFt. H (21/110)

Ha az adózás előtti eredmény 1500,- eFt, az elszámolt értékvesztés 800,- eFt, a képzett céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 2500,- eFt. I (108/13)

Ha az adózás előtti eredmény 1500,- eFt, az elszámolt értékvesztés 800,- eFt, a képzett céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 500,- eFt. H (22/129)

Ha az Áruk nyitó értéke 7000,- eFt, záró értéke 4.500, akkor az indirekt cash flow kimutatásban az Áruk állományváltozása a működési cash flow-t 2500,- eFt-tal csökkenti. H (15/110)

Ha az Áruk nyitó értéke 7000,- eFt, záró értéke 4.500, akkor az indirekt cash flow kimutatásban az Áruk állományváltozása a működési cash flow-t 2500,- eFt-tal növeli. I (106/9)

Mivel a cash flow kimutatás a pénzeszközök változását mutatja be, a levezetésben nem szerepelnek semmiféle készpénzzel vagy számlapénzzel kapcsolatos pénzmozgások. H (16/99)

Működési cash flow alatt a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozást értjük. H (13/118)

Működési cash flow alatt a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük. I (113/14)

Nettó cash flow alatt a nyereségadóval, az osztalékkal és az adózott eredményt terheli más kifizetésekkel csökkentett bruttó cash flow-t értjük. I (104/12)

Nettó cash flow alatt a nyereségadóval, az osztalékkal és az adózott eredményt terheli más kifizetésekkel növelt bruttó cash flow-t értjük. H (20/88)


Előző teszt

Következő teszt

Vissza a főoldalra

SzamVitel