„Makroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés
a (David14 átnevezte a(z) MakroAlapfogalmak lapot a következő névre: Makroökonómia alapfogalmak: Szebb név) |
a |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | ||
| − | =Körforgási modell= | + | ==Körforgási modell== |
[[Fájl:Mikmak_makro_körforgási_modell.jpg|600px]] | [[Fájl:Mikmak_makro_körforgási_modell.jpg|600px]] | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka | Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka | ||
| − | =Magánszektor jövedelme= | + | ==Magánszektor jövedelme== |
A háztartások és vállalatok együttes jövedelme. | A háztartások és vállalatok együttes jövedelme. | ||
| − | =Nemzetgazdasági teljesítmény= | + | ==Nemzetgazdasági teljesítmény== |
[[Fájl:Mikmak_makro_nemzetgazdasagi_teljesítmény.jpg|600px]] | [[Fájl:Mikmak_makro_nemzetgazdasagi_teljesítmény.jpg|600px]] | ||
| − | =Hazai jövedelem= | + | ==Hazai jövedelem== |
| − | + | Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik. | |
| − | =Nemzeti jövedelem= | + | ==Nemzeti jövedelem== |
| − | + | Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele. | |
| − | =Nominális jövedelem= | + | ==Nominális jövedelem== |
| − | + | Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap. | |
| − | =Reál jövedelem= | + | ==Reál jövedelem== |
| − | + | Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk. | |
| − | =GDP= | + | ==GDP== |
| − | Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék | + | Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék. |
GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import | GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import | ||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
Ha a bruttó hazai terméket az adott id˝oszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. <math>realGDP = \frac{nominalGDP}{arszinvonal}</math> | Ha a bruttó hazai terméket az adott id˝oszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. <math>realGDP = \frac{nominalGDP}{arszinvonal}</math> | ||
| − | =Árszínvonal= | + | ==Árszínvonal== |
| − | + | Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga. | |
<math>p= \sum{suly_i * ar_i}</math> | <math>p= \sum{suly_i * ar_i}</math> | ||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
<math>suly = \frac{ar*mennyiseg}{nominalGDP}</math> | <math>suly = \frac{ar*mennyiseg}{nominalGDP}</math> | ||
| − | =Multiplikátorok= | + | ==Multiplikátorok== |
* Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz <math>\frac{1}{1-\hat{c}}</math> | * Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz <math>\frac{1}{1-\hat{c}}</math> | ||
* Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet <math>-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | * Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet <math>-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | ||
* Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. <math>\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | * Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. <math>\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | ||
| − | =IS görbe= | + | ==IS görbe== |
Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van. | Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van. | ||
| − | =Kereskedelmi bank= | + | ==Kereskedelmi bank== |
Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény | Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény | ||
| − | =Kötelező tartalék= | + | ==Kötelező tartalék== |
| − | + | A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni. | |
| − | =LM görbe= | + | ==LM görbe== |
| − | + | Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják. | |
| − | =Munkaképes népesség= | + | ==Munkaképes népesség== |
A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll. | A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll. | ||
| − | =Aktív népesség= | + | ==Aktív népesség== |
| − | + | A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni. | |
| − | =Inaktív népesség= | + | ==Inaktív népesség== |
| − | + | Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban. | |
| − | =Munkanélküliségi ráta= | + | ==Munkanélküliségi ráta== |
| − | + | A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya. | |
| − | =Fiskális politika= | + | ==Fiskális politika== |
A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések | A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések | ||
módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást. | módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást. | ||
| − | =Monetáris politika= | + | ==Monetáris politika== |
Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg. | Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg. | ||
| − | =Pénz forgási sebessége= | + | ==Pénz forgási sebessége== |
Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. | Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. | ||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] | ||
[[Category:Villanyalap]] | [[Category:Villanyalap]] | ||
A lap 2014. január 24., 15:01-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Körforgási modell
- 2 Magánszektor jövedelme
- 3 Nemzetgazdasági teljesítmény
- 4 Hazai jövedelem
- 5 Nemzeti jövedelem
- 6 Nominális jövedelem
- 7 Reál jövedelem
- 8 GDP
- 9 Árszínvonal
- 10 Multiplikátorok
- 11 IS görbe
- 12 Kereskedelmi bank
- 13 Kötelező tartalék
- 14 LM görbe
- 15 Munkaképes népesség
- 16 Aktív népesség
- 17 Inaktív népesség
- 18 Munkanélküliségi ráta
- 19 Fiskális politika
- 20 Monetáris politika
- 21 Pénz forgási sebessége
Körforgási modell
Egyenletek:
- [math]H: S_H + T_H + C = W + TR_H[/math] (háztartások)
- [math]V: W + T_V + S_V = Y + TR_V[/math] (vállalatok)
- [math]A: TR_H + TR_V + S_A + G = T_H + T_V[/math] (állam)
- [math]K: X + S_K = IM[/math] (külföld)
Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka
Magánszektor jövedelme
A háztartások és vállalatok együttes jövedelme.
Nemzetgazdasági teljesítmény
Hazai jövedelem
Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik.
Nemzeti jövedelem
Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele.
Nominális jövedelem
Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap.
Reál jövedelem
Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk.
GDP
Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék.
GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import
[math]Y = C + I + G + X − M[/math]
Ha a bruttó hazai terméket az adott id˝oszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. [math]realGDP = \frac{nominalGDP}{arszinvonal}[/math]
Árszínvonal
Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga.
[math]p= \sum{suly_i * ar_i}[/math]
A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben.
[math]suly = \frac{ar*mennyiseg}{nominalGDP}[/math]
Multiplikátorok
- Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz [math]\frac{1}{1-\hat{c}}[/math]
- Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet [math]-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}[/math]
- Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. [math]\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}[/math]
IS görbe
Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van.
Kereskedelmi bank
Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény
Kötelező tartalék
A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni.
LM görbe
Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.
Munkaképes népesség
A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll.
Aktív népesség
A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.
Inaktív népesség
Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban.
Munkanélküliségi ráta
A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya.
Fiskális politika
A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást.
Monetáris politika
Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg.
Pénz forgási sebessége
Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát.
