„Laboratórium 2 - 5. Mérés: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Villanyalap|Labor2Meres5}}
+
{{Vissza|Laboratórium 2}}
 
 
Sziasztok
 
 
 
 
 
* Itt egy Nedi-s kidolgozás (ell kérd, házi) van hozzá elvileg hibalista
 
 
 
* Egy-két hiba a kidolgozásokban, helyes megoldások plusz kimeneti ellenállás számítás
 
{{InLineFileLink|Villanyalap|Labor2Meres5|Fet_Kimeneti_Feszeros.doc|Ittenditten}}
 
 
 
 
 
 
 
{{InLineFileLink|Villanyalap|Labor2Meres5|Labor_2_05_FKA.zip|Labor_2_05_FKA.zip}}
 
 
 
Chris
 
 
 
2011.03.12
 
 
 
----
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Házi feladat: adva vagyon egy rusnya földelt emitteres kapcsolás (49. oldal 5-2. ábra) az ellenállásértékekkel, meg a háziban a tápfesszel.
 
 
 
===1. Munkaponti adatok===
 
 
 
===2. Hibrid kisjelű paraméterek meghatározása===
 
 
 
===3. Határozza meg a terheletlen erősítést sávközépen===
 
 
 
===4. Munkaponti adatok az 50. oldal 5-4. ábra alapján===
 
 
 
===5. Törésponti frekvenciák, töréspontos Bode diagram===
 
 
 
===6. FET karakterisztika olvasás===
 
 
 
Itt vigyázzatok, mert az Ugs feszültség nem 0, a kidolgozott megoldásokkal ellentétben.
 
A gate 0 potenciálon van a munkapontban(mert DC, így áram nem folyik(kondi == szakadás, gate-en nem folyhat áram)), így a Ugs = -Is*Rs. <br>
 
Ezt a megfelfeő Ugs értéket nézve a kimeneti kerekterisztikán, ahol a munkaegyenes metszi, azon pont koordinátái adják meg az Uds, Id értékeket.<br>
 
A bemeneti karakterisztikába ezt az egyenest kell behúzni(Ugs = -Is*Rs), ahol metszi a görbét, az a munkapont. A g21 ebbe a pontba húzott érintő meredeksége.<br>
 
 
 
 
 
-- [[ViskoP|Visko]] - 2006.03.13.
 
 
 
* 2005-ös ZH feladat volt, talán segít a háziban is: <br />
 
<a href="https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyalap/Labor2Meres5/IMG_0458.JPG">{{InLineImageLink|Villanyalap|Labor2Meres5|IMG_0458.JPG}}</a>
 
 
 
-- [[SzaboKristofEmitter|Szabo Kristof]] - 2009.05.02.
 
 
 
==Méréshez==
 
  
 
* Bemeneti ellenállásméréshez a kimenetet rövidre kell zárni. Mivel váltóárammal mérünk, ezért váltóáramúlag zárjuk rövidre, egy kondival. A két kondi közül azt választjuk, amely a mérőfrekvencián kisebb ellenállású.
 
* Bemeneti ellenállásméréshez a kimenetet rövidre kell zárni. Mivel váltóárammal mérünk, ezért váltóáramúlag zárjuk rövidre, egy kondival. A két kondi közül azt választjuk, amely a mérőfrekvencián kisebb ellenállású.
* A fázishasító kapcsolás lényege, hogy egyetlen bemeneti jellel vezérelve kett&#245; olyan kimeneti jelet állít el&#245;, melyek amplitúdója megegyezik (sztem csak terhelésmentes esetre igaz), de fázisuk ellentétes. A kapcsolás egy tranzisztor felhasználásával összeállítható, ha egyesítjük a közös emitteres és a közös kollektoros kapcsolások tulajdonságait.
+
* A fázishasító kapcsolás lényege, hogy egyetlen bemeneti jellel vezérelve kettő olyan kimeneti jelet állít el&#245;, melyek amplitúdója megegyezik (sztem csak terhelésmentes esetre igaz), de fázisuk ellentétes. A kapcsolás egy tranzisztor felhasználásával összeállítható, ha egyesítjük a közös emitteres és a közös kollektoros kapcsolások tulajdonságait.
 
 
-- [[MolnarGabika|GAbika]] - 2011.
 
 
 
  
 
[[Category:Villanyalap]]
 
[[Category:Villanyalap]]

A lap 2013. február 9., 22:42-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Laboratórium 2
  • Bemeneti ellenállásméréshez a kimenetet rövidre kell zárni. Mivel váltóárammal mérünk, ezért váltóáramúlag zárjuk rövidre, egy kondival. A két kondi közül azt választjuk, amely a mérőfrekvencián kisebb ellenállású.
  • A fázishasító kapcsolás lényege, hogy egyetlen bemeneti jellel vezérelve kettő olyan kimeneti jelet állít elõ, melyek amplitúdója megegyezik (sztem csak terhelésmentes esetre igaz), de fázisuk ellentétes. A kapcsolás egy tranzisztor felhasználásával összeállítható, ha egyesítjük a közös emitteres és a közös kollektoros kapcsolások tulajdonságait.