InfElmTetel5

A VIK Wikiből
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


vissza InfelmTetelek-hez <style> li {margin-top: 4px; margin-bottom: 4px;} </style>

Jensen egyenlőtlenség és következményei

Konvexitás definíciója

Egy függvény konvex egy , intervallumon, ha ennek , részintervallumára és értékre:

Tehát bármely részintervallumon a függvény grafikonján az intervallum kezdőpontjában felvett értéket és az intervallum végpontjában felvett értéket összekötő egyenes szakasz alatt marad a függvénygörbe.

Szigorúan értelmezett konvexitás

Lásd a konvexitás definícióját, de itt nem engedünk meg egyenlőséget.

Jensen egyenlőtlenség

Legyen függvény konvex az intervallumon, és legyen egy valószínűségi változó, amely az értékeit a intervallumból veszi. Ekkor

Egyenlőség: A Jensen egyenlőtlenségben egyenlőség akkor áll fenn, ha szigorúan konvex -ben, és , tehát egy valószínűséggel a várható értékét veszi fel.

Következmények

(Ezt a következményt nagyon sok bizonyításnál felhasználják.)

Ha és
és Értelmezés sikertelen (ismeretlen „\textgreater” függvény): {\displaystyle \forall i \in [1, n] : q_i \textgreater 0 } és

Ekkor:


-- Sales - 2006.06.22.

TODO: Plusz van mégegy következmény - TK. 15. oldal

-- Adam - 2008.01.29.