InfElmTetel5

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Unknown user (vitalap) 2012. október 21., 21:59-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|InfElmTetel5}} vissza InfelmTetelek-hez <style> li {margin-top: 4px; margin-bottom: 4px;} </style> ==Jensen egyenlőtlensé…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


vissza InfelmTetelek-hez <style> li {margin-top: 4px; margin-bottom: 4px;} </style>

Jensen egyenlőtlenség és következményei

Konvexitás definíciója

Egy h: függvény konvex egy [a,b], a,b intervallumon, ha ennek [x,y], (x,y[a,b]) részintervallumára és 0λ1 értékre:
h(λ*x+(1λ)*y)λ*h(x)+(1λ)*h(y)

Tehát bármely részintervallumon a függvény grafikonján az intervallum kezdőpontjában felvett értéket és az intervallum végpontjában felvett értéket összekötő egyenes szakasz alatt marad a függvénygörbe.

Szigorúan értelmezett konvexitás

Lásd a konvexitás definícióját, de itt nem engedünk meg egyenlőséget.

Jensen egyenlőtlenség

Legyen h: függvény konvex az [a,b]a,b intervallumon, és legyen Z egy valószínűségi változó, amely az értékeit a [a,b] intervallumból veszi. Ekkor h(E(Z))E(h(Z))

Egyenlőség: A Jensen egyenlőtlenségben egyenlőség akkor áll fenn, ha h szigorúan konvex E(Z)-ben, és P(Z=E(Z))=1, tehát Z egy valószínűséggel a várható értékét veszi fel.

Következmények

(Ezt a következményt nagyon sok bizonyításnál felhasználják.)

Ha i[1,n]:pi0 és i=1npi=1
és Értelmezés sikertelen (ismeretlen „\textgreater” függvény): {\displaystyle \forall i \in [1, n] : q_i \textgreater 0 } és i=1nqi=1

Ekkor: i=1npilogpii=1npilogqi


-- Sales - 2006.06.22.

TODO: Plusz van mégegy következmény - TK. 15. oldal

-- Adam - 2008.01.29.