„Fizika1 vizsga 2007.01.17.” változatai közötti eltérés
a (→Megoldás) |
(Kategóriabesorolás) |
||
(13 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell. | + | A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.<br> |
A vizsga [[Media:Fizika1i_vizsga-2007-01-17.pdf | scannelt változata.]] | A vizsga [[Media:Fizika1i_vizsga-2007-01-17.pdf | scannelt változata.]] | ||
==Kifejtős kérdések== | ==Kifejtős kérdések== | ||
− | max. 15 pont | + | max. 15 pont, feladatonként 3 pont |
− | # Tömegközéppont tétele | + | ;# Tömegközéppont tétele |
− | # Doppler hatás frekvencia tétele | + | ;# Doppler hatás frekvencia tétele |
− | # Ideális gázok esetén adiabatikus folyamatokra jellemző | + | ;# Ideális gázok esetén adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggés levezetése |
− | # Elektrosztatika Gauss tétele | + | ;# Elektrosztatika Gauss tétele |
− | # Ohm törvény integrális és differenciális alakja | + | ;# Ohm törvény integrális és differenciális alakja |
==Igaz-hamis kérdések== | ==Igaz-hamis kérdések== | ||
− | max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p | + | max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p |
− | # Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is). | + | ;# Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is). |
− | # A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). | + | ;# A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). |
− | # A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére. | + | ;# A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére. |
− | # A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb. | + | ;# A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb. |
− | # Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú. | + | ;# Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú. |
− | # A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén – feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez | + | ;# A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén – feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez |
− | # A munkatétel nem érvényes, ha az erők között surlódási erők is vannak | + | ;# A munkatétel nem érvényes, ha az erők között surlódási erők is vannak |
− | # A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat | + | ;# A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat |
− | # Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. | + | ;# Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. |
− | # Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb | + | ;# Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb |
− | # A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá | + | ;# A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá |
− | # Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába | + | ;# Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába |
− | # Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében. | + | ;# Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében. |
− | # Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. | + | ;# Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. |
− | # Stacionárius áramoknál fémes vezetők belsejében a térerővonalak a felülethez közel a felületre merőlegesek. | + | ;# Stacionárius áramoknál fémes vezetők belsejében a térerővonalak a felülethez közel a felületre merőlegesek. |
34. sor: | 34. sor: | ||
non-official | non-official | ||
<pre> | <pre> | ||
− | 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 | + | 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 |
− | H I I H H I/H H H I I I H H H ? | + | H I I H H I/H H H I I I H H H ? |
</pre> | </pre> | ||
43. sor: | 43. sor: | ||
max. 20 pont, jó: 2,5p | max. 20 pont, jó: 2,5p | ||
− | + | ;1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t) = -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup> függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve? | |
− | + | :A: 9 m/s | |
− | + | :B: 1 m/s | |
− | + | :C: 3 m/s | |
− | + | :D: 5 m/s | |
− | + | :E: egyik sem | |
− | + | ;2. Anyagi pontnak tekinthető 4 kg tömegű test vízszintes lemezen fekszik, a súrlódás elhanyagolható. A lemez közepén lyuk van, amelyen keresztül zsineget vezetünk át és a testre erösítjük. A test kezdetben 0,5 m távolságra van a középponttól és ekkor 4 m/s sebességgel a TKP körüli mozgásra indítjuk. A zsineggel előbb körpályán tartjuk, majd befelé húzzuk a testet. A zsineg 600 N feszítőerőnél szakad el. Mekkora sugarú körön mozgott ekkor a test? ''(Tipp: Tekintsük a feladatot az impulzusmomentum illetve a perdület szemszögéből.)'' | |
− | + | :A: 2,4 cm | |
− | + | :B: 29,9 cm | |
− | + | :C: 12 cm | |
− | + | :D: 41,2 cm | |
− | + | :E: egyik sem | |
− | + | ;3. Egy m<sub>1</sub>= 3 kg tömegű test tökéletesen rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub>= 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt! | |
− | + | :A: 70% | |
− | + | :B: 59,5% | |
− | + | :C: 53,2% | |
+ | :D: 24,5% | ||
+ | :E: egyik sem | ||
+ | ;4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető? | ||
+ | :A: balra 0,036 m | ||
+ | :B: jobbra 0,056 m | ||
+ | :C: jobbra 0,036 m | ||
+ | :D: jobbra 0,016 m | ||
+ | :E: egyik sem | ||
+ | ;5. 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája? | ||
+ | :A: 10<sup>3</sup> J | ||
+ | :B: 10<sup>2</sup> J | ||
+ | :C: 10<sup>8</sup> J | ||
+ | :D: 10<sup>6</sup> J | ||
+ | :E: egyik sem | ||
+ | ;6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása? | ||
+ | :A: 57 J/K | ||
+ | :B: 255 J/K | ||
+ | :C: 6523 J/K | ||
+ | :D: 606 J/K | ||
+ | :E: egyik sem | ||
+ | ;7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb? | ||
+ | :A: 2,4·10<sup>-4</sup> J | ||
+ | :B: 7,2·10<sup>-5</sup> J | ||
+ | :C: 1,2·10<sup>-5</sup> J | ||
+ | :D: 9,6·10<sup>-7</sup> J | ||
+ | :E: egyik sem | ||
+ | ;8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7·10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke? | ||
+ | :A: 452 V | ||
+ | :B: 22,6 V | ||
+ | :C: 67,8 V | ||
+ | :D: 90,4 V | ||
+ | :E: egyik sem | ||
===Megoldás=== | ===Megoldás=== | ||
64. sor: | 96. sor: | ||
<pre> | <pre> | ||
1 2 3 4 5 6 7 8 | 1 2 3 4 5 6 7 8 | ||
− | B B A C C A B | + | B B A C C A B D |
+ | </pre> | ||
+ | ====4.==== | ||
+ | <math>m= 4 kg, r_0= 0,5m, v_0= 4 \frac{m}{s}, K= 600 N</math><br /> | ||
+ | Perdületmegmaradás lesz, ezért <math>L= r * m * v = r_0 * m * v_0</math> -> <math>4 * r * v = 4 * 0,5 * 4</math><br /> | ||
+ | <math>v= \frac{2}{r}</math><br /> | ||
+ | <br /> | ||
+ | <math>K= m * a_{cp}</math> -> <math>a_{cp} = \frac{K}{m} = 150 </math><br /> | ||
+ | <br /> | ||
+ | <math>a_{cp} = \frac{v^2}{r} = \frac{4}{r^3} = 150</math><br /> | ||
+ | <br /> | ||
+ | <math>r= \sqrt[3]{\frac{4}{150}} = 0,298 m = 29,8 cm</math> | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | + | -- [[TothGaborAdam|tg]] - 2007.01.21.<br/> | |
− | + | -- [[RuskoPeter|Pierre]] - 2007.01.21.<br/> | |
− | + | -- [[VargaKitti|Kittka]] - 2007.01.22.<br/> | |
− | + | -- [[LajosGerecs|luos]] - 2010.01.21.<br/> | |
− | </ | + | -- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.01.05.<br/> |
+ | -- [[Lord_Viktor|Lord Viktor]] - 2013.01.24<br/> | ||
− | + | [[Category:Infoalap]] | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− |
A lap jelenlegi, 2013. február 8., 21:36-kori változata
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.
A vizsga scannelt változata.
Tartalomjegyzék
Kifejtős kérdések
max. 15 pont, feladatonként 3 pont
- Tömegközéppont tétele
- Doppler hatás frekvencia tétele
- Ideális gázok esetén adiabatikus folyamatokra jellemző [math]pV^\kappa[/math] összefüggés levezetése
- Elektrosztatika Gauss tétele
- Ohm törvény integrális és differenciális alakja
Igaz-hamis kérdések
max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p
- Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is).
- A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális).
- A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
- A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb.
- Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú.
- A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén – feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez
- A munkatétel nem érvényes, ha az erők között surlódási erők is vannak
- A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat
- Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0.
- Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb
- A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá
- Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába
- Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében.
- Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
- Stacionárius áramoknál fémes vezetők belsejében a térerővonalak a felülethez közel a felületre merőlegesek.
Megoldás
non-official
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 H I I H H I/H H H I I I H H H ?
Megjegyzés: A 6. kérdésnél mindkét választ elfogadták. Amennyiben eltekintünk a testre ható egyéb erőktől, mint pl. a gravitációs erő, az állítás igaz.
Feladatok
max. 20 pont, jó: 2,5p
- 1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t) = -1 + 3t2 - 2t3 függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
- A: 9 m/s
- B: 1 m/s
- C: 3 m/s
- D: 5 m/s
- E: egyik sem
- 2. Anyagi pontnak tekinthető 4 kg tömegű test vízszintes lemezen fekszik, a súrlódás elhanyagolható. A lemez közepén lyuk van, amelyen keresztül zsineget vezetünk át és a testre erösítjük. A test kezdetben 0,5 m távolságra van a középponttól és ekkor 4 m/s sebességgel a TKP körüli mozgásra indítjuk. A zsineggel előbb körpályán tartjuk, majd befelé húzzuk a testet. A zsineg 600 N feszítőerőnél szakad el. Mekkora sugarú körön mozgott ekkor a test? (Tipp: Tekintsük a feladatot az impulzusmomentum illetve a perdület szemszögéből.)
- A: 2,4 cm
- B: 29,9 cm
- C: 12 cm
- D: 41,2 cm
- E: egyik sem
- 3. Egy m1= 3 kg tömegű test tökéletesen rugalmatlanul ütközik egy m2= 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m2 tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt!
- A: 70%
- B: 59,5%
- C: 53,2%
- D: 24,5%
- E: egyik sem
- 4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
- A: balra 0,036 m
- B: jobbra 0,056 m
- C: jobbra 0,036 m
- D: jobbra 0,016 m
- E: egyik sem
- 5. 100 kPa nyomású és 200 m3 térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
- A: 103 J
- B: 102 J
- C: 108 J
- D: 106 J
- E: egyik sem
- 6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 104 Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
- A: 57 J/K
- B: 255 J/K
- C: 6523 J/K
- D: 606 J/K
- E: egyik sem
- 7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10-9 C töltést egy 10-7 C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
- A: 2,4·10-4 J
- B: 7,2·10-5 J
- C: 1,2·10-5 J
- D: 9,6·10-7 J
- E: egyik sem
- 8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10-9 C/m2 és 7·10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
- A: 452 V
- B: 22,6 V
- C: 67,8 V
- D: 90,4 V
- E: egyik sem
Megoldás
non-official
1 2 3 4 5 6 7 8 B B A C C A B D
4.
[math]m= 4 kg, r_0= 0,5m, v_0= 4 \frac{m}{s}, K= 600 N[/math]
Perdületmegmaradás lesz, ezért [math]L= r * m * v = r_0 * m * v_0[/math] -> [math]4 * r * v = 4 * 0,5 * 4[/math]
[math]v= \frac{2}{r}[/math]
[math]K= m * a_{cp}[/math] -> [math]a_{cp} = \frac{K}{m} = 150 [/math]
[math]a_{cp} = \frac{v^2}{r} = \frac{4}{r^3} = 150[/math]
[math]r= \sqrt[3]{\frac{4}{150}} = 0,298 m = 29,8 cm[/math]
-- tg - 2007.01.21.
-- Pierre - 2007.01.21.
-- Kittka - 2007.01.22.
-- luos - 2010.01.21.
-- waczkor - 2011.01.05.
-- Lord Viktor - 2013.01.24