„Antennák és hullámterjedés - 10. előadás - 2006” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyszak|AnthullEloadas10}} ==Gyakorlat== ===Félhullámú dipól=== Adott egy földfelület, amelytől <math>h</math> távolságra van egy félh…”)
 
a
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Villanyszak|AnthullEloadas10}}
 
 
 
==Gyakorlat==
 
==Gyakorlat==
 
 
===Félhullámú dipól===
 
===Félhullámú dipól===
 
 
Adott egy földfelület, amelytől <math>h</math> távolságra van egy félhullámhosszú dipól, amelyen <math>I</math> áram folyik. A nyaláb egy kilépési szöge legyen <math>\delta</math>. A földfelület reflexiót okoz, ez legyen most teljes reflexió, tehát a földfelület "másik" oldalán legyen egy képzeletbeli antenna, amely szintén <math>h</math> távolságra van a földfelülettől (csak a másik oldalon van), de <math>-I</math> áram folyik rajta.  
 
Adott egy földfelület, amelytől <math>h</math> távolságra van egy félhullámhosszú dipól, amelyen <math>I</math> áram folyik. A nyaláb egy kilépési szöge legyen <math>\delta</math>. A földfelület reflexiót okoz, ez legyen most teljes reflexió, tehát a földfelület "másik" oldalán legyen egy képzeletbeli antenna, amely szintén <math>h</math> távolságra van a földfelülettől (csak a másik oldalon van), de <math>-I</math> áram folyik rajta.  
  
<math>\begin{displaymath}
+
<math> F = \cos(\frac{\psi}{2}),\</math>
F = \cos(\frac{\psi}{2}),
 
\end{displaymath} </math>
 
  
 
ahol <math>\psi</math> az a fázis, amivel a második (fiktív) antenna jele késik. Ez nem más, mint
 
ahol <math>\psi</math> az a fázis, amivel a második (fiktív) antenna jele késik. Ez nem más, mint
  
<math>\begin{displaymath}
+
<math>
 
\psi = \alpha_{21} + \beta d \cos(\delta) = \alpha_{21} + \frac{2\pi}{\lambda}\cdot 2h \cos(\delta) = \pi - \beta 2 h \cos(\varphi),
 
\psi = \alpha_{21} + \beta d \cos(\delta) = \alpha_{21} + \frac{2\pi}{\lambda}\cdot 2h \cos(\delta) = \pi - \beta 2 h \cos(\varphi),
\end{displaymath} </math>
+
\</math>
 +
 
 
ahol <math>\alpha_{21}</math> a két meghajtó áram közötti fáziskülönbség. Itt ez <math>\pi</math>, mivel a két áram egymás ellentettje.
 
ahol <math>\alpha_{21}</math> a két meghajtó áram közötti fáziskülönbség. Itt ez <math>\pi</math>, mivel a két áram egymás ellentettje.
<math>\begin{displaymath}
 
\cos(\delta),
 
\end{displaymath} </math>
 
 
 
 
-- [[ViskoP|Visko]] - 2006.03.25.
 
  
 +
<math>\cos(\delta)\</math>
  
 
[[Category:Villanyszak]]
 
[[Category:Villanyszak]]

A lap 2013. október 10., 15:38-kori változata

Gyakorlat

Félhullámú dipól

Adott egy földfelület, amelytől [math]h[/math] távolságra van egy félhullámhosszú dipól, amelyen [math]I[/math] áram folyik. A nyaláb egy kilépési szöge legyen [math]\delta[/math]. A földfelület reflexiót okoz, ez legyen most teljes reflexió, tehát a földfelület "másik" oldalán legyen egy képzeletbeli antenna, amely szintén [math]h[/math] távolságra van a földfelülettől (csak a másik oldalon van), de [math]-I[/math] áram folyik rajta.

[math] F = \cos(\frac{\psi}{2}),\[/math]

ahol [math]\psi[/math] az a fázis, amivel a második (fiktív) antenna jele késik. Ez nem más, mint

[math] \psi = \alpha_{21} + \beta d \cos(\delta) = \alpha_{21} + \frac{2\pi}{\lambda}\cdot 2h \cos(\delta) = \pi - \beta 2 h \cos(\varphi), \[/math]

ahol [math]\alpha_{21}[/math] a két meghajtó áram közötti fáziskülönbség. Itt ez [math]\pi[/math], mivel a két áram egymás ellentettje.

[math]\cos(\delta)\[/math]