Találmányok és érdekességek - Részletes kidolgozás

← Vissza az előző oldalra – Találmányok és érdekességek

Ezen az oldalon vannak összegyűjtve a Találmányok és érdekességek című tárgy összefoglaló óráin elhangzott anyagok. A ZH igaz-hamis kérdései ezekből vannak. Amiről itt nincs szó, az nagy valószínűséggel HAMIS. Érdemes elmenni az utolsó előtti előadásra és meghallgatni az aktuális összefoglalót is!

Bővítsétek, aktualizáljátok!

Akinek van egy kis ideje és kedve, az átültethetné ide a másik két PDF kidolgozás itt még nem szereplő anyagrészeit.

1. A háborúk 4 korszaka

• 1. korszak:
  • rendezett háborúk korszaka
  • pontosan végrehajtott hadműveletek
  • hierarchia
  • kijelölt harctér
• 2. korszak (19. század második felétől)
  • megjelenik a gépfegyver
  • a támadás továbbra is lineáris (arcvonalak, áthatolhatatlan védőövek)
• 3. korszak
  • harcászati változékonyság
  • ellenállás szétzilálásán alapuló technikák
  • villámtámadás (Magino-vonalat kikerülve, az ellenség háta mögé kerülve)
• 4. korszak
  • a háború már nem állami monopólium
  • nehéz megállapítani, ki az ellenfél
  • felfegyverzett félkatonai szervezetek folytatnak egymással illetve külföldi hatalmakkal háborút
  • nincs lebombázható főváros, nincs kivel harcolni
  • a résztvevők nem kapnak magas szintű kiképzést, gyakoriak a járulékos veszteségek
  • nem használják a legkorszerűbb technológiát
  • a hagyományos szuperhatalmak nem találnak fogást ezeken a „láthatatlan” ellenségeken

2. Tűzfegyverek fejlődése a XVI. századtól

• 16. század végén 2 percenként tudtak leadni egy lövést
• a probléma megoldásának két útja:
  • a pontosság növelése pl. huzagolt cső alkalmazásával
  • tűzgyorsaság növelése pl. gyorsabbá teszik a fegyver töltését
• 1594. Nassaui Vilmos: kisebb mélységű széthúzott tüzérsorok a harc során
• Nassaui Móricz: a katonákat harctéri robotokká kell kiképezni
  • a fegyver betöltésének minél gyorsabb elvégzését beléjük kell sulykolni
  • menetelés: pontosan és célzottan el lehessen jutni a megfelelő helyekre
• 1814-ben maximum 36m-ről tudtak pontos lövéseket leadni
• 1855. az USA-ban bevezetik a huzagolt elöltöltős fegyvereket (nem szivárognak, áramvonalas kúpos lövedék) → 900m-ről is meg lehetett vele ölni valakit
• 30-szoros pontosság növekedés: a polgárháború mészárlásba torkollt (nem voltak felkészülve erre, pl. téglafal mögé húzódva is halálos volt a lövedék)
• 1870. poroszok: a katonákat vasúton szállítják, és juttatják el a hadszíntérre
  • nagy tömegeket lehet mozgatni (nem kell megtanítani a katonákat menetelni)
  • elektromos távíró → nagy tömegek koordinálására
• a modern háború tömegháború: civileket, amatőröket visznek ki a harctérre → jobb, hatékonyabb fegyverekre van szükségük (fegyverkezési verseny a harctéren)

3. Csillagászati modellek 1600 után

• 1600 után: távcső elterjedése
• a többi bolygó lényegében ugyanolyan, mint a Föld (mit jelent, hogy ugyanolyan?)
• ha hasonlóak:
  • a tengelyforgási idejük is hasonló: pl az 1890-es évek végén a Vénusznál nagyon pontosan kimérték, hogy ez 24 óra ↔ a felhőzet körülfordulási ideje 4 nap, a tengelyforgási idő -243 nap (1962)
• ha nem olyan, mint a Föld, akkor olyan, mint a Föld-Hold rendszer (megkerüli a központi égitestet, közben 1-szer körülfordul → izoszinkron keringés):
  • 1890-es évek vége: a Merkúr izoszinkron módon kering a Nap körül →egyik fele napos, másik sötét, azaz ha nincs légköre, akkor nagy a hőmérséklet-különbség ↔ 1962-ben kimérték: kb. állandó a felszíni hőmérséklete → van légköre (szétoszlatja a meleget)
  • 1965-ben felfedezték: a Merkúr nem izoszinkron kering
• az óriásbolygók olyanok, mint a Szaturnusz, aminek gyűrűrendszere is van, emiatt:
  • 1781. Uránusz felfedezésekor látni véltek gyűrűrendszet is
  • 1846. Neptunusznál ugyanemiatt láttak gyűrűket
• a csillagászok nem azt látják, ami van, hanem amit gondolnak

4. Fermi-paradoxon

• 1950 – Enrico Fermi: (Nobel díjas, az atommáglya feltalálója)
  • a Föld egy átlagos hely → sok hasonló helynek kell lennie a Tejútrendszerben
  • ha léteznének idegen civilizációk, akkor azok hol vannak? – „…de hol van mindenki?”
• viszonylag fejletlen technológiákkal viszonylag rövid idő alatt az egész Tejútrendszer kolonizálható
• a Föld egy átlagos hely → vannak nála jóval idősebb civilizációk ↔ egy ilyennnek már meg kellett volna hódítania az egész Tejútrendszert
• a Fermi-paradoxon feloldásai (magyarázatai):
  • 1. itt vannak (de nem az UFO-k → túl emberszerűek ↔ kicsi a valószínűsége, hogy az idegenek hasonlítanak ránk), de valamiért eltitkolják a jelenlétüket – pl nem győződtek meg arról, hogy elég értelmesek vagyunk. „Állatkert-hipotézis”: egy állatkertben vagyunk, és ők vannak kívül (Lajhárok példája – hogyhogy egyetlen idegen civilizáció sem „bökdösi a lajhárokat”?)
  • 2. léteznek, de nem kommunikálnak – a csillagok túl messze vannak, az első rádióadásokra mostanra kb 4 csillagrendszerből érkezhetett volna válasz (ha a földönkívüliek fénysebességgel kommunikálnak)
  • 3. mi vagyunk az elsők (az első értelmes faj) a Tejútrendszeren belül, a többiek majd utánunk fognak jönni
  • 4. Lemming-magyarázat (1984): 1 lemming pár 3 év alatt – 134 millió; 6.3 év alatt – 1016 utódot hoz létre (~ a bioszféra össztömege). De hol vannak? – sok egyéb tényező is befolyásolja a számukat (vadásznak rájuk, betegségek, korlátozott élelmiszerforrások,

5. Természetes és mesterséges jelek viszonya

• Panobkin szovjet csillagász: kizárólag akkor fogjuk a földönkívüli civilizáció által használt jeleket megtalálni, hogyha azok olyan mértékben hasonlítanak az általunk használt jelekre, hogy jeleknek tekinthessük őket, felismerhetőek legyenek számunkra
• egy jelrendszer önmagában kívülről nem fejthető meg, nem lehet eldönteni egy jelről előzetes információk nélkül, kívülről, hogy természetes vagy mesterséges.
• Ha „újrabootolnánk” a Földet akkor valószínűleg nem az ember jelenne meg értelmes lényként – tulajdonképpen egy első, és egy második Földről kellene beszélnünk, hogy idegen civilizációkat fedezzünk fel.
• Stanislav Lem példája: egy ember vizeletvizsgálatra megy az urológushoz, és kiderül, hogy sok cukor van a vizeletében
  • 1. következtetés: az illető előzőleg sok cukrot fogyasztott, és a szervezete kiválasztott cukrot → természetes jel
  • 2. következtetés: az orvossal összeesküdtek, és szándékosan tették bele a cukrot → mesterséges jel. ha nem tudjuk, hogy megállapodtak-e, lehetetlen eldönteni, hogy természetes, vagy mesterséges-e a jel

6. Igazságfogalom fejlődése

• 1. szint: Kumulatív (felhalmozódó), minden tudás összegyűjtésére törekszik (1920-ig) tudás felhalmozódik → egyre többet tudunk
• 2. szint: Bécsi kör álláspontja - verifikáció: az igazság bizonyítható, a tudományos igazság bizonyítható igazság. 3féle kijelentés létezik:
  • bizonyítható tudományos igazság ↔ ami nem bizonyítható, az nem tudományos igazság
  • tautológia (pl. Az alma az alma)
  • minden egyéb létező kijelentés
• Megbukott: A megfigyelésen alapuló tudományok nem egyértelműek és nem bizonyíthatóak, pl.: „Minden hattyú fehér.” – ha megfigyelünk 1 millió hattyút, ami fehér, az még nem bizonyítja, hogy az 1 millió 1-edik megfigyelt is fehér lesz
• 3. szint: 1959 - Karl Popper - falszifikálás: a tudományos igazság cáfolható igazság
  • nem cáfolható → nem tudományos (pl. a Freudi kanos festőre nincs ellenpélda)
  • a tudományos kijelentéseket lehet cáfolni, vizsgálatnak lehet alávetni
  • annál jobb egy kijelentés, minél cáfolhatóbb → annál nagyobb az újdonságértéke
  • bármely kijelentéshez 1-nél több cáfolható elmélet van
  • 4. szint: 1962 - Thomas Kuhn: paradigma: a tudósok egy csoportjának konszenzusa. Aki elfogadja az tudós, aki nem, nem.
  • A tudomány szociológiailag meghatározott. Az számít tudományos kijelentésnek, amit a tudósok annak tartanak. (a cáfolhatókból ők választják ki mi a tudományos.
  • 3 összetevője van a konszenzusnak (paradigmáknak):
    • metafizikai – min nyugszik a tudomány: pl. determinizmus (ha adott pillanatban ismernénk a világegyetem összes atomjának helyét, +/- végtelen időben meg tudnánk határozni a helyüket).
    • elméleti – milyen kérdéseket érdemes feltenni
    • gyakorlati – milyen módszerek fogadhatóak el: pl. mai tudományos módszerek a kísérletezésen alapulnak
  • a paradigmák összemérhetetlenné válnak, azaz változnak a feltett kérdések (pl. hány angyal tud táncolni a tű fokán vs. fénysebesség). Következmény: tudomány fejlődése nem ismerhető.

7. A (társadalmi) idő fajtái

• Biológiai idő: Hogyan változik a szervezet.
• Személyes idő: Mi hogyan éljük meg az idő múlását
• Fizikai idő: Ezt méri az óra
• 2 fajtája van a társadalmi időnek:
  • monokrón idő: egy adott tevékenységhez egy adott időtartamot rendel hozzá, egy adott időpontban csak egyféle tevékenységet engedélyez (ún. menedzser idő). A nyugati társadalmakra jellemző, lehetővé teszi hogy magasan szervezetté váljanak a mindennapi tevékenységek (pl. bírósági tárgyalás, ami 8-10-ig tart, és ha nincs ítélet, akkor elnapolják)
  • polikrón idő: a különböző tevékenységeknek nincs megszabott időtartama, egyszerre több tevékenység is folytatható (pl. az ember egy keleti bazárban egyszerre beszélget, vásárol, kávézik, stb.). Evolúciós értelemben ez áll közelebb az emberhez, az emberi igényekhez. Hátránya: nem teszi lehetővé a magas szintű munkaszervezést
• a magasan szervezett nyugati társadalmak a mindennapi és üzleti életben monokrón, az otthoni életben polikrón időt használnak

8. Idő, mint hatalom

• Hammurapi óta az uralkodók személyes döntéseket hoztak az időszámításról (a hatalom jele)
• A nagy francia forradalom után (1793) eltörölték a hagyományos naptárat, és decimális rendszert vezettek be, aminek az volt a célja, hogy a vallásgyakorlás megszűnjön (mert nem tudtak a 7. napon templomba menni, ugyanis 10 nap volt egy hét). Később Napóleon 1805-ben visszaállítja a régi rendszert.
• 1929 - Sztálin: 5 napos megszakítás nélküli termelési hetet vezet be:
  • a gépek jobb kihasználása a folyamatos használat révén, folyamatos munka (mindenki másik 5 napon dolgozott)
  • a hagyományos hét megszüntetése révén a vallásgyakorlás megszüntetése
  • családok teljes kontrollálása: 5 napos hét (4 munkanap, 1 pihenő), a társadalmat 5 különböző szín alapján sorolták be munkára
• elméletben több pihenőidő jutott mindenkinek, de a társadalmi kapcsolatoknak nem kedvezett, mert különböző napokon volt a pihenőidejük
• 1931. Sztálin változtat: 6 napos termelési hét, ebből 1 pihenőnap, de mindenkinek ugyanazon a napon (továbbra is cél a vallások korlátozása)
• 1940-ben visszaállítják a 7 napos hagyományos hetet

9. Az óra, mint világszimbólum

• 1370. Nicolas Oresmus: „A teremtettből következtetni tudunk a teremtőre.” pl. A réten talált órát az órás készíti.
• A világ szerkezete hasonlít egy óra szerkezetére → A Teremtő óraműves mesterként készítette el a művét
• 1600 körül Descartes: a Teremtő órásmester és az ember a legfőbb teremtménye → az ember óraszerkezet (csak kisebb alkatrészekkel)
• 1630 körül: állam hasonlít az emberre (pl. államfő, végrehajtó szerv) → az állam is óraszerkezet

10. A pontos idő mérése

• 1610. Galileo Galilei javaslata: távcsővel a pontos idő a Jupiter-holdak mozgása alapján meghatározható
• 1700-as évekig a csillagászati jelenségeket akarták felhasználni a pontos idő mérésére (általános meggyőződés: pontos órát lehetetlen építeni)
• 1714. brit hosszúsági törvény: 20000 font annak, aki pontos időmeghatározási technológiát talál (ugyanis a hajózásban a földrajzi hosszúság meghatározására ismerni kell a pontos időt) John Harrison – két nagyságrenddel pontosabb kronométerek (hajón szállított órák)
• ennek hatására az 1760-as években már 128 nap alatt tévedtek 111 mp-et az órák → elég pontos, lehetővé válik a megbízható hajózás

11. Férfi és nő

• koevolúciós spirál: a férfinak és a nőnek pl. a gyermekvállalás során nem azonos (ellentétes) érdekeik vannak
  • mindkét nem arra törekszik, hogy a saját génjeit garantáltan továbbadja (a partner nélkül ez nem lehetséges)
  • mindenki megpróbálja a másikat megcsalni és félrevezetni, hogy a saját szempontjaira optimalizálja a saját gének továbbadását (nősténynek és hímnek is más-más stratégiája van)
  • mindkét fél egyre fejlettebb technológiákat dolgoz ki
  • pl. a fák növekedése: mindegyik több napfényt akar, ezért a lehető legmagasabbra nőnek, de minden fa így tesz, így aztán mégis ugyanannyi fényt kapnak. Egyik sem hatékonyabb a másiknál.
• adaptív tévedés: Érdemes mindig lejjebb állítani a riasztó szintjét, mint ami ésszerűnek tűnik.
  • pl. az a férfi, aki indokolatlanul érzékenyen reagál a megcsalás feltételezett jelére, az nagyobb valószínűséggel lesz képes továbbadni a génjeit.
  • pl. a fadarabban is jobb mindig kígyót látni, mint egyszer tévedni, és a kígyót fadarabnak gondolni
• miért éri meg a nősténynek hűtlennek lenni?
  • extra szolgáltatásokat is kaphat a szeretőtől
  • minőségi géneket lehet beszerezni a szeretőtől (partner – stabil háttér, szerető – minőségi gének)
  • partner biztosítás – mindig legyen pótlás

12. Nemek kérdése

• a férfiak és a nők egyenlők, de nem egyformák
• Négyféle nemet különböztetünk meg:
  • Genitális nem: ránézésre mit látunk az emberből (férfi/nő)
  • Agyi nem (férfi vagy női működésű, struktúrájú):
    • az agy struktúrája különböző a nemeknél
    • az utóbbi 5 millió évben jól alkalmazkodott az agyuk a körülményekhez
    • férfiak agya soros, a nőké párhuzamos működésű
    • nőknél a két félteke szorosabban működik együtt, jobb problémamegoldó
  • Társadalmi nem: mit gondol róla az ember az utcán. Társadalmi szemlélet függ az evolúciós múlttól (pl. ki melyik mellékhelyiséget használja)
  • Mentális nem: ki minek tartja magát (pl. egy magyar festőnő: egy nő testébe zárt homoszexuális férfinek vallja magát, ezért szereti a férfiakat)

13. Térhez való viszony

• szociofugális tér: alkalmatlan arra, hogy az emberek szociális kapcsolatokat alakítsanak ki benne. pl. vasúti váróterem
• szociopetális tér: alkalmas arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki benne. pl. kávéházban
• Phillip Aries francia történész:
  • a tér szerkezete nagy mértékben meghatározza a modern társadalmat
  • a 18. századig azért nem alakult ki a modern értelemben vett család, mert a lakások belső tagozódása nem volt meg (nem volt dolgozószoba, stb.)
• a 18. századtól kezdenek olyan házakat építeni, ahol minden szobának meghatározott funkciót adnak, ekkor jelenik meg a modern értelemben vett család (ekkor fedezik fel a személyiséget is)

14. Négy érv az űrkutatás mellett

• Spin-off: az űrkutatás révén a mindennapi életben is jól hasznosítható találmányok jelennek meg. (pl: teflon) DE: kell-e ehhez űrkutatás, nem elég-e a csak a fejlesztés?
• a tudomány szükségessé teszi az űrkutatást – túl költséges
• az emberiségnek a vérében van a felfedezés vágya – 1827-ig (amikor az Északi-sark elérésére indítottak tudományos expedíciót) az expedíciók elsődlegesen kereskedelmi, hódítási célúak voltak, tudományos vetületekkel – az emberben nincs a vérében a felfedezés vágya
• Űr imperatívusz: kényszer az űrkutatásra.
  • „Nem jó minden tojást egy kosárba tartani” – hosszú távon itt maradni a Földön elég kockázatos dolog
  • előbb-utóbb kifogyunk a helyből, az erőforrásokból
  • nincs más választása az emberiségnek

15. Űrlift problémája

• geostacionárius pályán keringő műholdról leeresztenek egy elég vékony és elég erős szálat (pl. szén nanocsovekből), megfelelően rögzítve a végét, ellentétes irányba is kihúzunk egy ilyen szálat, majd ezen tárgyakat tudunk felemelni az űrbe
• cél: 200-szor olcsóbbá tenni az űrbe való kijutást
• elvileg lehetséges (a modern fizika törvényei már nem tiltják), de ez még semmit nem jelent
• problémák
  • nem építhető meg kicsiben (modellben nem lehet kipróbálni), mert geostacionárius pályán keringő műholdról van szó
  • túl drága: több 100 milliárd $-os költség
  • ma még nem létező technológiákra lenne szükség
• nagy valószínűséggel soha nem valósul meg

16. A makromérnöki tevékenység

• nemzetek feletti mérnöki tevékenység
• mind költségeiben, mind hatásaiban túlnyúlik az egyes nemzetek hatáskörén
• a saját területén gyökeres átalakulást eredményez
• 3 példája:
  • a Szuezi-csatorna
  • a Panama-csatorna
  • Atlantrópa-terv (soha nem valósult meg): 1925-30-as években találták ki. A Földközi-tenger vizét ki kell szivattyúzni, megfelelő gátrendszert építeni köré, ki kell szárítani az adott területet → szuperkontinenst hozhatnának létre (Európa, Afrika, kiszárított terület), a két másik nagyhatalommal állhatna szemben

17. Közlegelők problémája

• 1968-ban került előtérbe
• közlegelő: olyan legelő Angliában, ami az állam tulajdonában volt, és bárki legeltethetett rajta
• olyan sok juhot csaptak ki a legelőkre a gazdák, hogy azok tönkrementek
• az egyes résztvevők érdekei ütköznek a közösség érdekeivel
• két példa:
  • csúcsforgalom: ülök az autóban, és minél gyorsabban célba szeretnék jutni. Mivel mindenki ezt szeretné, ezért csak ülünk az autóban a dugó közepén, és nézzük egymást, amint mindenki minél gyorsabban célba szeretne jutni.
  • környezetszennyezés: az ipar érdeke a környezetszennyezés (pl. mert így gazdaságosabb, gyorsabb, hatékonyabb, stb.), az emberiségnek nem érdeke a környezetszennyezés
• az emberiség nem jogalany – nincs olyan mechanizmus, ami az egész emberiség érdekeit képviselni tudná