Jogi alapismeretek ZH1 kikérdező

← Vissza az előző oldalra – Jogi alapismeretek

Jogi alapismeretek ZH1 kikérdező

Kvízek használata, importálása, fejlesztése.
Statisztika
Átlagteljesítmény
Eddigi kérdések	0
Kapott pontok	0
Alapbeállított pontozás	(+)
Beállítások
Minden kérdés látszik
Véletlenszerű sorrend

Miért helyeződött versenyjogi alapokra a hírközlésszabályozás?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A technológia fejlődése és a kereslet növekedése megkövetelte a hírközlési piacon a megfelelő szintű versenyt biztosító jogi szabályozási környezet kialakítását.
2. A konvergencia miatt szükséges volt jogi szabályozás keretében rögzíteni a piacra lépést biztosító jogi feltételeket.
3. A hírközlésszabályozás területén szükségessé vált a jogharmonizáció.

Az alábbiak közül ki lehet egyéni vállalkozó?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. jogi személy
2. természetes személy
3. őstermelő
4. ügyvéd

A gazdasági társaság minden esetben rendelkezik ügyvezető, legfőbb döntéshozó szervvel.

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Igaz
2. Hamis

Az egyéni vállalkozás létrehozása induló tőkével is lehetséges, de lehet tőke nélkül is.

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Igaz
2. Hamis

Mely nem sorolható a hírközlésszabályozás alapelvei közé?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. befektetések védelme és ösztönzése
2. konvergencia
3. technológiasemlegesség
4. harmonizáció

A magas kockázatú mesterséges intelligencia felett mindig meg kell maradnia az emberi felügyeletnek és beavatkozási lehetőségnek.

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Igaz
2. Hamis

Melyik állítás hamis?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A termékek és szolgáltatások hálózati összekapcsoltsága veszélyt hordoz magában, mert további biztonsági kiberfenyegetésekhez vezethet.
2. Az önszabályozás jogi értelmében vett tényleges, a kikényszerítés lehetőségével, azaz szankciórendszerrel megtámogatott szabályozás.
3. A technológia fejlődése a privacy zsugorodásával jár együtt.
4. Az online platformok működésének kulcsa az adat, amely mind inputként mind pedig outputként meghatározó.

Melyik állítás hamis?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Az „ingyenes” online platformokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak nincs „igénybevételi díja”.
2. A platformokban közös, hogy a hálózati hatás és a méretgazdaságosság kiaknázására épülnek. Másként, a piac két oldalának keresletét a hálózati hatás köti össze: a magasabb kereslet további keresletet és kínálatot is bevonz.
3. Az online platformok működésének kulcsa az adat, amely mind inputként mind pedig outputként meghatározó.
4. Az adatalapúság, mint a digitális gazdaság egyik legfőbb jellemzője, a web2.0-nek köszönhető, amelynek lényege, hogy a felhasználók nemcsak passzív alanyai, fogyasztói, hanem aktív részesei a netes tartalom alakításának és alakulásának, maguk hozzanak létre, osztanak meg információkat, adatokat, tartalmakat dinamikus módon.

Melyik állítás igaz?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Az új technológiák felhasználhatók bűncselekmények elkövetéséhez is, ezért különösen fontossá vált a kiberbiztonság.
2. A technológiai fejlődés nem jár együtt a privacy zsugoródásával.
3. Az Európai Unió szabályozása engedi az online kereskedelem területalapú korlátozását.
4. Az online platformok nem forgatják fel a társadalmi viszonyokat.

Melyik állítás hamis?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátait kizárólag a polgári törvénykönyv adja meg.
2. A véleménynyilvánítás szabadsága büntetőjogi eszközökkel is korlátozható.
3. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátait több jogterületen találjuk meg, így a büntetőjog, a polgári jog és a közigazgatási jog területén is.

Melyik állítás igaz?

Típus: több. Válasz: 2,3,4. Pontozás: nincs megadva.

1. A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság kötelezheti az online térben működő vállalatokat a tartalommoderálási szabályzat átalakítására.
2. Az online térben működő szolgáltatások tevékenysége érinti az alapvető emberi jogokat.
3. Az alapjogok védelme az online térben az államok számára kötelezettséget teremt a jogok érvényesítését biztosító szabályok megalkotására.
4. Az online térben működő vállalatok számára kötelezettségeket állapít meg az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.

Felügyelőbizottság létrehozása minden részvénytársaság esetében kötelező.

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Igaz
2. Hamis

Melyik állítás hamis?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A nemzetközi jogi dokumentumok lehetővé teszik az alapjogok korlátozását, de a korlátozáshoz feltételeket írnak elő.
2. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
3. Az alapjog lényeges tartalma nem korlátozható, de a törvényalkotó további feltételek nélkül szabadon eldöntheti, hogy a lényeges tartalmat nem érintve milyen korlátokat határoz meg az alapjogok gyakorlásával összefüggésben.

Melyik állítás igaz?

Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás…

Típus: több. Válasz: 1,2. Pontozás: nincs megadva.

1. célja az, hogy bizonyos hírközlési alapellátáshoz mindenki hozzáférhessen.
2. a törvény alapján a helyhez kötött szélessávú internet-hozzáférés szolgáltatás.
3. minden estetben a JPE szolgáltatók nyújtják.

Melyik állítás hamis?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Az emberi jogok védelmét szolgáló nemzetközi jogi egyezmények alapján az internetes szolgáltatók kötelesek megfelelően biztosítani az emberi jogok gyakorlását.
2. Az embereket az offline világban megillető jogok ugyanúgy védelem alatt állnak az online környezetben is.
3. Az emberi jogok érvényesítését az online térben megnehezíti, hogy az információs forgalmat bonyolító internetes szolgáltatók felelősségének szabályozása nem egységes a világban és a szolgáltatók tevékenysége nem átlátható.

Melyik állítás igaz?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Az Európai Unió utoljára a 2000 évek elején módosította a hírközlésszabályozás európai keretét.
2. A 2010-es évekig az európai hírközlésszabályozás a természetes monopólium koncepcióján nyugodott.
3. Az Európai Unióban a hírközlésszabályozás célja a hírközlési piacon a megfelelő verseny kialakítása.

Mit jelent a szabályozói foglyul ejtettség?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A szabályozó nincs olyan erős politikai pozícióban, hogy meg tudná változtatni a szabályozást.
2. A szabályozás előnyeit nem a köz, hanem a szabályozott élvezi, aki megpróbálja a szabályozót a saját érdekei mentén befolyásolni.
3. Az új technológia blokkolható addig, amíg nem bizonyosodik be róla, hogy biztonságos.
4. A szabályozó a szabályozás útján leblokkolja az adott területet, és kizárólag a szabályozói akarat tud érvényesülni.

Melyik állítás igaz?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Első generációs jogként definiáljuk a gazdasági, szociális és kulturális jogok csoportját.
2. Az alapjogok védelmi rendszere hosszú történeti fejlődés eredménye.
3. Az emberi jogok nemzetközi jogi védelme a XIX. században alakult ki.

A közkereseti társaság betéti társasággá nem alakulhat át.

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Igaz
2. Hamis

Melyik állítás hamis?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Hírközlési szolgáltatás – főszabály szerint – szabadon nyújtható, nem engedélyköteles tevékenység.
2. A legtöbb hírközlési szolgáltatás megkezdése előtt egy bejelentést kell tenni az NMHH felé.
3. Hírközlési szolgáltatás csak egy megfelelő pályázati vagy árverési eljárás alapján elnyert jogosultság alapján folytatható.