Szent Schönherz Senior Lovagrend
A Szent Schönherz Senior Lovagrend (SSSL) elsősorban a Karra kerülő elsőéves hallgatók egyetemi és közösségi beilleszkedésével foglalkozik. Ezenfelül segítséget nyújtanak a kollégium más szervezeteinek az utánpótlás keresésben, az elsősökkel kapcsolatos döntéseik előkészítésében, meghozatalában. Olyan rendezvényeket szerveznek, mint a Gólyatábor, az Ökörsütés, a Gólyabál, a Gólyakocsma, illetve az éppen aktuális Gólyakörte is.
Feladatok
A rendezvényszervezés mellett természetesen tanulmányi téren is segítik a gólyák életét. A tankörrendszer működtetése és konzultációk szervezése is az SSSL feladatkörei közé tartozik, emellett az első féléves próba ZH-k levezénylésében is ők segédkeznek. Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tananyag elsajátítása mellett lehetőséget biztosítsanak az életben számos helyen használható kompetenciák fejlesztésére, ezért tréningeket is tartanak különböző témakörökben (pl.: időmenedzsment, tanulásmódszertan, stb.). Amellett, hogy a gólyák beilleszkedését könnyebbé teszik, a seniorgárda tagjai maguk is rengeteget profitálnak a tevékenységükből. A feladatkörök sokszínűségéből adódóan lehetőségük van változatos területeken fejleszteni magukat, legyen az egy honlap elkészítése és üzemeltetése, prezentációk készítése és előadása nagyobb tömeg előtt vagy akár a hatékony csapatmunka. (Forrás: Impulzus)
A Lovagrend története
Az 1991. év nyarának utolsó heteiben egy nagysikerű Gólyatábort rendeztek a seniorok. A Házban működő évfolyamok ekkor találtak igazán egymásra, ott szembesültek először azzal, hogy az együttes munka milyen jó eredményt képes produkálni. Felbuzdulásukat megragadván ősszel, a Kisrablóban eltöltött vacsora során fogant meg az ötlet: szervezett keretekben kellene tovább csinálni a lelkes felsőbbéves senioroknak a fiatalok istápolását. Az akkori elsős nevelőtanárok — Luigi, Doki, Guczó, Fucskó, Dézó –, valamint a friss seniorgárda elhatározták, hogy megalapítják a Lovagrendet. Alapító okirat gyanánt elképzeléseiket egy Kisrablós étlap hátuljára vésték, hogy az utókor is “lásson, tudjon, érezze a feelinget”.
Valahogy imígyen indult a ma is létező SSSL hivatalos története. Kezdetben kommandóegységekbe tömörülve járták a Házat, mindenütt lehetett számítani rájuk, ahol ember és ötletanyag szenvedett hiányt. Aztán a rendszerváltozás szele begyűrűzött a Ház falain, az egyre több elsőssel egyre többet kellett foglalkozni. A Lovagrend háttérbe vonult, szerette volna a fő célt elérni, az elsősök útját egyengetni. Sajnos a háttérbe vonulás túl jól sikerült, a mélypontból egy fiatal, ám tettrekész nevelőtanári gárda, no meg az általuk vezérelt, zömmel másodéves seniorcsapat vezette ki a Lovagrendet. `95 óta töretlen népszerűségnek örvend, ezen még az sem tudott változtatni, hogy az időközben a körök között kitört legalizálási láz megkövetelte az SZMSZ, a költségvetések, az éves rendezvénytervek előzetes elkészítését. Függetlenségét megőrizve a Lovagrend legalitása nem kör, hanem ellipszisszinten valósult meg, amelyet mind a mai napig sikerült megőriznie.
A jelen
A Lovagrend immár több mint húsz éve működik a Házban. Jelenleg 5 várúrral, 30 aktív lovaggal, és 15 apróddal szolgálja a közjót, a seniorgárda létszáma pedig meghaladja a 400 főt.
Felépítése
A Lovagrend megalakulása óta több kasztból épül fel. A legfőbb irányító (és demokratikus diktatúra lévén döntéshozó) szerve a Hetek tanácsa. Tagjai közé a mindenkori Nagymester, valamint 6 vagy 7 tanácstag tartozik, tanácstag lehet lovag, illetve apród. Irányító szerepet tölt be a lovagok kasztja, az apródok kasztjába pedig azon seniorok kerülhetnek, akiket tevékenységükért a Lovagrend tagjai arra érdemesnek tartanak. A Lovagrend végrehajtó szerve a seniorgárda (a seniorok és a juniorok), amelynek mindenki tagja lehet, aki szívesen szeretné a piroscsőrű gólyák kezdő lépteit egyengetni az egyetemi élet rögös útján. Az idők folyamán, ahogy egyre inkább lábra kapott a Lovagrend szellemisége a Ház berkein belül, úgy lett egyre több ereklyéje, egyre több hagyománya. Ilyen például a Nagykönyv, amit ma már nyugodtan lehetne Vándorkönyvnek nevezni, annyit utazik a Lovagrend és a készítője között. Ebben a kódexben fektették le a Lovagrenddel történt nagyobb eseményeket, igényes felépítése minden olvasója számára feledhetetlen emléket nyújt. A hatalom jelképe a Nagymesteri sapka, az Excalibur (ami egy másfél méter hosszú díszkard), valamint az Országalma, amit gyűlésenként egy megfelelően méretezett Unicumos üveg képvisel.
Maga a nagymesteri cím nem egyidős a Lovagrenddel. Az ősi fóliánsok szerint Iván volt az első Nagymester, majd Nagyturcsi, Polonkai, Blázi, Rich, Ervin, Guriga, Sanya, BeeGee, Kalmár, KömC, Kossuth, Maci, Attila, Laccí, KisMaci, Endru, Rudi, Balu és Mérész ölthette magára a fekete köpenyt. 2016 ősze óta Solti bírja e felelősségteljes posztot. Lovag lehet minden apród, aki bizonyította rátermettségét a lovagi erények terén. Mindeme bizonyítás szertartásokkal tarkított próbatételen keresztül vezet, megfelelés esetén a jelölt részt vehet a Lovaggá Avatás ceremóniáján. Ekkor a lovagok maguk közé fogadják, és hűségük jeléül egy köpennyel ajándékozzák meg. Az újdonsült lovagnak választania kell egy lovagi nevet, valamint egy címet. Így lett a Lovagrendnek udvari szállítója, kincstárnoka, főétekfogója, stb. Az apródjelölt a sikeres próbateljesítés után egy korsót kap annak jeléül, hogy immár a Lovagrend sorait erősíti, majd ezután választania kell egy Lovagot, akinek fegyverhordozója lesz.
Testületileg a Lovagrend minden évszakban tesz egy hétvégi kirándulást, ahol megbeszélik a lovagok a következő időszak teendőit, az előre felmerülő problémákat. Ezek a táborok rendszerint híres magyar bortermelő vidékek közelében vannak, kedvenc helyeik Mátraháza, Bodajk, Óbánya, Kőhányáspuszta, Felsőtárkány, Badacsonytomaj, Várgesztes, Csobánka, Velence.
Rendezvények
- Gólyatábor
- Gólyahét
- Gólyakocsma
- Ökörsütés
- Középiskolás project
- Gólyabál
- Első-másodéves tábor
- Senior képzés
