Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

ZVOpre

Kvízek használata, importálása, fejlesztése.
Statisztika
Átlagteljesítmény	-
Eddigi kérdések	0
Kapott pontok	0
Alapbeállított pontozás	(+)
-
Beállítások
Minden kérdés látszik	-
Véletlenszerű sorrend	-
-

Az alábbi megállapítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
2. Az egyszerű monitorok (resident monitor) megjelenése előtt egy munka befejezése után az operátornak manuálisan kellett indítania a következő munkát.
3. A korai operációs rendszerekben a programozási hibák keresése karakteres terminálon történt.
4. A multiprogramozott operációs rendszerekben egy munka addig fut, ameddig várakozni nem kényszerül, ekkor az operációs rendszer egy másik munkát választ ki, és azt futtatja.

Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek programozoí felületével kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Az alkalmazói programok szubrutinhívással érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.
2. Az alkalmazói programok egy operációs rendszer specifikus programkönyvtárat használnak az operációs rend- szer szolgáltatásainak rendszerhívásokon keresztüli elérésére.
3. A POSIX szabvány egységesen (szabványosan) megadja az operációs rendszer által nyújtandó rendszerhívások szintakszisát.
4. A rendszerhívások processzorfüggetlenek, így biztosítják a programok hordozhatóságát.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusokkal kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A legrégebben várakozó (FIFO, FCFS) algoritmus esetén nagy lehet az átlagos várakozási idő (konvojhatás).
2. A körforgó (RR) ütemező esetén ökölszabályént azt mondhatjuk, hogy a CPU löketek 80%-a hosszabb legyen az időszeletnél (time slice).
3. A legrövidebb hátralevő idejű (SRTF) ütemező preemptív.
4. A legrövidebb löketidejű (SJF) ütemezőben egy korábban beérkező nagy löketidejű feladat feltartja a végrehajtása alatt később beérkező kisebb löketidejű feladatokat (az átlagos várakozási idő nagy lehet).

Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A szálnak saját halma (heap) van.
2. A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
3. Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommu- nikáció közös memória alkalmazásával.
4. A folyamat létrejöttekor létrejön egy szál is a folyamat kontextusában.

Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A folyamat a CPU ütemezés alapegysége a modern operációs rendszerekben.
2. Egy programból több független folyamat hozható létre és futtatható párhuzamosan.
3. A folyamatot a kernelen belül a folyamatleíró (Process Control Block, PCB) írja le.
4. A folyamatok közötti kommunikáció csak rendszerhívásokkal, az operációs rendszeren keresztül történhet.

Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A szemafor egy változó, amit tetszőlegesen kezelhetünk saját függvényeinkkel a programunkban.
2. A P( ) művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást.
3. Feladatok szinkronizációjának (sorrendiségének) megvalósításához használt bináris szemafort szabad (1) értékűre kell inicializálni.
4. A szemafor belépési és kilépési műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatoák).

Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A virtuális tárkezelés során a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.
2. A virtuális tárkezelés során a teljes programot betöltjük a fizikai memóriába annak indulásakor.
3. Ha a virtuális tárkezelés során egy folyamat érvénytelen címre hivatkozik, akkor azt hiba miatt leállítják.
4. A virtuális memória sebességét a fizikai memória sebessége határozza meg.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A virtuális tárkezelés során az LRU (Legrégebben nem használt) lapcsere algoritmus esetén a frissen behozott lapokat a tárba kell fagyasztani.
2. Perifériás műveletek (pl. DMA) célpontjaként megjelölt lapokat a tárba kell fagyasztani, mivel egyébként azok lecserélése esetén a perifériás műveletek hibát okozhatnának.

Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az operációs rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Az operációs rendszert egy felhasználói program futása közben csak egy megszakítás (rendszerhívás, HW megszakítás vagy kivétel) aktiválhatja.
2. A rendszerhívás mindig visszatér az azt hívó felhasználói programba.
3. Az aszinkron rendszerhívások csupán elindítják a kért rendszerfunkció végrehajtását, a tényleges eredmények kezelésére más mechanizmusok állnak rendelkezésre.
4. A be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érhetik el a felhasználói programok.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Az egyszerű monitor (resident monitor) lehetővé tette a futó munkák teljesítményének megfigyelését.
2. Off-line perifériás működés esetén a perifériákat már akkor is lehet használni, ha azok éppen ki vannak kapcsolva (pufferelés).
3. A multiprogramozás elterjedését a gyorsabb, nagyobb kapacitású és véletlen hozzáférésű tárak megjelenése tette lehetővé.
4. A felhasználó on-line kapcsolata a számítógéppel az időosztásos rendszerek megjelenésével vált lehetővé.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s.
2. Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő.
3. A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több.
4. Az átbocsájtóképesség számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatokat.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a modern operációs rendszerek ütemezőire?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A CPU ütemezők folyamatokat ütemeznek.
2. A hosszútávú ütemező dönt, hogy egy futó folyamatot mikor írunk ki a háttértárra (felfüggesztett állapot, swapping).
3. A CPU ütemezés feladata az, hogy a várakozó állapotban lévő feladatok közül kiválassza a futásra kerülőt, ha egy futó feladat már valamilyen okból nem folytathatja a futást.
4. Az ütemező, munkája során a folyamatleírókban elérhető információkat felhasználva hozza meg döntését.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A teljes memória közös erőforrás.
2. A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
3. A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
4. A közös erőforrások hibás lefoglalása és felszabadítása holtpontot eredményezhet.

Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A holtpont a rendszerben lévő feladatok egy részhalmazát érinti.
2. A holtpont megelőzése során vizsgáljuk a beérkező erőforráskéréseket, és azokat csak akkor elégítjük ki, ha a rendszer biztonságos állapotban marad.
3. Ha a holtpontot annak észlelésével és feloldásával kívánjuk kezelni, akkor fel kell készülnünk arra, hogy az erőforrások visszaállíthatók legyenek.
4. A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a rendszerben ne legyen erőszakos erőforráselvétel.

Az alábbi lapszervezésre épülő virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
2. A virtuális tárkezelés során a teljes programot annak indulásakor betöltjük a fizikai memóriába.
3. A virtuális tárkezelés során kihasználjuk a programok lokalitását.
4. A vergődés során a rendszerben a CPU folyamatosan dolgozik a laphibák kezelésén.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A FIFO lapcsere-stratégia alkalmazásakor, növelve a rendelkezésre álló fizikai memória keretek számát, csökken a laphibák száma.
2. Igény szerinti lapozás alkalmazása esetén lapcsere csak akkor történhet, ha a futó program ténylegesen hivat- kozik egy éppen a fizikai memóriában nem megtalálható lapra.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a rendszerhívásokkal kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A rendszerhívásokat az alkalmazásokat programozók direkt módon használják.
2. Alkalmazói programok a be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érik el.
3. A rendszerhívás egy függvényhívás.
4. Az aszinkron rendszerhívás a műveletek befejezése után tér vissza.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. Az operációs rendszer magja felelős a feladatok ütemezéséért.
2. Az operációs rendszer magja kezeli a memóriát.
3. Az operációs rendszer magja többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra.
4. Az operációs rendszer magja tartalmazza a rendszerhívásokat fogadó réteget.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A FIFO algoritmus nem preemptív.
2. Az SJF algoritmus preemptív.
3. Az RR algoritmus preemptív.
4. Az SRTF algoritmus preemptív.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatokkal (process) és a szálakkal (thread) kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A szál a folyamathoz rendelt CPU-n fut.
2. A folyamatnak saját halomja (heap) van.
3. A szálnak saját halomja (heap) van.
4. Egy folyamat egy szál kontextusában fut.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a szemaforra vonatkozóan?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A szemafor kezdeti értéke minden alkalmazásban 1, vagyis a szemaforhoz tartozó erőforrás nem foglalt.
2. Szemaforral nem lehet randevút megvalósítani.
3. Szemafor alkalmazásával elkerülhetjük a holtpont létrejöttét.
4. A számláló (counter) típusú szemafor alkalmazása esetén a szemaforhoz rendelt erőforrás egy időben több párhuzamos feladat által használható.

Az alábbi mondatok közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Lapszervezés esetén a logikai lapok és a fizikai memória keretek mérete azonos.
2. A laptáblát általában a fizikai memóriában tárolják.
3. A laptábla minden bejegyzése egy fizikai memóriakeretre mutat.
4. A lapszervezés esetén nincs külső tördelődés.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a fájlrendszerekkel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A fájlrendszer feladata az, hogy az információt tároló logikai blokkokat a fizikai fájlokhoz rendeljék.
2. Láncolt listás tárolás esetén az egyes blokkok tárolják a fájlban következő blokkok helyét.
3. Indexelt tárolás esetén speciális blokkok tárolják a fájl tárolására használt blokkok helyét.
4. Indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges részének gyors elérése lehetséges.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz a PRAM memória-hozzáférési modell esetén?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Az olvasás-olvasás ütközés esetén nincs versenyhelyzet.
2. Az olvasás-írás ütközés esetén nincs versenyhelyzet.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a multiprogramozott rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A multiprogramozott rendszerekben a lassú perifériák korlátozzák a rendszer működését, hiszen a CPU-nak meg kell várnia a perifériás műveletek befejezését.
2. A 100%-os CPU-kihasználtság a gyakorlatban is elérhető multiprogramozott rendszerekben.
3. A multiprogramozott rendszerekben egy feladat addig fut, amíg az várakozni nem kényszerül a CPU-ra.
4. A multiprogramozott rendszerek FIFO ütemezőt használnak.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek rétegszerkezetével kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Az operációs rendszerekben csak az eszközmeghajtók tartalmaznak hardverspecifikus kódot.
2. Az operációs rendszer fontos feladata a memóriakezelés.
3. Az operációs rendszer magja (kernel) többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra.
4. A rendszerhívási felület az operációs rendszer egyik kernel módban futó része.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A FIFO algoritmus alkalmazása esetén megfigyelhető a konvoj hatás.
2. Az SJF algoritmus esetén nem jelentkezik a konvoj hatás.
3. Az RR algoritmus esetén a konvoj hatás nem jelentkezik az algoritmus preemptív volta miatt.
4. Az SRTF esetén nem jelentkezik a konvoj hatás.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a feladatok tipikus állapotátmeneti diagramjával kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Az erőforrást kérő feladat VARAKOZÓ állapotba kerül.
2. Egy operációs rendszeren belül maximum annyi feladat lehet futó állapotban, ahány végrehajtó egységünk van.
3. Kooperatív operációs rendszerben a yield( ) rendszerhívás hatására FUTO állapotból FUTÁSRA KÉSZ ´ állapotba kerülhet egy feladat.
4. Feladat mindig FUTASRA KÉSZ állapotban jön létre.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a folyamatra (process), szálakat támogató folyamatalapú rendszerben (pl. Windows vagy UNIX)?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A folyamat egy végrehajtás alatt álló program.
2. Egy programból több különböző folyamatot létrehozhatunk.
3. A folyamatok közös memórián keresztül kommunikálnak egymással.
4. A folyamatok közös erőforrásaira (pl. két folyamat által is megnyitott file) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.

Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A holtpontészlelés és -feloldás nem feltétlenül oldja meg a problémát (pl. livelock lehet az eredménye).
2. A holtpont többnyire a rendszer feladatainak csak egy csoportjára terjed ki, vagyis a rendszer részben működőképes maradhat.
3. A holtpont egy versenyhelyzet, amelyben a feladatok egymásra váró állapotba kerülnek.
4. A holtpont elkerülhető számláló típusú szemaforok használatával.

Az alábbi lapozással és lapcsere algoritmusokkal kapcsolatos kérdések közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. Az előre tekintő lapozás csökkenti a laphiba gyakoriságot.
2. A legrégebbi lap (FIFO) lapcsere algoritmus a jövőbe tekint.
3. Az utóbbi időben nem használt (NRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapot a tárba kell fagyasztani, mert az könnyen a lapcsere algoritmus áldozatává válhat egyébként.
4. A legrégebben nem használt (LRU) algoritmus megvalósítása erőforrás-igényes, ezért sokszor annak a közelítéseit alkalmazzuk.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz a láncolt listás tároláson alapuló fájlrendszer esetén?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A fájlokban tárolt adatok szekvenciális és indexelt (közvetlen) elérése is egyszerűen és hatékonyan megoldható.
2. A fájlokban tárolt adatok egymás utáni, szekvenciális blokkokba rendezése (töredezésmentesítés) javítja az írási és olvasási teljesítményt is.

Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
2. Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
3. Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
4. A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
2. Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
3. Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.
4. Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A szálnak saját verme (stack) van.
2. A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
3. Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
4. A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A folyamat végrehajtás alatt álló program.
2. Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
3. A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
4. A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
2. A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
3. A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
4. A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
2. A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
3. A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
4. Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
2. A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
3. Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
4. Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
2. A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
2. A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
3. A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
4. A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
2. Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
3. A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
4. Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
2. Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
3. A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
4. A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
2. Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
3. Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
4. A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának ??????vizsgálata során.

Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
2. Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
3. A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
4. Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
2. A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.
3. Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
4. A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
2. Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
3. A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
4. A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
2. Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
2. A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
3. A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
4. A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
2. A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
3. A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
4. Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
2. A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
3. Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
4. Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
2. Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
3. A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
4. A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
2. A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
3. A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
4. A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
2. A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
3. Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
4. A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
2. Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
3. A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
4. A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
2. Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
2. Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
3. Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
4. Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
2. A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
3. A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
4. A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
2. Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
3. Az RR (Round Robin) ütemező fair.
4. Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
2. A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
3. A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
4. A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
2. Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
3. Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
4. Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
2. A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
3. Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
4. Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
2. Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy indexblokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
3. A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
4. Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A szálaknak saját logikai processzoruk van.
2. Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
2. A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
3. Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.
4. Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
2. A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
3. A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
4. A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A folyamat szekvenciális program.
2. A folyamat végrehajtás alatt álló program.
3. A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
4. A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
2. Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
3. A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
4. A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
2. A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
3. A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
4. A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
2. Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
3. A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
4. A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
2. Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
3. Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver specialitásait.
4. A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
2. Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
3. A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
4. Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A szál egy végrehajtás alatt álló program.
2. A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
3. A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
4. A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
2. A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
3. A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
4. A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
2. A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
3. Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
4. A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
2. A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
3. A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
4. A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a valósidejű operációs rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A valósidejű operációs rendszerek gyorsak.
2. A kemény valósidejű operációs rendszerek rendszerhívásainak válaszidejére felső korlát adható.
3. A valósidejű operációs rendszerek kritikus szolgáltatásainak válaszidejére felső korlát adható.
4. A lágy valósidejű operációs rendszerek mindig prioritásosak.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A rezidens monitorok az előző munka befejezése után automatikusan elindították a következő munkát.
2. Az időosztásos rendszereket az on-line felhasználói feladatok kedvezőbb válaszidejének biztosítására fejlesztették ki.
3. Az időosztásos rendszerekben a batch feladatok is időosztás módon, Round-Robin ütemezéssel futnak.
4. Az első számítógépek esetén a feladatok ütemezése a rendszert üzemeltető humán operátoroknak volt a feladata.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A FIFO algoritmusban jelentkezhet a Konvoj-hatás.
2. Az RR algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.
3. Az SJF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.
4. Az SRTF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A feladatok VARAKOZÓ állapotban jönnek létre.
2. Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerben a FUTÓ feladat nem kerülhet vissza FUTÁSRA KÉSZ állapotba direkt módon (csak a VARAKOZÓ állapoton keresztül).
3. A FUTÁSRA KÉSZ feladatok közül a hosszú távú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot.
4. Ha a rendszerben a FUTÓ feladat kilépésekor nincs FUTÁSRA KÉSZ feladat, akkor az IDLE rendszerfeladatfog futni (ez mindig FUTASRA KÉSZ).

Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozó kölcsönös kizárás tekintetében?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. A feladat által használt közös memóriára biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
2. Az operációs rendszerek mutex szolgáltatása egypéldányos közös erőforrások esetén alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására.
3. Többpéldányos közös erőforrások esetén a számláló (counter) típusú szemafor alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására.
4. Ha a feladatnak egy többpéldányos erőforrásból többre van szüksége, akkor az egyesével problémamentesen lefoglalható.

Az alábbi mondatok közül melyik nem szükséges feltétele a holtpontnak?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A rendszerben legyen erőszakos erőforrás-elvétel.
2. A rendszerben alkalmazzunk kölcsönös kizárást.
3. A rendszerben feladatok foglaljanak új erőforrásokat úgy, hogy eközben további erőforrások foglalására tegyenek kísérletet.
4. A holtpontban lévő P0-Pi feladatok egymásra várjanak.

Az alábbi lapszervezéssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. Lapszervezés esetén nincs külső tördelődés.
2. Lapszervezés esetén a laptábla csökkenti a szabad fizikai memória méretét, hiszen az is ott kerül tárolásra.
3. Az üres (nem használt) fizikai memória keretek listáját a kerettáblában tároljuk.
4. A lapszervezés esetén a memória-hozzáférés sebessége nem változik a változó méretű partíciók módszeréhez képest.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A láncolt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető.
2. Az indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek felépítésével kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. Az operációs rendszer maga is egy program.
2. Az operációs rendszer feladata a kapcsolódó be- és kimeneti eszközök kezelése, azokhoz a felhasználói programok nem férnek hozzá direkt módon.
3. Az operációs rendszer magja kezeli a feladatokat és a memóriát.
4. Csak az eszközkezelők tartalmaznak hardwarespecifikus kódot az operációs rendszerekben.

Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s.
2. Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő.
3. A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több egyprocesszoros rendszerben.
4. A kihasználtság számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatok által elhasznált processzoridőt.

Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

1. A FIFO algoritmus nem preemptív.
2. Az RR algoritmus preemptív.
3. Az SJF algoritmus preemptív.
4. Az SRTF algoritmus preemptív.

Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

1. Ha egy erőforrásra váró feladat megkapja az erőforrást, akkor FUTO állapotba kerül.
2. VARAKOZÓ állapotban a feladatok aktívan várnak az eseményre.
3. A FUTASRA KÉSZ feladatok közül a középtávú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot.
4. Csak FUTO állapotban lévő feladat állíthatja le magát programozottan, pl. az exit() rendszerhívással.

Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A szálnak saját verme (stack) van.
2. A szál tartalmazhat coroutine-okat, amelyek futhatnak párhuzamosan a szálon belül.
3. Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
4. Egy folyamathoz tartozik legalább egy szál.

Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A szemafor aktívan vár az erőforrás felszabadulására a modern operációs rendszerekben.
2. A V() művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást.
3. Kölcsönös kizárás megvalósításához használt bináris szemafort foglalt (0) értékűre kell inicializálni.
4. Számláló típusú szemafor használata esetén egy többpéldányos erőforrást egyenként, de több példányban lefoglalva (pl. for( ) ciklussal) helyesen működő programot kapunk.

Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

1. A virtuális tárkezelés esetén van belső tördelődés a fizikai memóriában.
2. A virtuális tárkezelés fizikai memóriában található lap esetén nem befolyásolja sebesség szempontjából a memória alrendszer működését, az ugyanolyan gyors, mintha statikus (pl. fordítási idejű) címleképzést használnánk.
3. A virtuális tárkezelés alapja a lapszervezés.
4. A virtuális tárkezelés lehetővé teszi a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb programok futtatását.

Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

1. A láncolt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén részben elérhetetlenné válik a fájlban tárolt információ.
2. Az indexelt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén elérhető a teljes fájlban tárolt információ.

---