A Duna

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen David14 (vitalap | szerkesztései) 2014. június 14., 20:33-kor történt szerkesztése után volt. (→‎9. Kérdés)
A Duna
Tárgykód
EOVVAV30
Általános infók
Kredit
2
Tanszék
EMK-VIT
Követelmények
Jelenlét
ajánlott
Minimális munka
4-6 óra
KisZH
nincs
NagyZH
nincs
Házi feladat
esettanulmány + szóbeli
Vizsga
nincs
Elérhetőségek

Az Építőmérnöki Kar tárgya. Úgynevezett választható törzsanyag a Neptun szerint.

A tantárgy Európa második legnagyobb folyójának jelentőségével, kialakulásával, szabályozásának történetével foglalkozik, bemutatva az emberi beavatkozások hatásait a folyó emberi és természeti környezetére.

Előadó: Dr. Mészáros Csaba

Követelmények

  • Jelenlét: Minden előadáson szigorú katalógus van, ennek ellenére NEM kötelező a bejárás, de ajánlott.
  • NagyZH: A tárgyból nincs egyetlen zárthelyi sem.
  • Házi feladat: Félév végén egy esettanulmányt kell leadni, egy a Dunával kapcsolatos BÁRMILYEN témában. Követelmények:
    • 5-10 oldal egy szabadon választott témában, aminek legalább egy kis köze van a Dunához.
    • Cím, oldalszám, képek, képaláírások, irodalomjegyzék és áttekinthető, rendezett külalak.
    • Beadás a félév végén, személyesen - A tanszéki honlapra a félév vége felé ki fog kerülni jópár leadási időpont!
    • Az esettanulmány leadásakor az előadó BELEKÉRDEZHET a tanulmányba!
  • Végső jegy: Az elégtelentől különböző osztályzat megszerzésének előfeltétele egy elfogadható szintű tanulmány leadása. A jegyet az alábbi tényezők felfelé módosítják:
    • Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): 3-asról indul
    • Jelen voltál az órák nagy (70%+) részén: +1 jegy
    • Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló MINDHÁROM (első három) kiemelt előadáson: +1 jegy
    • A tanulmány leadásakor az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával, a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel és a tanulmány témájával kapcsolatban. Általában alapadatokra kérdez rá (a Duna N legbővizűbb, leghosszabb, legnagyobb vízgyűjtő területű mellékfolyója), de előszeretettel kér meg, hogy mutasd meg egy vaktérképen a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kötődő fontosabb településeket. Ha ezekre tudod a választ: +1 jegy
    • A tanulmány leadása után e-mailben kérhetsz kérdéseket, kikeresed a válaszokat a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben. FIGYELEM: NE szó szerint másoljatok!!! Ha elsőre voltak rossz válaszaid, akkor válaszban megküldi, hogy mik voltak rosszak és addig levelezgettek, amíg minden kérdésre helyes választ nem adsz: +1 jegy
    • A póthéten-vizsgadőszak elején az előadó meghirdet 1-3 rövid (1 órás) pótelőadást. Ha részt veszel ezek közül az EGYIKEN: +1 jegy

Vélemények

2012/13

  • Én 2013 tavaszán hallgattam a tárgyat. Akit érdekel a téma, annak mindenképpen érdemes bejárni az órákra, mert az előadó nagy szaktekintély a témában és elég érdekes dolgokra világít rá. Ingyenkreditnek is tökéletes. Az előadó tisztában van vele, hogy miért veszik fel a tárgyát ennyien. Maximálisan azon van, hogy mindenkinek ötöst tudjon adni, de cserébe elvárja, hogy legalább a Duna és a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer pár LEGALAPABB adatával tisztában legyél - Ez amúgy szerintem egyáltalán nem nagy elvárás. Nulla bejárással, egy pár óra alatt összerakott tanulmánnyal, a pótelődáson való részvétellel és az e-mailben kapok kérdések megválaszolásával simán meglett az ötös. - ED, 2013 tavasz

E-mailben kapott kérdések válaszai

Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!

1. Kérdés

Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?
Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól

  • Prut: 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 110 m^3/s
  • Enns: Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2.
  • Inn: 517 km hosszú és Passunál ömlik Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.
  • Vág: 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.
  • Rába: 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.
  • Naab: 165 km hosszú, Regensburgnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 5225 km^2, a vízhozam pedig 115 m^3/s.
  • Isar: 295 km hosszú, Deggendorfnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 9000 km^2, a közepes vízhozam pedig 175 m^3/s.

2. Kérdés

Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?

  • Innsbruck: 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia.
  • Szarajevó: 1984-es XIV. téli olimpia.
  • St. Moritz: 1928-as II. téli olimpia és 1948-as V. téli olimpia.
  • Garmisch-Partenkirchen: 1936-os IV. téli olimpia és a végül ELMARADT 1940-es V. téli olimpia.

3. Kérdés

Milyen magas a legmagasabb hegy a Duna vízgyűjtőjén Svájcban, Szlovéniában, a Dunántúlon és Németországban, mi a nevük és mely vízfolyások szállítják a vizet a hegytől a Duna felé?

  • Németország: Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech)
  • Szlovénia: Triglav csúcs, 2864 méter - Száva
  • Svájc: Piz Bernina, 4052 méter - Inn
  • Dunántúl: Írott-kő, 882 méter - Rába
  • Ausztria: Grossglockner, 3798 méter - Inn és Dráva
  • Szlovákia: Kriván, 2494 méter - Vág

4. Kérdés

Hol építettek Ausztriában vízlépcsőt, amelyet népszavazással erősítettek meg/Sorolja fel az osztrák/német vízlépcsőket!

  • 1991 májusában, a bécsiek népszavazással döntöttek a bécsi Freudenau-i vízlépcső megépítéséről.
  • Az osztrák szakaszon elhelyezkedő vízlépcsők:
  1. Aschach
  2. Ottensheim-Wilhering
  3. Abwinden-Asten
  4. Wallsee-Mittelskirchen
  5. Ybbs-Persenbeug
  6. Melk
  7. Altenwörth
  8. Greifenstein
  9. Freudenau

5. Kérdés

Mi a „C” variáns? Miért azt valósították meg a szlovákok?

  • A „C” variáns lényege az volt, hogy Dunakiliti helyett Dunacsúny-nál, tehát csehszlovák területen épülne gát, mely segítene az Öreg-Duna vizét a bősi erőmű üzemcsatornájába terelni. Ez kevésbé volt nyereséges megoldás, mint az eredeti változat, viszont Magyarországtól függetlenül megépíthető volt.

6. Kérdés

Melyik a legmagasabb hegy a Duna közvetlen vízgyűjtőjén, Magyarországon (a Tisza magyarországi vízgyűjtője (pl. Kékes) nem számít!)?

  • A Duna közvetlen vízgyűjtőjén Csóványos (938 m) a legmagasabb hegycsúcs, mindemellett ez a Börzsöny legmagasabb pontja is egyben.

7. Kérdés

Soroljon fel legalább 10 olyan vízfolyást, amely a Dunába torkollik Magyarországon (pl. Rákos-patak)!

  • Inkább nézzetek Google Maps-en Dunába torkolló folyókat, ne az összeset írjátok ki ebből, mert feltűnő lesz, hogy mindenkinek ugyanazok válaszai!
  1. Lajta
  2. Rábca
  3. Rába
  4. Sió
  5. Ipoly
  6. Tekeresi-vízfolyás
  7. Bikol-patak
  8. Bajóti-patak
  9. Únyi-patak
  10. Kenyérmezői-patak
  11. Szentléleki-patak

8. Kérdés

Milyen létesítmények épültek volna eredetileg a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerben. Mi épült meg és mi nem?

  • Bősi (Gabcikovo-i) vízlépcső – Üzemel
  • Dunakiliti duzzasztómű – Nem üzemel (csak az árvízi levezetést és a szigetközi vízpótlást segíti, mert egy ostoba 1991-es parlamenti határozat tiltja az üzembe helyezését)
  • Üzemvízcsatorna (Dunacsúny és Szap között) - Üzemel (ezen bonyolódik le a dunai hajóforgalom, s ez vezeti a vizet a Bősi vízerőműhöz)
  • Dunacsúnyi vízlépcső – Üzemel (nem szerepelt az eredeti tervekben, de azért építették fel a szlovákok, mert a magyar fél nem helyezte üzembe a Dunakiliti duzzasztót)
  • Nagymarosi vízlépcső - Nem üzemel

9. Kérdés

A Nagymarosnál tervezett vízlépcsőn kívül, még hova terveztek vízlépcsőket a Duna magyarországi szakaszán? Milyen teljesítményű lett volna a nagymarosi vízerőmű?

  • Adony – kapacitás: 150 MW
  • Fajsz – kapacitás: 145 MW
  • Nagymaros – kapacitás: 158 MW
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=A_Duna&oldid=182171”