Elektronika - Kedvcsináló

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hryghr (vitalap | szerkesztései) 2014. február 15., 15:41-kor történt szerkesztése után volt.

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.



SzaMa

Érdekes tárgy (hozzám hasonló gimiseknek), végre elmondják, hogy mi az a tranzisztor, meg hogy a digitből használt alkatrészek hogy épülnek fel. Az előadások meg a slideok nem a legkiválóbbak, de főleg a végefelé van pár olyan óra, ami a Delta egy adásához hasonlít - ezekre érdemes beülni, bár nem kérik számon.
Az anyag nagyon lájtos a villanyosokéhoz képest (2000 előtt az infósok is 3 félévben tanulák!), de ez nem azt jelenti, hogy könnyen fog menni. A mi vizsgánk az ő beugrójuknak felel meg. A zh előtti órára érdemes bemenni, amolyan "csodakonzit" tart Ress, ami hasznosabb, mint az egész félév.
Mindenképp érdemes rágyúrni az elővizsgára.

Attis

Kerecsen Istvanne tartja, amolyan ismeretterjeszto jelleggel, hogy azert tudjuk, hogy mi folyik a szamitogep belsejeben. Tanultok tranzisztorokat, dioakat, mikroaramkoroket, meg hasonlokat. Volt szakkozepesek elonyben:). A ZH es a vizsga ket reszbol all. Van 10 kiskerdes elmeletbol, meg ket feladat, amihez csak nehany kepletet kell megtanulni, meg a Kirchoff torvenyeket kell hasznalni. Ha van egy kis erzeked a dologhoz, nem olyan veszes.

ismeretlen

A félév legkönnyebb tárgya (szerintem). Zh meg a vizsga gyakorlatilag ugyanaz. Van egy feladat része, típuspéldák. Órán mutatnak mindenféle diffegyenlet rendszereket, de gyakorlatilag Kirchoff törvények kellenek. A zh feladatok gyakorlatilag úgy néznek ki, hogy összeadsz két számot és elosztod egy harmadikkal. Az elmélet része a zh/vizsga-nak egy teszt. Nincs mese, meg kell tanulni. Nem olyan vészes.

-- SzaMa - 2005.05.23.
-- Peti - 2006.01.15.