Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hryghr (vitalap | szerkesztései) 2014. január 23., 12:24-kor történt szerkesztése után volt. (3-as feladat hozzáadása)


Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. Az itt lévő feladatok csak iránymutatók, időközben lehetséges, hogy változtatnak a tételsoron. Nagyon sok beugró feladat kerül ki ezek közül is, így ahhoz is kiváló gyakorlás ezeket a feladatokat végigoldani.

A feladatokban szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.
Hibák előfordulhatnak benne!!!
Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!

Ha esetleg a LATEX ismeretének hiánya tartana csak vissza a gyűjtemény bővítésétől, akkor látogass el a Segítség:Latex és a Segítség:LaTeX példák oldalakra. Ezeken minden szükséges információt meglelsz egy helyen. Jól használható még ez az Online LATEX editor is, ahol real time láthatod amit írsz, valamint gyorsgombok vannak a legtöbb funkciókra. Akát ott is megírhatod a képleteket, majd egyszerűen bemásolod ide őket.

Sablon:Noautonum

3. Feladat: Térerősség egyenletesen töltött henger belsejében

Levegőben álló, d=10cm átmérőjű henger, egyenletes ρ=200nCm3 térfogati töltéssűrűséggel töltött. ϵr=1. Adja meg az elektromos térerősség nagyságát a henger belsejében, a tengelytől a=d5 távolságban!

Megoldás

Az elrendezés helyettesíthető egy végtelen hosszú, q töltéssűrűséggel rendelkező vonaltöltéssel, amitől a=2cm=0.02m távolságban keressük a térerősség értékét.
q értéke számítható a henger a sugarú belső részében található töltésmennyiségből. q=ρA=ρa2π=251.33pCm. A Gauss-tétel értelmében csak az adott térfogaton belüli töltésmennyiség hozza létre a térerősséget a térfogat felszínén.
A végtelen vonaltöltés terének képlete: E(r)=q2πϵ0ϵr1r.

A fenti képletbe r helyére a-t helyettesítve megkapható a keresett térerősség-érték: E(a)=q2πϵ0ϵr1a=251.3310122π8.85101210.02=225.99Vm.

36. Feladat: Pontszerű áramforrás környezetében a teljesítménysűrűség meghatározása

Adott egy pontszerű I=10A áramerősségű pontszerű áramforrás egy σ=200Sm fajlagos vezetőképességű közegben.
Határozza meg a teljesítménysűrűséget a forrástól R=3m távolságban.

Megoldás

A feladat megoldásához a stacionárius áramlási tér - elektrosztatika betűcserés analógiát fogjuk felhasználni.

Ehhez először szükségünk van a pontszerű töltés által keltett elektrosztatikus mező elektromos eltolásvektorának kifejezésére.
Felírva a Gauss-törvényt egy V térfogatú S felületű gömbre, melynek középpontja a ponttöltés:

SDdA=VρdV

Szimmetria okokból az eltolásvektor erővonali gömbszimmetrikusak lesznek, így a felületintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

D(r)4r2π=QD(r)=Q4π1r2er

Most felhasználva a betűcserés analógiát, megkapható a pontszerű áramforrás áramsűrűségvektora:

JD

IQ

J(r)=I4π1r2*er

Az áramsűrűség segítségével pedig pedig felírható a teljesítménysűrűség a távolság függvényében:

p(r)=(J(r))2σ=(I4π1r2)21σ=I216π2σ1r4

Innét pedig a teljesítménysűrűség a pontforrástól R távolságra:

p(R)=10216π220013439.09μWm3

38. Feladat: Koaxiális kábel szivárgási ellenállásából fajlagos vezetőképesség számítása

Egy koaxiális kábel erének a sugara r1=2mm, köpenyének belső sugara r2=6mm.

Mekkora a szigetelőanyag σ fajlagos vezetőképessége, ha a kábel l=200m hosszú szakaszának szivárgási ellenállása R=4MΩ?

Megoldás

Először is vegyük fel a koaxiális kábel elektrosztatikai modelljét (hengerkondenzátor) és számoljuk ki a hosszegységre eső kapacitását. Ezt úgy tehetjük meg, hogy előbb kiszámoljuk a potenciálkülönséget az ér és a köpeny között, majd kifejezzük a kapacitást:

U=r2r1E(r)dr=r2r1q2πε1rdr=q2πε[ln(r)]r2r1=q2πεlnr2r1

q=U2πεlnr2r1

Ebből a hosszegységre eső kapacitás:

C=Cl

Értelmezés sikertelen (ismeretlen „\buildrel” függvény): {\displaystyle C \buildrel \Delta \over = {Q \over U} = {{ql} \over U} \to C' = {C \over l} = {{{{ql} \over U}} \over l} = {q \over U} = { U {2 \pi \varepsilon \over ln{r_2 \over r_1}}} \cdot {1 \over U } = {{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}} }

(Persze aki tudja fejből a koaxiális kábel hosszegységre eső kapacitását, az kezdheti kapásból innét is a feladatot)

Majd használjuk az elektrosztatika illetve az áramlási tér közötti betűcserés analógiákat:

CG

εσ

Amit áthelyettesítve megkapjuk a hosszegységre eső konduktanciát:

G=2πσlnr2r1

Most kifejezzük a hosszegységre eső konduktanciát a szivárgási ellenállásból és a vezeték hosszából. Ha ez megvan akkor csak át kell rendezni a fajlagos vezetőképességre az egyenletet:

G=Gl=1RG=1R1l

G=2πσlnr2r1=1R1lσ=lnr2r12π1R1l=ln622π141061200218.6pSm

42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása

Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség J=5ezkAm2. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró A=80cm2 felületen átfolyó áram?

Megoldás

A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát:

I=AJdA

Esetünkben a J áramsűrűség-vektor z irányú, így nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk:

I=JAsin60=500080104sin60=34.64A

50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás

Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól d=4m távolságban helyezkedik el. Az egyiken I1=2A, a másikon I2=3A folyik.

Mekkora erő hat az egyik vezeték l=1m-es szakaszára?

Megoldás

Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

A mágneses térerősséget egy olyan L körvonalon integráljuk, ami által kifeszített S felület középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

LHdl=SJdA=I

H12dπ=I1H1=I12dπ

Tudjuk még, hogy B=μ0H vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

F=q(v×B)=I(l×B), ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

F12=I2lB1=I2lμ0H1=μ0lI1I22dπ=4π10712324π=3107N

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

F=2107N

52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója

Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma N1, a másiké N2. A toroid közepes sugara r, keresztmetszetének felülete A, relatív permeabilitása μr.
Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!

Megoldás

A kölcsönös induktivitás definíció szerint egyenlő az első tekercsnek a másodikra vonatkoztatott induktivitásával, valamint a második tekercsnek az első tekercse vonatkoztatott induktivitásával. Tehát elég csak az utóbbit meghatároznunk.

A második tekercsnek az elsőre vonatkoztatott kölcsönös induktivitása definíció szerint, a második tekercs árama által az első tekercsben indukált fluxus és a második tekercs áramának hányadosa feltéve, hogy az első tekercs árama zérus:

M=L21=L12=Ψ1I2|(I1=0)

Szimmetria okokból a második tekercs árama által az első tekercsben indukált teljes fluxus egyenlő az első tekercs egyetlen menetében indukált fluxus N1-szeresével.

M=N1Φ1I2

Az első tekercs egyetlen menetében, a második tekercs árama által indukált fluxust megkapjuk, ha a második tekercs árama által keltett mágneses mező indukcióvektorát integráljuk az első tekercs keresztmetszetén:

M=N1AB2dsI2

A mágneses indukcióvektor párhuzamos a toroid keresztmetszetének normálisával, így a felületintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

M=N1B2AI2

A mágneses indukció definíció szerint kifejezhető a mágneses térerősséggel:

M=N1μ0μrH2AI2

A második tekercs árama által indukált mágneses térerősség az Ampere-féle gerjesztési törvénnyel megadható. Ha a toroid közepes sugara mentén integráljuk a mágneses térerősséget, akkor szimmetria okokból, ott mindenütt érintő irányú és azonos nagyságú lesz a mágneses térerősségvektor, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik. Valamint a toroid közepes sugara által kifeszített körlapon összesen N2-ször döfi át egy-egy I2 áramerősségű vezeték, mindannyiszor ugyanabba az irányba. Tehát a második tekercs mágneses téresősségének nagysága:

LHdl=I

2rπH2=N2I2H2=N2I22rπ


Ezt felhasználva a két egymásra csévélt toroid tekercs kölcsönös induktivitása:

M=N1μ0μrN2I2A2rπI2=μ0μrN1N2A2rπ


Csak a poén kedvéért ellenőrizzük a kapott eredményt dimenzióra is:

[Hmm2m=H]

57. Feladat: EM hullám elektromos térerősségvektorából mágneses térerősségvektor számítása

A feladat sorszáma NEM biztos, ha valaki meg tudja erősíteni/cáfolni, az javítsa pls!

Egy levegőben terjedő elektromágneses hullám komplex elektromos térerősségvektora: E=(5ey12ez)ejπ/3kVm
Adja meg a H komplex mágneses térerősségvektort!

Megoldás

A megoldás során a távvezeték - EM hullám betűcserés analógiát használjuk fel!

Először is szükségünk van a levegő hullámimpedanciájára. Mivel levegőben vagyunk, így σ<<ε, valamint μ=μ0 és ε=ε0

Z0=jωμσ+jωεμ0ε0377Ω

Bontsuk most fel a komplex elektromos térerősségvektort a két komponensére:

E=Ey+Ez

Ey=5ejπ/3eykVm

Ez=12ejπ/3ezkVm

Ezek alapján már felírhatóak a komplex mágneses térerősségvektor komponensei (vigyázat az egységvektorok forognak xyzx):

Hz=EyZ0ez13.26ejπ/3ezAm

Hx=EzZ0ex31.83ejπ/3exAm

A két komponens összegéből pedig már előáll a komplex mágneses térerősségvektor:

H=Hz+Hx(13.26ez31.83ex)ejπ/3Am

58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája

Hányszorosára változik egy L önindukciós együtthatóval rendelkező I1=2A árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan I2=5A -re növeljük?

Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?

Megoldás

Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az Ψ=LI képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: Ψ2Ψ1=LI2LI1=I2I1=2.5

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a W=12LI2 képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: W2W1=12LI2212LI12=I22I12=2.52=6.25

59. Feladat: Kondenzátor dielektrikumában disszipált teljesítmény

Adott egy kondenzátor, melynek fegyverzetei között egy σ=50nSm fajlagos vezetőképességű dielektrikum helyezkedik el. A kondenzátor A=100cm2 felületű fegyverzetei egymástól d=20mm távolságra helyezkednek el. Határozza meg a dielektrikumban disszipált teljesítményt, ha a kondenzátor fegyverzeteire U=1.2kV feszültséget kapcsolunk.

Megoldás

A dielektrikum G konduktanciájának meghatározására alkalmazható stacionárius áramlási tér - elektrosztatika betűcserés analógia, mivel a két jelenséget ugyanolyan alakú differenciálegyenletek és azonos peremfeltételek írják le. Így elég csak a síkkondenzátor kapacitásának képletét ismernünk:

G=Cεσ=σAd=5010910010420103=2.5108S

A dielektrikumban disszipált teljesítmény innét már könnyen számolható az ismert képlet alapján:

P=U2G=120022.5108=36mW

65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség

Egy r=0.09m sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől d=0.03m távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és I=5A nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?

Megoldás

A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

LHdl=AJds=I

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített A síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

H2dπ=IH=I2dπ=520.03π26.53Am

78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása

Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az U(z)=(3+4j)ejβz+(2j)ejβz függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!

Megoldás

A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

U+=3+4j

U=2j

Megjegyzés: A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

U2+=U+eγlidealisTVU+ejβl

U2=UeγlidealisTVUejβl

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

|r|=|UreflektaltUbeeso|=|U2U2+|=|UU+ej2βl|=|UU+|=|2j3+4j|=150.447

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

σ=1+|r]1|r|=1+0.44710.4472.62

81. Feladat: Egyenfeszültséggel gerjesztett távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása

Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: R=20mΩm és G=5μSm. Egy U0 egyenfeszültségű feszültségforrást kapcsolunk rá.

Milyen lesz a kialakuló hullámforma a távvezetéken? Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség U0/2 lesz!

Megoldás

Először határozzuk meg, hogy milyen lesz a kialakuló hullámforma. Ehhez vegyük a távvezetéken kialakuló idő és helyfüggő feszültségfüggvény általános alakját:

u(t,z)=|U+|eαzcos(ωtβz+φ+)+|U|eαzcos(ωt+βz+φ)

Mivel a távvezeték végtelen hosszúságú, így nincs reflektált komponens, tehát a második tag nulla. Továbbá mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket azaz ω=0, ezért az alant lévő számításból látszik, hogy a terjedési együttható tisztán valós lesz, tehát β=0. Az egyenfeszültségből következik, hogy a φ kezdőfázis is zérus. Ezeket mind felhasználva adódik, hogy a koszinusz argumentuma konstans 0, tehát a koszinusz értéke konstans 1.

Tehát távvezetéken kialakuló feszültség idő- és helyfüggvénye (gyakorlatilag az időtől független lesz):

u(t,z)=U0eαz

Ebből látszik, hogy a kialakuló hullámforma egy U0-tól induló a végtelenben exponenciálisan lecsengő görbének felel meg.

A kérdéses "z" távolság meghatározásához, először ki kell számolnunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (α), feltéve hogy ω=0, hiszen egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

α=Re{γ}=Re{(R+jωL)(G+jωC)}=Re{RG}=RG=0.025106=3.161041m

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

U0eαz=U02

eαz=0.5

αz=ln0.5z=ln0.5α=ln0.53.16104=2.192km

82. Feladat: Ideális távvezeték bemeneti impedanciája

Egy ideális, légszigetelésű l hosszúságú, Z0 hullámimpedanciájú távvezeték vezetett hullámhossza pedig λ=8l

Mekkora a távvezeték elején a bemeneti impedancia, ha a távvezeték végén a lezárás egy L=Z0ω induktivitású ideális tekercs?

Megoldás

Tudjuk, hogy: β=2πλ(βl)=2πλl=2π8ll=π4


A lezáró tekercs impedanciája: Z2=jωL=jωZ0ω=jZ0


Ezt behelyettesítve az ideális távvezeték bemeneti impedanciájának képletébe, majd egyszerűsítve azt, máris adódik a végeredmény:


Zbe=Z0Z2+jZ0tg(βl)Z0+jZ2tg(βl)=Z0jZ0+jZ0tg(π4)Z0+jjZ0tg(π4)=jZ01+tg(π4)1tg(π4)=jZ01+111=jZ020


A kapott eredményen nem kell meglepődni. Jelen paraméterek mellett a távvezeték bemeneti impedanciája végtelenül nagy.

86. Feladat: Számolás az ideális TV lánckarakterisztikájának I. egyenletével

Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája 50Ω, hossza pedig λ8. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: 2A illetve 500V.
Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején!

Megoldás

Tudjuk, hogy: β=2πλ(βl)=2πλλ8=π4

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

U1=cos(βl)U2+jsin(βl)Z0I2=cos(π4)500+jsin(π4)502(354+j70.7)V

87. Feladat: Számolás az ideális TV lánckarakterisztikájának II. egyenletével

Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája 50Ω, hossza pedig λ3. A távvezeték vége szakadással van lezárva, melyen a feszültség komplex amplitúdója j150V.
Határozzuk meg az áramerősség komplex amplitúdóját a távvezeték elején!

Megoldás

Tudjuk, hogy: β=2πλ(βl)=2πλλ3=2π3


Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának második egyenletét, majd behelyettesítünk:

I1=j1Z0sin(βl)U2+cos(βl)I2=j150sin(2π3)j150+cos(2π3)0=3sin(2π3)2.6A

94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram effektív értéke

Egy R=5Ω ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa Φ(t)=30sin(ωt)mVs, ahol ω=1krads. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?

Megoldás

Az indukálási törvény alapján: ui=dΦ(t)dt=ω0.03cos(ωt)

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: ui=30cos(ωt)V

Innen a feszültség effektív értéke: Ueff=302V

Az áram effektív értéke pedig: Ieff=UeffR=62A

95. Feladat: Zárt vezetőgyűrűben indukált áram időfüggvénye

Adott egy R ellenállású vezetőgyűrű a lap síkjában. A gyűrű által határolt mágneses fluxus időfüggvénye: Φ(t)=Φ0+Φ1sin(ωt).

Adja meg a a gyűrűben indukált áram i(t) időfüggvényét, ha a fluxus a papír síkjából kifelé mutató indukció vonalak mentén pozitív értékű.

Volt egy ábra is: A lap síkjában a vezetőgyűrű, a mágneses indukcióvonalak a lap síkjára merőlegesek és a bejelölt áram referenciairánya pedig az óramutató járásával megegyező irányú.

Megoldás

Az indukálási törvény alapján, meghatározható a vezetőgyűrűben indukált feszültség. A Lenz-törvényből adódó NEGATÍV előjelet azonban most hagyjuk el, mivel most előre megadott referenciairányaink vannak. Majd a végén kiokoskodjuk, hogy szükséges-e extra mínuszjel:

ui(t)=dΦ(t)dt=Φ1ωcos(ωt)

Ebből az áram időfüggvénye: R=UIi(t)=ui(t)R=Φ1Rωcos(ωt)

Most nézzük meg, hogy teljesül-e a jelenlegi referenciairányokkal a Lenz-törvény. A Lenz-törvény kimondja, hogy az indukált feszültség iránya olyan kell, hogy legyen, hogy az általa létrehozott áram által keltett mágneses mező akadályozza az indukciót létrehozó folyamatot, jelen esetben a fluxus megváltozását.

Vegyük az első negyedperiódusnyi időt. Ilyenkor a mágneses indukcióvektor a lap síkjából kifelé mutat és csökkenő erősségű. Tehát az indukált áramnak olyan mágneses mezőt kell létrehoznia, hogy annak indukcióvektorai az első negyedperiódusban a lap síkjából kifelé mutassanak, hiszen így akadályozzuk a fluxus csökkenését. A kiszámolt áramidőfüggvény az első negyedperiódusban pozitív értékű, tehát egybeesik a megadott referenciairánnyal. Az óramutató járásával megegyező irányba folyó áram a jobb kéz szabály szerint olyan mágneses mezőt hoz létre, melynek indukcióvektorai a lap síkjába befelé mutatnak. Ez pont ellentétes mint amire szükségünk van, tehát szükséges egy korrekciós mínuszjel a referenciairányok miatt.

Az indukált áram időfüggvénye tehát: i(t)=Φ1Rωcos(ωt)

98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség

Az xy síkon helyezkedik el egy r=3m sugarú, kör alakú, zárt L görbe. A mágneses indukció a térben homogén és z irányú komponense Δ=40ms idő alatt B=0.8T értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az L görbe mentén?

Megoldás
Az indukálási törvény alapján: ui=dΦ(t)dt=AdB(t)dt=r2πBt=r2πB2B1t=32π00.80.04=565.5V

101. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség

Adott egy L zárt görbe a lap síkjában. A mágneses indukcióvonalak a lap síkjára merőlegesek. A görbe által határolt mágneses fluxus időfüggvénye: Φ(t)=Φ0t2T,ha0<t<T.

Mekkora lesz az indukált feszültség nagysága amikor t=T/3?

Megoldás

Az indukálási törvény alapján: ui(t)=dΦ(t)dt=2Φ0Tt

Behelyettesítve a t=T/3 értéket: ui(T3)=2Φ0TT3=23Φ0

107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény

Egy A=1.5mm2 keresztmetszetű, l=3m hosszú hengeres vezetőben I=10A amplitúdójú 50 Hz-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység δ=9.7mm, a fajlagos vezetőképesség pedig σ=3.7107Sm. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?

Megoldás

A vezető sugara: r=1.5π=0.691mm<<δ

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima l hosszúságú, A keresztmetszetű és σ fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

R=1σlA=13.710731.510654mΩ

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

P=12RI2=120.0541022.7W

109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség

Egy r=2mm sugarú, hosszú hengeres vezető σ=35MSm fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység δ=80μm. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén E(t)=10cos(ωt)n0. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos. Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!

Megoldás

Mivel: δ<<r

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása: E(z)=E0eγz=E0e(1/δ+j/δ)z=E0ez/δejz/δ

A differenciális Ohm-törvény: J=σE

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: J(z,t)=Re{σE0ez/δejz/δejωt}n0=σE0ez/δcos(ωtzδ)n0

Behelyettesítés után z=2δ mélységben: J(t)=3510610e2δ/δcos(ωt2δδ)n0=47.37cos(ωt2)n0MAm2

111. Feladat: Behatolási mélység

Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!

Megoldás

γ=α+jβ terjedési együttható

α - csillapítási tényező

β - fázistényező

δ=1α behatolási mélység


Vezető anyagokban α=β , mivel:

γ=jωμ(σ+jωε), azonban vezető anyagokban ε<<σ, így a terjedési együttható: γjωμσ=jωμσ

j=ejπ/2=ejπ/4=12+j12

γ=ωμσ2+jωμσ2


Ebből δ számításának módja:

δ=1α=1β=2ωμσ (de most nem ezt kell használni)


A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: E(z)=E0eαz=E0ez/δ

E0e(0.003 m)/δ=12E0

δ=0.003 mln124.328 mm

α=β=1δ231 1m

119. Feladat: Hullámimpedancia számítása

Egy adott μr=5 relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed ω=10Mrads körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke: γ=0.1j1mm
Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

Megoldás

A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, ezek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.


Z0=jωμσ+jωε

γ=jωμ(σ+jωε)


Az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a második képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

(σ+jωε)=γ2jωμ

Ezt behelyettesítve az első egyenlet nevezőjébe:

Z0=(jωμ)2γ2

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula:


Z0=jωμγ=j10754π107j102=0.628Ω

Behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (1/s és 1/m), illetve figyeljünk hogy μ=μ0μr

126. Feladat: Síkhullám közeghatáron, elektromos térerősség amplitúdójának meghatározása

Egy levegőben terjedő síkhullám merőlegesen esik egy Z02=200Ω hullámimpedanciájú, végtelen kiterjedésű ideális szigetelő féltér határfelületére. A szigetelő egy A=2m2 nagyságú felületén disszipálódó hatásos teljesítmény P=10W. Mekkora az elektromos térerősség amplitúdója a szigetelőben?

Megoldás

Tudjuk, hogy egy elektromágneses hullám által adott A felületen disszipált hatásos teljesítmény:

Értelmezés sikertelen (formai hiba): {\displaystyle P=\int_{A} Re \left\{ \vec{S} \right\} \mathrm{d} \vec{s} \}

Mivel jelen esetben a Poynting-vektor és a felület normálisa párhuzamosak, így a felületintegrál egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

P=Re{S}A

Mivel síkhullámról van szó, ahol egymásra merőleges az elektromos térerősség és mágneses térerősség vektorok, valamint fázisban vannak, így a Poynting vektor valós része felírható az alábbi formulával, ahol E1+ és H1+ a beeső hullám elektromos illetve mágneses térerősségének amplitúdói:

P=12E1+H1+A

Felhasználva, hogy levegőben (1. közeg) H1+=E1+Z01, majd rendezve az egyenletet:

P=12E1+E1+Z01AE1+=2PZ01A

Most számítsuk ki az első közegnek a második közegre vonatkoztatott reflexiós tényezőjét - a levegő hullámimpedanciája Z01=μ0ε0377Ω

r12=Z02Z01Z02+Z01=200377200+3773.068

A folytonossági feltételből tudjuk, hogy közeg határfelületén az elektromos térerősség tangenciális komponense nem változhat. Ebből következik, hogy a közeg határfelületén (z=0) a levegő felőli beeső és a reflektált hullámkomponensek elektromos térerősségeinek összege meg kell, hogy egyezzen a szigetelő felőli elektromos téresősség amplitúdójával:

E2+=E1++E1=(1+r12)E1+=(1+r12)2PZ01A=(13.068)210377242.57Vm

143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény

Egy Hertz-dipólus az origó síkjában ϑ=0 szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt ϑ{0,π2} tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!

Megoldás

A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

Felhasználható egyenletek:

S(r)=|I0|2214(lλ)2sin2ϑr2Z0

D=1.5 , Hertz-dipólusra

Először is nézzük meg az irányhatás definícióját és alakítgassuk. A definícióban egy teljes gömbre számoljuk az eredményeket. Felhasználjuk, hogy a Poynting vektor térbeli átlaga, a kisugárzott teljesítmény, és egy R sugarú gömb felületének hányadosa.

D=SMAX(R)SAVG(R)=max(|I0|2214(lλ)2sin2ϑR2Z0)Psug4πR2=|I0|2214(lλ)21R2Z0Psug4πR2=|I0|22(lλ)2120πPsugπ=|I0|22(lλ)2120π2Psug

Átrendezzük az egyenletett a keresett sugárzott telesítményre, és felhasználjuk, hogy a Hertz dipólus irányhatása 1.5

Psug=|I0|22(lλ)2120π2D=|I0|22(lλ)2120π21.5=|I0|2280π2(lλ)2

Ez a teljes gömbfelületen kisugárzott teljesítmény, de nekünk csak a ϑ{0,π2} tartományon kell, ami a sugárzás felső féltere. Mivel a Hertz-dipólus tere szimmetrikus az x-y síkra, így a gömbben sugárzott teljesítmény fele pont a felső térrészben sogárzott teljesítmény lesz:

Psug2=|I0|2280π2(lλ)22=|I0|2240π2(lλ)2

149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:

E(r)=U0rer és H(r)=I0reφ

(er,eφ és ez a radiális, fi és z irányú egységvektorok)

Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

Megoldás

A Poynting-vektor kifejezése: S=E×HS(r)=E(r)H(r)ez

Megjegyzés: Mivel egyenáramról van szó, így nincs szükség a 2-vel való osztásra, hiszen egyenáram esetén a csúcsérték megmegegyezik az effektív értékkel.


Innen a teljesítmény: P=ASds=r1r202πU0I0r2dφdr=2πU0I0(1r11r2)=2πU0I0r2r1r1r2