Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Wico (vitalap | szerkesztései) 2014. január 9., 17:56-kor történt szerkesztése után volt.


Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán kapott feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, a feladattípusokat próbáljuk összegyűjteni. Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletesebb megoldásokkal. Sablon:Noautonum

42. Feladat: Áramsűrűség

Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség J=ez5kAm2. Mekkra a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró A=80cm2 felületen átfolyó áram?

Megoldás

A J áramsűrűség megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

I=AJdA, esetünkben Értelmezés sikertelen (formai hiba): {\displaystyle I = J * A * \sin60° }

50. Feladat: Két áramjárta vezető

Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól 4 m távolságban. Az egyiken 2 A, a másikon 3 A folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?

Megoldás

Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

Hds=JdA=I, ahol a H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át a vezeték, csak az egyik áram egy át rajta, a másik pont nem.

H12dπ=I1H1=I12dπ

F=q(v×B)=I(l×B), ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m. Derékszöget zárnak be a vektorok, így egyszerű szorzás lesz.

Tudjuk még, hogy B=μ0H vákuumban.

Innen a megoldás:

F12=I2lB1=I2lμ0H1=μ0lI1I22dπ=4π10712324π=3107N

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

F=2107N

58. Feladat: Toroid tekercs

Hányszorosára változik egy L önindukciós együtthatóval rendelkező I1=2A árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan I2=5A-re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?

Megoldás

Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az Ψ=L*I képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: Ψ2Ψ1=L*I2L*I1=I2I1=2.5

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a W=12*L*I2 képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: W2W1=12*L*I2212*L*I12=I22I12=2.52=6.25

81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása

Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: R'=20 mOhm/m és G'=5 uS/m. Egy U0 egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség U0/2 lesz!

Megoldás

Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

α=Re{γ}=Re{(R+jωL)(G+jωC)}=Re{R*G}=R*G=0.02*5*106=3.16*1041m

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

U0*eα*z=U02

eα*z=0.5

α*z=ln0.5z=ln0.5α=ln0.53.16*104=2.192km

86. Feladat: Ideális távvezeték, számítás lánckarakterisztikával

Adott egy ideális távvezeték, hullámimpedanciája 500Ω, hossza λ8. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: 2A illetve 500V. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.

Megoldás
β=2*πλ így (βl)=2πλλ8=π4. Miután ez van, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét: U1=cos(βl)*U2+j*sin(βl)*Z0*I2, és ebbe behelyettesítve megkapjuk a megoldást.

94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram

Egy R=5Ω ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa ϕ(t)=30*sin(ωt)mVs, ahol ω=1krads. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?

Megoldás
Az indukálási törvény alapján: ui=dϕ(t)dt=ω*30*cos(ωt). Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: ui=30*cos(ωt)V. Innen a feszültség effektív értéke Ueff=302V, az áram effektív értéke pedig Ieff=UeffR=62A.

98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség

Az xy síkon helyezkedik el egy 3m sugarú kör alakú zárt "l" görbe. A mágneses indukció a térben homogén, z irányú komponense 40 ms idő alatt 0,8T értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben a "l" görbe mentén?

Megoldás
Az indukálási törvény alapján: ui=dϕ(t)dt=A*dB(t)dt=r2π*Bt=r2π*B2B1t=32π*00.80.04=565.5V

107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény

Egy 1.5 mm^2 keresztmetszetű, 3 m hosszú hengeres vezetőben 10 A amplitúdójú 50 Hz-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység delta=9.7 mm, a fajlagos vezetőképesség pedig szigma=3.7*10^7 S/m. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?

Megoldás

A vezető sugara: r=1.5π=0.691mm<<δ

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

R=1σ*lA=13.7*107*31.5*106=54mΩ

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat csúcsérték van megadva és nem effektív):

P=12*R*I2=12*0.054*102=2.7W

149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\>E(r)=U0r*er (ahol er a radiális irányú egységvektor), <br\>H(r)=I0r*eφ (ahol eφ a fi irányú egységvektor).<br\> Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

Megoldás
A Poynting-vektor kifejezése: S=E×HS(r)=E(r)*H(r)*ez (ahol ez a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: P=r1r202πU0I0r2dφdr=2πU0I0(1r11r2)=2πU0I0r2r1r1r2