Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 9
Témakör: A pénz számbavételéhez kapcsolódó ismeretek
A befektetett eszközök beszerzése (növekedése) csökkenti a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban a befektetési cash flow értéket. I (103/13)
A befektetett eszközök beszerzése (növekedése) növeli a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban a befektetési cash flow értéket. H (10/108)
A befektetett eszközök értékesítésének ellenértéke a befektetési cash flow értéket növeli. I (93/12)
A befektetett eszközök értékesítésének ellenértéke a finanszírozási cash flow értéket növeli. H (15/116)
A befektetett eszközök értékesítésének nyereségével a működési cash flow-n belül csökkenteni kell az adózás előtti eredmény értéket, hiszen ezt az értéket a befektetési cash flow-n belül a befektetett eszközök eladása sor értéke is tartalmazza. I (137/13)
A befektetett eszközök értékesítésének nyereségével a működési cash flow-n belül növelni kell az adózás előtti eredmény értéket, hiszen ezt az értéket a befektetési cash flow-n belül a befektetett eszközök eladása sor értéke is tartalmazza. H (14/128)
A befektetett eszközök értékesítésének veszteségével a működési cash flow-n belül csökkenteni kell az adózás előtti eredmény értéket, mert a veszteség a befektetési cash flow-n belül nem jelentkezik. H (12/113)
A befektetett eszközök értékesítésének veszteségével a működési cash flow-n belül növelni kell az adózás előtti eredmény értéket, különben a veszteség kétszer is szerepel a cash flow kimutatáson belül: a működési és a befektetési cash flow-ban. I (106/18)
A bruttó cash flow az értékcsökkenésekkel (értékvesztésekkel), képzett céltartalékokkal csökkentett, visszaírásokkal, feloldott céltartalékokkal növelt adózás előtti eredmény. H (12/110)
A bruttó cash flow az értékcsökkenésekkel (értékvesztésekkel), képzett céltartalékokkal növelt, visszaírásokkal, feloldott céltartalékokkal csökkentetett adózás előtti eredmény. I (122/15)
A cash flow a pénzeszközállomány megváltozásának rendszerezett levezetése. I (101/13)
A cash flow kimutatás a forgóeszközök közötti pénzeszközök változását mutatja be, így befektetett eszközökön belül szereplőtartós bankbetétekkel kapcsolatos változások is megjelennek a levezetésben, mégpedig a finanszírozási cash flow-n belül. I (88/21)
A cash flow kimutatás direkt vagy indirekt módon minden pénzeszközváltozást megjelenít, azokat a pénzmozgásokat is, melyek nem jelentenek sem hozamot, sem költséget vagy ráfordítást. I (103/14)
A cash flow kimutatásban nem jelennek meg azok a pénzbevételek vagy pénzkiadások, melyek nem jelentenek sem hozamot, sem költséget vagy ráfordítást. H (6/119)
A direkt cash flow összeállításához feltétlenül szükségünk van a mérleg és az eredmény kimutatás adataira. H (12/107)
A direkt cash flow-t a mérleg és az eredmény kimutatás adatainak segítségével állítjuk össze. H (15/122)
A direkt cash flow-t pénzforgalmi adatokból állítjuk össze, a pénzbevételek és a pénzkiadások rendszerezett bemutatásával. I (117/14)
A finanszírozási cash flow-n belül döntően a befektetett eszközökkel és a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzeszközváltozások jelennek meg. H (20/112)
A finanszírozási cash flow-n belül döntően a saját tőkével és a hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzeszközváltozások jelennek meg. I (129/18)
A fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés a működési cash flow-t csökkenti. I (113/12)
A fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés a működési cash flow-t növeli. H (15/104)
A fizetett (fizetendő) osztalékot, a többi tulajdonosnak történi kifizetésétől eltérően nem a finanszírozási, hanem a működési cash flow-n belül kell megjeleníteni. I (99/6)
A fizetett osztalékot, a többi tulajdonosnak történi kifizetéssel együtt a finanszírozási cash flow-n belül kell megjeleníteni. H (17/125)
A jövőre vonatkozó közvetlen (direkt) cash flow-t szoktak likviditási tervnek is nevezni. I (120/4)
A kapott osztalékot a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban – függetlenül attól, hogy forgóeszközök vagy befektetett eszközök közötti részesedések után kapjuk – a befektetési cash flow-n belül kell megjeleníteni. I (115/15)
A kapott osztalékot a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban – függetlenül attól, hogy forgóeszközök vagy befektetett eszközök közötti részesedések után kapjuk – a működési cash flow-n belül kell megjeleníteni. H (7/96)
A közvetett (indirekt) cash flow-t szoktak likviditási tervnek is nevezni. H (14/110)
A közvetett cash flow kimutatás levezetésekor az amortizációt hozzá kell adni az adózás előtti eredményhez, mert az amortizáció olyan költség, mely nem kapcsolódik pénzmozgáshoz. I (101/16)
A közvetett cash flow kimutatás levezetésekor az amortizációt le kell vonni az adózás előtti eredményhez, mert az amortizáció olyan költség, mely nem kapcsolódik pénzmozgáshoz. H (18/107)
A közvetett módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetlen módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel konkrét forgalmi adatokból dolgozik, magasabb az információtartalma. H (10/108)
A közvetett módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetlen módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel állományváltozásokkal dolgozik, összeállítása általában egyszerűbb és gyorsabb. I (111/17)
A közvetlen módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetett módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel konkrét forgalmi adatokból dolgozik, magasabb az információtartalma. I (96/19)
A közvetlen módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetett módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel állományváltozásokkal dolgozik, összeállítása általában egyszerűbb és gyorsabb. H (19/147)
A mérlegadatokból számított likviditási mutatók előnye a cash flow kimutatással szemben, hogy a mutatók alapján számított értékek flow jellegűek, míg a cash flow kimutatás Stock jellegű. H (17/115)
A mérlegadatokból számított likviditási mutatók hátránya a cash flow kimutatással szemben, hogy az adatok egy adott időpontot ragadnak meg, míg a cash flow kimutatás egy adott időszakra vonatkozik. I (122/11)
A rendelkezésre álló cash flow-t ügy tudjuk meghatározni, hogy a nyitó pénzkészletből levonjuk a záró pénzkészletet. H (18/92)
A szabad cash flow a vállalat számára az év végen készpénz vagy számlapénz formájában rendel kezesre álló pénzvagyon nagyságát mutatja meg. H (18/104)
A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőinek veszélyeztetése nélkül szabadon kivonható a vállalkozásból. I (106/21)
A számviteli cash flow három fő részterületre bontva mutatja be a pénzáramok alakulását az adott időszakban. Ezek: a bruttó cash flow, a nettó cash flow és a rendel kezesre álló cash flow. H (9/111)
A számviteli cash flow három fő részterületre bontva mutatja be a pénzáramok alakulását az adott időszakban. Ezek: a működési, a befektetési és a finanszírozási cash flow. I (127/12)
A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a befektetési cash flow levezetése direkt módon történik. I (99/18)
A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a befektetési cash flow levezetése indirekt módon történik. H (16/125)
A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a finanszírozási cash flow levezetése nagyreszt direkt módon történik. I (110/15)
A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a finanszírozási cash flow levezetése nagyreszt indirekt módon történik. H (18/122)
A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a működési cash flow levezetése direkt módon történik. H (14/132)
A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a működési cash flow levezetése indirekt módon történik. I (120/15)
A záró pénzkészlet és a nyitó pénzkészlet különbséget nevezzük, rendel kezesre álló cash flownak. I (112/15)
Az indirekt cash flow összeállításához feltétlenül szükségünk van a mérleg és az eredmény kimutatás adataira. I (108/16)
Az indirekt cash flow összeállításánál a pénzeszközváltozások a saját források és az idegen források változásával egyenes arányban vannak, míg a nem pénzeszközök változásával fordított arányban. I (116/15)
Az indirekt cash flow összeállításánál a pénzeszközváltozások a saját források és az idegen források változásával fordított arányban vannak, míg a nem pénzeszközök változásával egyenes arányban. H (13/129)
Befektetési cash flow alatt a befektetetési tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük. I (111/12)
Egy vállalkozás fizetőképes, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. H (16/122)
Egy vállalkozás fizetőképes, ha működésből származó pénzbevételeiből folyamatosan finanszírozni lehet a működési kiadásokat. I (119/13)
Egy vállalkozás nyereséges, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. I (104/13)
Egy vállalkozás nyereséges, ha működésből származó pénzbevételeiből folyamatosan finanszírozni lehet a működési kiadásokat. H (17/104)
Finanszírozási cash flow alatt a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozást értjük. I (105/13)
Finanszírozási cash flow alatt a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük. H (14/121)
Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a finanszírozási cash flow-t 3000,- eFt-tal növeli. H (9/101)
Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a működési cash flow-t 3000,- eFt-tal csökkenti. H (14/109)
Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a működési cash flow-t 3000,- eFt-tal növeli. I (115/16)
Ha a Vevők nyitó értéke 4000,- eFt, záró értéke 6.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Vevők állományváltozása a működési cash flow-t 2000,- eFt-tal csökkenti. I (103/18)
Ha a Vevők nyitó értéke 4000,- eFt, záró értéke 6.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Vevők állományváltozása a működési cash flow-t 2000,- eFt-tal növeli. H (15/99)
Ha a bruttó cash flow 500,- eFt, a nyereségadó 40,- eFt, a jóváhagyott osztalék 100,- eFt, akkor a nettó cash flow 360,- eFt. I (115/14)
Ha a rendelkezésre álló cash flow negatív az azt jelenti, hogy az induló pénzkészlet bizonyos mértékben felelésre került. I (107/15)
Ha a rendelkezésre álló cash flow pozitív az azt jelenti, hogy az induló pénzkészlet bizonyos mértékben felelésre került. H (13/110)
Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a finanszírozási cash flow-t 1.000,- e Ft-tal csökkenti. H (12/108)
Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a működési cash flow-t 1.000,- e Ft-tal csökkenti. I (103/16)
Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a működési cash flow-t 1.000,- e Ft-tal növeli. H (18/97)
Ha az adózás előtti eredmény 1000,- eFt, az elszámolt értékcsökkenés 600,- eFt, a feloldott céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 1400,- eFt. I (105/12)
Ha az adózás előtti eredmény 1000,- eFt, az elszámolt értékcsökkenés 600,- eFt, a feloldott céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 600,- eFt. H (21/110)
Ha az adózás előtti eredmény 1500,- eFt, az elszámolt értékvesztés 800,- eFt, a képzett céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 2500,- eFt. I (108/13)
Ha az adózás előtti eredmény 1500,- eFt, az elszámolt értékvesztés 800,- eFt, a képzett céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 500,- eFt. H (22/129)
Ha az Áruk nyitó értéke 7000,- eFt, záró értéke 4.500, akkor az indirekt cash flow kimutatásban az Áruk állományváltozása a működési cash flow-t 2500,- eFt-tal csökkenti. H (15/110)
Ha az Áruk nyitó értéke 7000,- eFt, záró értéke 4.500, akkor az indirekt cash flow kimutatásban az Áruk állományváltozása a működési cash flow-t 2500,- eFt-tal növeli. I (106/9)
Mivel a cash flow kimutatás a pénzeszközök változását mutatja be, a levezetésben nem szerepelnek semmiféle készpénzzel vagy számlapénzzel kapcsolatos pénzmozgások. H (16/99)
Működési cash flow alatt a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozást értjük. H (13/118)
Működési cash flow alatt a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük. I (113/14)
Nettó cash flow alatt a nyereségadóval, az osztalékkal és az adózott eredményt terheli más kifizetésekkel csökkentett bruttó cash flow-t értjük. I (104/12)
Nettó cash flow alatt a nyereségadóval, az osztalékkal és az adózott eredményt terheli más kifizetésekkel növelt bruttó cash flow-t értjük. H (20/88)
