ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2
File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf
== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI
Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam. FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.' // A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak. A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket: Megszületése: 2013.06. ==
Bevezető diasor (IRU_2013_1):
1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:
- Felhasználó (körülötte forog a világ)
- Folyamattervező (inkább business mint IT)
- Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)
- Programozó
- Tesztelő
- Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)
2. Mit értünk életciklus alatt?
Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk, módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.
3.Vízesés modell fázisai (5 db):
Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás
info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit.
Fájl:01.png
4. Inkrementális modell lényege?
A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.
5. Spirál modell lényege?
A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.
Fájl:Spiral.png
6. Érettség modell 4 fázisa?
kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás
Fájl:02.png
IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS, szerverek, frissítés:
7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:
- Fizikai réteg
- Adatkapcsolati réteg
- Hálózati réteg
- Szállítási réteg
- Viszony réteg
- Megjelenítési réteg
- Alkalmazási réteg
8. Mi a protokoll?
Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.
9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?
A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).
10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?
Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.
11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?
Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja,
12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?
Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.
12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):
Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)
Fájl:03.png
13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?
4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:
Fájl:04.png
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele).
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.
Alhálózati maszk:
- Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)
- Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)
/************************************************************************************************/
SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)
1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.
Az első byte binárisan 192-->1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.
2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím
3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)
/************************************************************************************************/
14. Mi a loopback cím?
A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1
15 Mi a DHCP és a feladata?
Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.
16. Mi a MAC cím és a feladata?
A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.
17. Mi az ARP és a feladata?
Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC
address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.
18. Mi a RARP és a feladata?
Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.
19. Mi a NAT és a feladata?
Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).
Fájl:05.png
20. Mi a NAPT és mi a feladata?
NAT+port transzláció. Portot is fordít, nem csak címet.
Fájl:06.png
21. Mi a DNS és mi a feladata?
Domain Name System, feladata hogy az IP címekhez valamilyen emészthetőbb megnevezést rendeljen.
22. Mi az ICMP feladata, mondjon 2 példát használatára.
Internet Control Message Protocol, hibajelzésre, illetve IP szintű kontroll üzenetek továbbítására használjuk. példák: ping, traceroute
23. Mire használjuk a ping-et, melyik protokoll része?
A pinget végpontok tesztelésére használjuk, az ICMP része.
pl.:
- Ping alpha [152.66.246.10] with 32 bytes of data:
- Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=114ms TTL=250
- Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=26ms TTL=250
- Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=23ms TTL=250
- Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=27ms TTL=250
Ping statistics for 152.66.246.10:
Packets: Sent = 4, Received = 4, Lost = 0 (0% loss),
Approximate round trip times in milli-seconds:
Minimum = 23ms, Maximum = 114ms, Average = 47ms
