Napelemek és megújuló energiaforrások
A tárgy röviden bemutatja az ismert és használt megújuló energiaforrásokat, különös tekintettel korunk fosszilis energiahordozóinak korlátozott mennyiségére és a fosszilis energia elégetéséből keletkező környezetvédelmi hatásokra. Az előadásokban olyan társadalmi-gazdasági, környezetvédelmi, eszközfizikai, konstrukciós és technológiai ismereteket adunk, amelyek a kisebb részben a megújuló energiák, de főleg a napenergia hasznosítás megalapozását szolgálják, különös tekintettel a témakör félvezetőkkel kapcsolatos vonatkozásaira.
Sablon:Szabvál Heti két előadás. A régi napelemek tárgyhoz hozzácsapták a többi megújuló energiaforrást. Ezért nálunk úgy alakult, hogy a hét első előadásán a víz-szél-geotermikus energiáról volt szó (általában PHD-sek), a második előadáson pedig leginkább a napelemekről volt szó. (2011. tavaszi félévben is ez volt a menetrend) Mizsei szerintem eszméletlen jó előadást tart, szabadon lehet kérdezni nála, és egyáltalán, igen barátságos. A megújuló energia részhez semmilyen előismeret nem szükségeltetik, csak figyelni kell, de a napelemek részéhez kőkeményen ismerni kell a fizika 2 és elektro ide vágó részét (félvezetők, Pn átmenet, stb.)
Szerintem igen érdekes tantárgy, és energiát is érdemes bele fektetni. -- Main.kir26064id - 2010.06.11.
Valóban érdekes (sok része), bár tény hogy nem egyszerű, nem árt ha van egy kis előképzettséged a félvezetőfizikából.. (energiasávok, energiadiagram, Fermi-szint, adalékolások, stb)
A 2011 tavaszi zh nem volt túl nehéz, 21 kis kérdés, 90 perc. Nekünk volt elővizsga is a pótzh-val egyidőben, ezen a kérdések nagyon hasonlóak voltak a zh-kérdésekhez. Szerencsére a félvezetőfizika részt nem nagyon kérdezték vissza :) Nagyjából ezekre emlékszem (zh/elővizsga-kérdések vegyesen):
- Energia-sávdiagram erősen adalékolt n, ill. p-típusú félvezető esetén
- A napsugárzás spektruma a Föld felszínén
- Hogyan érkezik a napsugárzás a napelemre? [nap->űr->légkör->modul üveglapja: szóródás, visszaverődés, stb.]
- Mi az AM és hol használják?
- Mi a fill-factor (FF)?
- Az üresjárási fesz. vagy a rövidzárási áram mérhető meg egyszerűbben egy nagyfelületű napelemcella esetén? Miért?
- Soroljon fel a napelemre jellemző paraméterek közül legalább 5-öt! (üresj. fesz., rz. áram, FF, max munkaponti telj., hatásfok, soros/párh. ellenállás, stb.)
- Amorf Si rétegezési módjai: pinpin, nipnip, n+ip+n+ip+, stb.
- Kristályos és vékonyréteg napelemek összehasonlítása (előny/hátrány)
- Mi a mono- és polikristályos napelemek közötti legfőbb különbség?
- Hol van az adalékolási maximum pn-átmenet diffúziója esetén? [vagy valami hasonló volt...]
- Mi a BSF és mi a szerepe?
- Milyen reflexiót csökkentő megoldásokat ismer?
- BIPV alkalmazási lehetőségei
- Mi a geotermikus energia és milyen környezetkárosító hatásai lehetnek?
- Hogyan lehet adott vill. energia befektetéssel 100% feletti hatásfokot elérni fűtés/hűtés esetén? [hőszivattyú műk. elve nagy vonalakban]
- A vízenergia forrásai [gyors folyó, bővizű folyam, hullám, ár-apály]
- Mi a szélenergia forrása? [gyk. hogyan keletkezik a szél]
- A kontaktusokkal szembeni követelmények
- Fém rétegfelviteli eljárások
- Mi a CVD-eljárás, és hol használják?
Az anyag tényleg érdekes, elég nehéz némelyik része, de leginkább nagyon sok. 2012/2-ben kicsit máshogy volt. Vagy 5-6 tanár (Mizsei, Plesz, Tímárné...) tartotta, nem túl logikus sorrendben az előadásokat. Az ZH-n csak 5 kérdés volt, bár valamennyire hasonló jellegűek voltak, mint a fent leírtak. Mellesleg a fent leírt 2011/1 kérdéssornak csináltam egy kidolgozást ZH készülés közben:
Ezenkívül elkezdtem tematikusan kidolgozni az anyagot, mivel a honlapon a diasorok ömlesztve vannak, és nem túl átlátható az egész, bár nem fejeztem be ZH-ra, de azért ezt is közzé teszem itt, hátha segít valakinek:
Utóbbi kettőből én 4-esre megírtam a ZH-t. Elővizsgán se 25 kérdés volt, ha jól emlékszem, ott is csak 5 körül.
Segédanyagok:
