Szoftverminőség - Jegyzet

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Unknown user (vitalap) 2012. október 22., 10:45-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverMinosegVazlat}} __TOC__ ==Bevezetés, alapfogalmak== Diasor: [http://sirkan.iit.bme.hu/~balla/hu/sw_minoseg/eloadas/SzMM1-Bevezetes…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


Bevezetés, alapfogalmak

Diasor: SzMM1-Bevezetes.ppt

Definíciók

  • Minőség / Quality / Qualitas
  • Szoftver
  • Szoftvertermék

Hibák a szoftverben

  • Miért vannak?
  • Mai informatikai rendszerek jellemzői
  • Hány hiba lehet egy szoftverben, és hogyan kezeljük ezeket?

Szoftverminőség

  • Mi a szoftverminőség?
  • Miért nehéz meghatározni?
  • Hogyan kezeljük?
  • A fogalom időbeni változása
  • Garvin definíciói: transzcendens, felhasználói, érték, termék, folyamat alapú
  • Összetevők
  • Minőségügyi keret, objektumok és nézőpontok
  • Megközelítések: sokfajta lehetséges, nem könnyű tájékozódni és a megfelelőt kiválasztani
  • Mitől függ a definíció?
  • Szoftvergyártás típusai
  • Minőség
    • az életciklus függvényében
    • az értékelő szerint
    • a szoftver alkalmazási területe szerint
  • Szoftverminőség és üzletpolitika
  • Követelmények meghatározása
  • Hazai helyzet: követi a világszintű trendeket
  • Hazai és nemzetközi minőségi díjak
  • Tanúsító szervezetek, tanúsított szoftvercégek Magyarországon

A szoftverminőség megközelítése

Termék alapú

Diasor: SzMM2-Termek.ppt és Iso25000_9126.ppt

  • Végtermékre koncentrálnak
  • Feltételezik, hogy a felhasználók főbb szempontjai azonosak
  • Minőségi faktorok között kölcsönhatások léteznek (többnyire gyengítés)
  • Minőségi faktorokat súlyozzák

Boehm modell

1977 Barry Boehm, TRW Systems and Energy Inc.

McCall modell

1978 James McCall, GE

ISO 9126

  • Első verzió 1991-ben jelent meg
  • Felhasználta a Boehm és McCall modelleket, ezek használatában szerzett tapasztalatokat, és a piaci igényeket
  • Termékre vonatkozó minőségi jellemzőket azonosít
  • Azóta továbbfejlesztették: használat során jellemző minőség (Quality in use),

ISO 14598

  • ISO 9126 attribútumai és metrikái mérésének módját ismerteti
  • Több szempontot tartalmaz: fejlesztő, beszerző, független értékelő
  • Meghatározásokat tartalmaz az értékelés céljára vonatkozóan
  • Azonosítja az értékelendő terméktípus(oka)t és a minőségmodellt (9126)
  • Metrikák a 9126 családból választhatók és súlyozhatók is

ISO 25000 (SQuaRE)

  • ISO 9126 és 14598 összehangolását oldja meg
  • Részei: minőségmodell, -követelmények, -mérés, -értékelés, -menedzsment
  • Mivel kevés a termékalapú alternatíva, valószínűleg egyeduralkodóvá válik.

Folyamat alapú

ISO 9001:2000

Diasor: SzMM3-ISO.ppt

  • Minőségbiztosítás és -menedzsmentre vonatkozó nemzetközi szabvány
  • Alapfogalmak: minőség, termék, folyamat, követelmény, minőségi követelmény, vevői megelégedettség, rendszer, minőségirányítási rendszer, minőségpolitika, minőségcél, szoftver, jellemző, minőségjellemző, megfelelőség, hiba, helyesbítő tevékenység, megelőző tevékenység, audit
  • Tanúsítvány: megszerezni és megtartani
  • Fejezetei:
    • Előszó
    • Bevezetés

1 Alkalmazott terület 1 Rendelkező hivatkozások 1 Szakkifejezése és meghatározások 1 Minőségirányítási rendszer 1 A vezetőség felelősségi köre 1 Gazdálkodás az erőforrásokkal 1 A termék megvalósítása 1 Mérés, elemzés, javítás

  • Alapelvei:
    • Vevőközpontúság
    • Vezetés
    • Az emberek bevonása
    • Folyamatszemléletű megközelítés
    • Rendszerszemlélet az irányításban
    • Folyamatos tökéletesítés
    • Tényeken alapuló döntéshozatal
    • Kölcsönösen előnyös kapcsolat a beszállítókkal
  • Kötelező eljárási utasításokat nevez meg bizonyos folyamatokra
  • Szoftverre: ISO 90003:2004, de ez nem tanúsítható

CMM

Diasor: SzMM4-CMM.ppt Wikipédia: Capability Maturity Model

  • 1989-1991 dolgozta ki a SEI a DoD támogatására, Watts Humphrey vezetésével
  • Lépcsős modell, érettségi szinteket határoz meg: initial, repeatable, defined, managed, optimising
  • Alkalmazás előtt felmérés: kezdeti állapot meghatározása 1-5 + indoklás
  • Bootstrap: felkészít CMM felmérésre és útmutatást ad fejlődésre, de olcsóbb annál

SPICE / ISO 15504

Diasor: SzMM5-SPICE.ppt

  • Keretrendszer folyamatok erősségeinek és gyengeségeinek feltérképezésére, valamint szoftverfolyamatok javítására és a javítások mérésére
  • Folytonos érettségi modell, egyéni folyamatokra koncentrál (követik-e a tervet, ellenőrzik-e a végrehajtást, szabványosított-e, stb.)
  • Szintjei: not performed, performed, managed, established, predictable, optimizing
  • Szoftver életciklus folyamatokat az ISO 12207 definiálja: primary, supporting, organizational

CMMI

Diasor: SzMM6a-CMMI.ppt

  • Integrált modell, ötvözi a lépcsős és folytonos modellt (auditkor választani kell a kettő között)
  • Célja a többféle modell alkalmazásából adódó nehézségek és költségek csökkentése, az átláthatóság, érhetőség javítása
  • CMMI v1.2 alapelemei:
    • mindkét megjelenítésben: Process area, Specific goals, Specific practices, Generic goals, Generic practices
    • lépcsősben: Maturity levels
    • folytonosban: Capability levels
  • A célok (goals) elvárt elemeket (practices) tartalmaznak, melyek informatív részekre (subpractices) bonthatók tovább
  • Érettségi szintek (szervezet egészére): initial, managed, defined, quantitatively managed, optimizing
  • Képességi szintek (egyes folyamatokra): incomplete, performed, managed, defined, quantitatively managed, optimizing
  • Konstellációk: szakterülethez kapcsolódó sajátos folyamatokat írnak le: fejlesztés, beszerzés, szolgáltatás
  • Folyamatcsoportok folytonos megközelítésben: project management, process management, engineering, support
  • SCAMPI: Standard CMMIŸ Appraisal Method for Process Improvement, e szerint történik az audit tervezése, végrehajtása és az eredmények jelentése

PSP és TSP

Diasor: PSP_TSP.ppt

Minőség, attribútumok, mérések

Diasor: SzMM12-meresi alapfogalmak.ppt és SzMM13-GQM.ppt

Mérés

  • Definíció, történet
  • Mit mér a menedzser, és mit a szoftverfejlesztő?
  • Mi kell az eredményes méréshez? Mik a jó mérőszámok?
  • Méréselmélet: direkt és indirekt mérés, mérési skálák, objektív és szubjektív mérőszámok
  • Szoftvermérés: miért más?, történet
  • Tipikus mérőszámok: kódhossz, tesztelés időtartama, megtalált hibák száma, LOC / emberhónap
  • Célja: folyamatok erősségének, gyengeségének megértése, további folyamattervezés és -becslés, stb.
  • Oka: Szoftver megértése, valamint a szoftvergyártási folyamat és a folyamatjavítás irányítása
  • Tárgya: saját döntés, ISO 9126
  • Terv: terület vizsgálata, jellemzők azonosítása, fordítás a fejlesztők nyelvére, mérőszámok kiválasztása
  • Költsége: van, beindítani drága lehet, de fenntartani olcsó, NASA-nál 1-2%-ra sikerült levinni

QIP

  • Széles körben alkalmazott minőségjavítási paradigma, folyamatos javításra koncentrál
  • Az egyes projektek tapasztalatát elemzi, majd csomagolja a további projektekben való felhasználásra
  • Eszközei: Goal/Question/Metric (GQM) paradigm, Experience Factory (EF) Organization
  • Jól kombinálható ISO 9126-tal, mely nem ad tanácsot a metrikaválasztást illetően

Attribútumok

Belső attribútumok

Kizárólag a mérés tárgyától függenek és közvetlenül mérhetők.

  • tesztelés során talált hibák száma
  • forráskód hossza

Külső attribútumok

Csak a mérés tárgyának környezetéhez való viszonyát figyelembe véve értelmesek és mérhetők.

  • termék használhatósága, hordozhatósága
  • programozók hatékonysága

A QMIM keret

Diasor: SzMM17-QMIM.ppt

Összefoglalás

Diasor: SzMM-22-osszefoglalas.ppt

-- dnet - 2011.01.02.