10 pontos kérdések

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Unknown user (vitalap) 2012. október 21., 21:19-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokVizsga10pontos}} {{InLineFileLink|Infoalap|SzgHalokVizsga10pontos|Minimum-2.doc|Minimum-2.doc}}: Itt van valamennyi kérdéshez írv…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


Ezen a helyen volt linkelve a(z) Minimum-2.doc nevű fájl ("Minimum-2.doc" link szöveggel) a régi wiki http://wiki-old.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/SzgHalokVizsga10pontos oldaláról. (Ha szükséged lenne a fájlra, akkor a pontos oldalmegnevezéssel együtt küldd el a wiki@sch.bme.hu címre a kérésedet)
Itt van valamennyi kérdéshez írva, közel sem teljes és tökéletes.

1. Ismertesse az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználó között a viszony szolgálat és az alatta lévő szolgálatok és protokollok igénybevételével az OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával.

2. Milyen azonosságok és különbségek találhatók az OSI alapú és a TCP/IP alapú terminál szolgálat (VT és TELNET) között? Hogyan néznek ki a rendszerek funkcionális működését mutató ábrák?

3. Mit neveznek megjelenítési környezetnek? Milyen szerepe van az egymástól távoli két alkalmazási folyamat közötti adatforgalmak lehetővé tételében? Milyen lehetőségeket ismer azonos megjelenítési környezetek kialakítására?

4. Ismertesse a transzparens híd és a forrásirányított híd közötti azonosságokat és eltéréseket. Hogyan történik az adategység forgalomirányítása a transzparens hídon?

5. Ismertesse két távoli felhasználó között az összeköttetés létesítés folyamatát viszony szintű szolgálat és az alatta lévő szolgálatok igénybevétele esetén az OSI modell fogalmainak szabatos felhasználásával.

6. Mi a különbség az OSI modellben ill. az Internetre épülő modellben a távoli file-elérés protokolljaiban? Rajzolja fel mindkét esetben a modell (eljárások, funkcionális elmek) strukturális felépítését.

7. Hogyan valósítható meg különböző valós környezetek esetén az adatkompatibilitás?

8. Lokális és távoli hidak összehasonlítása, különbségek. Hogyan továbbítódik az üzenet távoli hidak esetén?

9. Összeköttetés létesítése alkalmazási szolgáltatás szintjén.

10. LAN-ok összekapcsolásánál mikor van szükség LLC szintű átjárás biztosítására

11. FTP

12. Adott duplex, forgóablakos forgalomszabályozós kapcsolat, A ad, B fogad. Ns=6 ment el utoljára, ezután WS=4 adó oldalon. Milyen Ns-ű kereteket küldhet még el A ebben a sorozatban? Milyen Ns-ű kereteket küldhetett el eddig A ebben a sorozatban? Ha Nr=6 érkezik B-től, milyen Ns-ű kereteket küldhet el A a köv. sorozatban?

13. Adatkapcsolat létrehozása, a viszony réteg használatával, és az alatta lévő rétegek és protokollok használatával.

14. Mik az azonosságok és különbségek az adatkapcsolati rétegben és a szállítási rétegben a hibajavítás terén. Milyen mezők szolgálják a HDLC és TCP-szegmensben a hibavédelmet, és ezek funkciói. És milyen hibajavítási mechanizmusuk van ennek a kettőnek.

15. Rajzolja le, azt az esetet, amikor a felhasználó a böngészőn keresztül egy URL-t hív le, hogyan jut az el a felhasználóhoz, és hogy mi van akkor, ha a válaszban van hiperhivatkozás is és a felhasználó azt is el akarja érni. Két különböző Ethernet hátózaton lévő host akar kapcsolatba lépni IP szinten, hogyan valósul ez meg? Mutassa be a folyamatot, adjon egy példát rá.

16. Rajzolja fel és ismertesse szóban az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználói szintű folyamat között az adatkapcsolati réteg szolgáltatásainak igénybevételével, az OSI modell fogalmainak szabatos használatával.

17. Mi a router feladata datagram és virtuális áramkör típusú hálózatokban? Milyen bejegyzéseket tartalmaznak és mi a szerepük a forgalomirányító táblázatoknak a két hálózattípus esetén?

18. Hasonlítsa össze az ADSL és a kábeltévés számítógép-hálózati szolgáltatásokat a felhasználó (előfizető) szemszögéből. Adjon legalább ötféle összehasonlítási szempontot!

19. A és B állomások között TCP kapcsolat van. Az A állomás 400 bájtos szegmensméretet használ a küldéshez. Az A által küldött szegmens sorszám mezője 1201-es értékű. Erre érkezik válasz B-től, amiben a nyugtaszám 1601 és az ablakméret mező értéke 1600. Ekkor az A állomás már a 2001-es sorszámnál tart. Hány szegmenst küldhet még A? Milyen sorszám értékek fognak még megjelenni? Indokolja válaszát!

20. Ismertesse ábrával és szöveggel az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználó között az LLC szolgálat és az alatta lévő szolgálatok és protokollok igénybevételével, az OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával!

21. Ismertesse az n-nel történő visszalépés és a szelektív ismétlés hibavédelmi eljárásokat! Elemezze hatékonyság és implementálás bonyolultsága szempontjából mindkét eljárást!

22. Az A és B állomás CRC kódolással/dekódolással valósítja meg a hibajelzést. Az állomások generátor-polinomja. Az A adó kódolójának bemenetére a következő bitsorozat kerül: 1101100111. Számítással határozza meg a kódoló kimenetén megjelenő, átviendő T bitsorozatot!Jelez-e hibát a B vevő, ha a dekódoló bemenetére jutó T? bitsorozat: 110111010010101? Számítással igazolja válaszát!

23. Ismertesse az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználó között a hálózati szolgálat igénybevételével az OSI hivatlozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával.

24. Egy e-levél átjáró (e-mail gateway) két, különböző architektúrával (TCP/IP és OSI) rendelkező hálózat közötti elektronikus levelezést teszi lehetővé. Konstruálja meg az átjáró architekturális képét (hivatkozási modelljét), röviden magyarázza el az átjáró működését!

25. Milyen azonosságokat és különbségeket talál a távolságvektor alapú és a kapcsolat állapot alapú forgalomirányítás között? Mi az oka annak, hogy az egyiknél a Bellman-Ford algoritmus, míg a másiknál a Dijkstra algoritmus használatos?

26. Rajzolja le a világháló (Web) működésének alapvető kliens-szerver modelljét! A modell alapján ismertesse a kliens oldali gépen futó folyamatokat, ha a megtekinteni kívánt honlap URL-je !http://www.matav.hu/index.html

27. Egy Ethernet-hálózathoz 8 hoszt kapcsolódik, amelyek IP-címe a következő: 152.66.240.71-152.66.240.78. Ismertesse azt a folyamatot, amely akkor megy végbe, ha 152.66.240.74 IP-című hoszt egy IP-csomagot küld a 152.66.240.75 IP-cimű hosztnak!

28. ISO-OSI két távoli folyamat közötti kapcsolatfelvétel alkalmazási rétegből indulva.

29. Távolságvektor alapú és kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás összehasonlítása. Hasonlóságok, különbségek. Példa, hol mit használnak.

30. Az ISO-OSI hivatkozási modell alapjén ismertesse az összeköttetés létesítés folyamatát két távoli felhasználó között a viszony szolgálat és az alatta lévő szolgálatok és protokollok igénybevételével az ISO-OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával.

31. Milyen azonosságok és különbségek találhatók az adatszóró (broadcast) forgalomirányító megoldások és a többesküldéses (multicast) forgalomirányító megoldások között? Mikor alkalmazzuk egyiket, mikor a másikat? Adjon példát alkalmazásukra!

32. A TCP/IP hivatkozási modell alapján rendszertechnikai ábrával illusztrálva írja le a hálózat felügyeleti szolgálat (SNMP) kliens és szerver oldali működését, a többszerveres konfigurációt is beleértve. A hálózatfelügyelő host tevékenysége milyen területekre terjed ki? Mi célt szolgál az MIB?

33. Az A host utoljára elküldött TCP szegmensének fejrészében a sorszám mező értéke 1801. A szegmens hossza 200 bájt. A B hosttól kapott válsz szegmens hiba nélküli átvitelt nyugtáz, és az Ablakméret mező értéke 1000. Hányas sorszámú szegmenseket tudja elküldeni A? Indokolja meg!

34. Ismertesse az összeköttetés létesítésének folyamatát két távoli felhasználó között a viszony szintű szolgálat igénybevételével az OSI hivatkozási modell fogalmainak szavatos felhasználásával.

35. A TCP/IP hivatkozási modell alapján ábrával illusztrálva írja le az FTP szolgálat kliens és szerver oldali működését. Az ábrában jelölje be a hálózati környezethez tartozó funkciókat. Indokolja az absztrakt és az átviteli (transzfer) szintaxis szerepét.

36. Elemezze n-nel történő visszalépés és a szelektív ismétlés hibavédelmi eljárások működés, hatékonyság, implementálás bonyolultság szempontjából! Adjon példát rá!

37. Az A állomás duplex adatkapcsolati szintű működésbe kezd és elküldi az Ns=7, Ns=0, Ns=1, Ns=2, Ns=3, Ns=4, Ns=5 sorszámú kereteket, de az Ns=3 számú keret meghibásodik. A B állomástól kapott válasz után az A állomás ismétel. Mod 8 keretszámozást feltételezve rajzolja le az A állomás adási ablakát a nyugta megérkezése előtti és utáni állapotban, ha az alkalmazott protokoll az n -el történő visszalépés. Rajzolja le a B állomás vételi ablakát a nyugta elküldése után, ha hibamentes átvitel esetén hat keretet tud elhelyezni.

38. Számítógép-hálózaton egy name server szolgálatát vesszük igénybe egy adatbázis-szerver eléréséhez. Hogy lehet megvalósítani azt, hogy a klienstől a szerverekhez továbbított kérések és az azoktól jövő válaszok a hálózaton biztosan átmenjenek, még akkor is, ha a kommunikációs alhálózat megbízhatatlan a kallódó kettőzött csomagok miatt? Adjon példát a javasolt megoldásra!

39. Egy email-átjáró (Gateway) egy TCP/IP és egy OSI-architektúrával rendelkező hálózat közötti elektronikus levelezést teszi lehetővé. Konstruálja meg az átjáró architekturális képét és röviden magyarázza el az átjáró működését!

40. A B hostban az utoljára beérkezett TCP szegmens fejrészében lévő Sorszám mező értéke 1201. A szegmens hossza 200 byte. A B host válaszszegmensében a Nyugta mező értéke 1401 és az Ablakméret mező értéke 1800. Hány további szegmens elküldésére állítja be az adási ablakát az A host, ha a válasz megérkezésekor az 1601 sorszámnál tart? Milyen sorszámok nem szerepelnek a választ követően a B hosthoz beérkező szegmensek Sorszám mezőiben?

41. Az ISO-OSI hivatkozási modell alapján ismertesse az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználó között a hálózati szolgálat és az alatta lévő szolgálatok és protokollok igénybevételével az OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával.

42. Milyen azonosságokat és különbségek vannak az egyprotokollos és a többprotokollos hidak között? Mikor alkalmazzák a feszítőfás hidakat? Hogyan jön létre a feszítőfa? Egy feszítőfás híd hogyan végzi a forgalomirányítást?

43. Hogyan történik a rekurzív lekérdezés? Ábrázolja példával, ha egy kliens hoszt (bagira.iit.bme.hu) és egy távoli DNS szerver (cs.umass.edu) közötti címkeresés leírásával.

44. Ismertesse az összeköttetés-létesítés folyamatát 2 távoli felhasználó között az alkalmazási szolgálat és az alatta lévő szolgálatok igénybevételével az OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásaival!

45. Normál Ethernet, Fast Ethernet, Gigabites Ethernet közti különbségek, azonosságok, hogyan származtathatók egymásból?

46. Milyen közegelérési módokat alkalmaznak WLAN hálózatokban, valamint ezek összehasonlítása (konfiguráció, ? ,stb. szempontjából).

47. DNS szolgáltatás, kliens-server kapcsolat leírása. Rekurzív címfeloldás leírása konkrét példára: a bagira.iit.bme.hu a linda.cs.yale.edu címre szeretne levelet küldeni

-- pikopeti - 2006.12.28.