OpReVizsga20090615

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Unknown user (vitalap) 2012. október 21., 21:07-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|OpReVizsga20090615}} 1. Ismertesse a multiprogramozott rendszerek működését. Vezesse le ebből a multiprogramozott operációs rendszer f…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


1. Ismertesse a multiprogramozott rendszerek működését. Vezesse le ebből a multiprogramozott operációs rendszer fő feladatait. Mutassa be a legfontosabb különbséget a SPOOLING rendszer és a multiprogramozott rendszer között.

2. Egy igény szerinti lapozást alkalmazó rendszerben futó folyamat 4 fizikai memória lap területet kap. Futása során a következő virtuális lapokra történik hivatkozás: 1, 2, 3, 4, 2, 1, 5, 6, 2, 1, 2, 3, 7, 6, 3, 1

  • a, First In First Out (FIFO)
  • b, Least Recently Used (LRU)
  • c, Second Chance (SC)
  • d, optimális

3. Sorolja fel, hogy a programfejlesztés illetve futtatás mely fázisaiban történhet a program memóriacímeinek kötése, vagyis a logikai, fizikai cím megfeleltetés. Minősítse az egyes lehetőségeket (a fázisra jellemző tipikus címkonverzió, stb.).

4. A windows memóriakezelése

  • a) Mennyi fizikai memóriát képes egy kliens és egy szerver típusú 32 bites Windows kezelni, és miért?
  • b) Milyen és mekkora részekből épül fel egy folyamat virtuális címtartománya 32 bites Windows operációs rendszeren? Mik tárolódnak az egyes részeken.
  • c) Hol tárolhatja az operációs rendszer egy folyamat által lefoglalt virtuális memórialapokat? Mi alapján dönti el, hogy melyik lehetőséget válassza?
  • d) Rajzolja le, hogy egy fizikai memórialapnak milyen állapotai lehetnek, milyen típusú memórialistán szerepelhet!


5. Ismertesse a socket-alapú hálózati kommunikáció kliens és szerver oldali programjainak felépítését rendszerhívásokkal együtt(elegendő az előadáson ismertetett részletességgel), és írja le a kommunikáció működését lépésről-lépésre!