VIKWiki:TDK A weboldalak képei
Idézett levelek
[le1] Kincsvadászat 97-ben
Ennek a levélnek a szövegfájlba mentett változata található meg az InfoSite-on, egy "régi vizsgák" állományba tömörítve. Őslenyomatnak tekinthető, mely ott volt a hallgatói tudásbázis összes stádiumánál. Ez köszönhető annak, hogy a Formális nyelvek tantárgy letisztult temaikája több, mint tíz éve nem változott.
---------- Forwarded message ----------
Date: Wed, 28 May 1997 16:37:11 +0200
From: PGergo <...>
Reply-To: allinphosduma@sch.bme.hu
To: Multiple recipients of list <allinphosduma@sch.bme.hu>
Subject: FoNy vizsgasor
Kaptunk egy vizsgasort, ami ugy tunik meg nincs fenn a Nedik-en.
Szoval:
1997. Februar (ugy tunik, keresztes a draga)
1.) Egy nyelv alfabetaja legyen Sum = {a,b}. A nyelv mondataiban a
karakterek szama oszthato neggyel, a "b"-k szama pedig 3-mal.
Minimalautomata wanted!
2.) Szerkesszen az aritmetikai kifejezeseket eloallito nyelvtant!
A nyelv specifikacioja a kovetkezo:
A nyelvnek 4 infix operatora van: +, -, * es /, a szokasos
ertelmezessel. A multiplikativ operatorok precedenciaja nagyobb, az
egyformake azonos (+,- es *,/). Azonos precedenciaju operatorok eseten a
balrol jobbra szabaly ervenyes. Van ket monadikus prefix operator is, a +
es -. Monadikus operatorok nem allhatnak kozvetlenul egymas mellett.
Mindezeket a szabalyokat zarojelezessel felul lehet biralni. Ket nyelvtan
kell:
a) A nomadikus operatorok precedenciaja a legnagyobb.
b) - '' - - '' - legkisebb, de operatorok nem
allhatnak egymas mellett.
Szerkesszen levezetesi fat a kovetkezo kifejezeshez:
-(-a+a) * (-a/a) + (-a*a)
Feltetelezve, hogy a monadikus operatorok nem alkalmazhatoak, irja fel
kifejezessel azonos szemantikaju, csak infix operatorokat tartalmazo
kifejezest. (??? ez a mondat szo szerint igy van a papiron. Nekem kicsit
zavarosnak tunik...) Itt, ha szukseges, a 0 literalt is igenybe veheti, de
ne hasznaljon felesleges zarojeleket!
3.) Adott a kovetkezo nyelv:
a^i b^j, ahol 1=<i es 1=<j=<2i
Forditsuk le ezt a nyelvet egy olyan veges forditoval, amley az elsonel
nem ad ki karaktert, minden tovabbi karakter eseten viszont aszerint ad ki
x-et vagy y-t, hogy a ket utolso olvasott szimbolum azonos volt -e vagy
nem.
Kell: Nyelvtan az eredeti es a forditott nyelvre.
4.) Adott az alabbi CF nyelvtan:
S -> aP P -> Qb Q -> QS | epszilon
Keszitesn erre a nyelvre LR(k) elemzot, es elemezzen egy legalabb 8
karakter hosszu mondatot!
5.) Adott a kovetkezo nyelvtan:
S -> a | XYBZ | XAYBZ XA -> aX XY -> V
VZ -> epszilon YB -> ABY YZ -> WZ
AB -> BA AW -> WB BW -> TY
BT -> TA XT -> X
Kerdes: Mit csinal ez? (milyen nyelvet general?)
Jo mokat!
G.
[le2] Kibővült ellenörző kérdések, gyors reakció
Tapasztalható az egymásra reagáló levelek olvasásának nehézsége. Időrendben az első levél középen található a > karakterrel kezdődő sorokban. Erre válasz a legalul található szöveg, majd arra válasz a legfelső. Érdemes megfigyelni, hogy a nem meghirdetett változásokra a hallgatók néhány napon belül ragáltak, mégpedig a végső választ a wikin, a megmaradó és javítgatható tudástárban elhelyezve.
-----Original Message----- From: GeGe997 [mailto:...] Sent: Monday, October 24, 2005 1:24 PM To: info2003@sch.bme.hu Subject: RE: [info2003] meres 2 uj ellenorzo kerdesek!!! Hi! Épp most végeztem vele.(4-es mérés) https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/MeresLabor2Kerdes4 GeGe997 -----Eredeti üzenet----- Feladó: Solid [mailto:...] Küldve: 2005. október 24. 12:18 Címzett: info2003@sch.bme.hu Tárgy: Re: [info2003] meres 2 uj ellenorzo kerdesek!!! GeGe997 <...> írta: > hi! > > Erre felhivnám mindenkinek a figyelmét : > > Mérés labor II. mérési utasítások, segédletek, linkek Utolsó érdemi > módosítás: 2005-10-21/22 4. és 5. mérés: Mérési utasításokban > kisebb javítások, lényegesen több ellenőrző kérdés > > Vagyis mindenki szedje le újra a 4. meg 5. mérés utasitását, mert esetleg az > ellenörzö kérdéseknél meglepetés érheti. > > GeGe997 > Ha esetleg valaki kidolgozta mar az ujakat, akkor orulnek, ha elkudene (gondolom, nem csak en) a valaszokat. Elore is koszi! by Solid
[le3] Szétszórt weblapok stádium: saját weblap hirdetése
Ha nincs egy központi weblap, akkor a változásokat folyamatosan hirdetni kell, hogy az anyagok minél több emberhez eljussanak. Ennek legegyszerűbb formája a levelezőlista.
Tárgy: Munkavedelem,E2,Villen,Eltech Hello EveryB! A kovetkezo anyagok kerultek fel a netre: 2005.10.20 16:00 934 692 Elektronika_2_EA_20051018.zip 2005.10.20 16:08 236 ElTech_EA_20051017.zip 2005.10.20 16:01 815 446 Munkavedelem_EA_20051018.zip 2005.10.20 16:01 701 520 Villen_EA_20051017.zip 2005.10.20 16:01 756 403 Villen_EA_20051018.zip http://bme.bakonet.hu/BMEVIK/
[le4] Bonyolult képletek
A levelezőlistán legnehezebb kérésekre is szívesen válaszolnak, mert az jó gyakorlás. Viszont a képletek leírása (és kiolvasása) eléggé nehézkes. A TWiki-nek létezik képleteket kirajzoló modulja, ami ezt a problémát áthidalja, ha a megoldást a wikire teszi fel a válaszoló.
Hy! Konvoluciós integrál fincsi mi? Nah amire neked szükséged van az a konvolúció diszkrét eseteben:)Attól nem kell félni mindent ki lehet vele számolni csak néha sokáig tart meg csak közelítő értéket tudsz adni de ez a tuti.Nem is értem mért tanultunk más módszereket is... y[k]=szumma(i=-inf to +inf)(10*E[k]*0.6^k)=10*szumma(i=0 to +inf)(0.6^k)=10*(1/1-0.6)=25 Nah szóval mivel a gerjesztés már a -inf óta konstans 2 így lineáris kauzális rendszer esetén a válasz is konstans lesz már a -inftől kezdve minden k-ra(ez a konstans, nem stabil rendszerek esetén az inf is lehet) >hali! >van egy pelda amit nem ertunk a haverokkal: >DI ben a h[k]=5*E[k]*0.6^k és a u[k]=2 akkor mi az y[k]=?? >(E=egysegugras) >ugye ezt nem lehet Z transzformalni, mert nem belepo, akkor mi a teendo? >koszi! >Laci
[le5] "Képek" a csak szöveges levélben
Ez a jelenség valószínűleg csak a VIK hallagtatóira jellemző. Képesek az ábrákat egyszerű karakterekből kialakítani. A levelezőlistán ugyanis szokás csak szöveges levelet küldeni, mert az nagyságrendekkel kisebb fájlméretet okoz. Ennek akkor volt jelentőssége, amikor kicsi postaládák, és lassú letöltés volt jellemző.
Elektro, Thévenin na jó, akkor gyakorlok és leírom :) U2 = R2/(R1+R2)*U1 - (R1*R2)/(R1+R2)*I U1 | R1[ ] | --> I --------- U2 | R2[ ] | --- /föld/ -
Wiki oldal idézet
A Linux felépítése és működése
Általános tervezési szempontból a Linux hasonlít bármelyik hagyományos UNIX-implementációhoz.
A Linux-rendszer kódja három fő részből áll:
- Kernel
- az operációs rendszer fontos belső funkcióit látja el
- a processzor privilegizált végrehajtási módjában hajtódik végre, így szabadon eléri a számítógép összes fizikai erőforrását.
- Rendszerkönyvtárak
- egyrészt azon standard funkciókat valósítják meg, amelyeken keresztül az alkalmazások együtt tudnak működni a kernellel.
- másrészt azokat a tevékenységeket, amelyek nem igénylik a kernel felügyeletét.
- Segédprogramok
- olyan programok, amelyek egyedi, speciális feladatokat látnak el.
A Linux-rendszer komponensei
| Rendszerkezelő programok | Felhasználói folyamatok | Felhasználói segédprogramok | Fordítóprogramok |
| Rendszerkönyvtárak | |||
| LINUX-KERNEL |
