Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 7
Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.
Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!
Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.
Témakör: A vagyon számbavételéhez kapcsolódó ismeretek
A QR mutató általános esetben 1:1 arányig elfogadhatónak mondható. I (45/4)
A QR mutató általános esetben 1:2 arányig elfogadhatónak mondható. H (8/48)
A befektetett eszközök mérlegcsoportjai: a készletek, a követelések, az értékpapírok és a pénzeszközök. H (3/52)
A befektetett eszközök mérlegcsoportjai: az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök. I (35/5)
A befektetett pénzügyi eszközök között azokat a kölcsönkövetéleseket, értékpapírokat, részesedéseket és pénzeszközöket kell megjeleníteni, melyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. I (56/1)
A befektetett pénzügyi eszközökön belül a befektetési célú részesedések és értékpapírok, a tartós követelések, valamint a tartósan lekötött pénzeszközök szerepelnek. I (41/5)
A befektetett pénzügyi eszközökön belül külön mérlegtételeken kell megjeleníteni a kapcsolt vállalkozásban levő tartós részesedéseket és adott kölcsönöket valamint a tartósan adott kölcsönök esetében az egyéb részesedési viszonyban álló vállalatoknak nyújtott kölcsönöket is. I (61/4)
A befektetett pénzügyi eszközökön értékcsökkenés nem, csak értek vesztés számolható el. I (64/7)
A bekerülési érték meghatározásánál a kiindulási alapot jelentheti: a levonható ÁFA-t nem tartalmazó számla szerinti ár; az előállítás közvetlen önköltsége; az apportérték; a megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztású javaslat szerinti érték; a piaci érték, az átadónál szereplő nyilvántartási érték. I (52/5)
A cég akkor tekinthető likvidnek, ha működési bevételeiből képes folyamatosan fedezni működési kiadásait, azaz rövid tavú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésére álló likvid vagy likviddé tehető forgóeszközök fedezetet nyújtanak. I (50/4)
A céltartalékok alapvetően abban különböznek a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásától, hogy az utóbbi esetében a pontos összeg és a felmerülés időpontja is ismert, míg a céltartalékok esetében a felmerülés időpontja és/vagy összegének nagysága bizonytalan. I (41/6)
A céltartalékok eredményt csökkentő tételek. I (47/5)
A dinamikus mérlegelmélet kidolgozása Nicklisch nevéhez fűződik. H (6/54)
A dinamikus mérlegelmélet kidolgozása Schmalenbach nevéhez fűződik. I (40/5)
A dinamikus mérlegelméletek a vállalkozás eszközeit, forrásait időérték elv alapján, aktualizált bekerülési értéken mutatják ki. H (7/50)
A dinamikus mérlegelméletek a vállalkozás eszközeit, forrásait időérték elv alapján, napi piaci értéken mutatják ki. H (11/40)
A dinamikus mérlegelméletek a vállalkozás eszközeit, forrásait realizációs elv alapján, aktualizált bekerülési értéken mutatják ki. I (55/7)
A dinamikus mérlegelméletek alapján összeállított mérleg a vállalkozás vagyonáról nem ad reális képet. I (48/6)
A dinamikus mérlegelméleteknél a mérleg összeállításának fő célja a vállalkozás adott időszakban elért eredményének meghatározása, bemutatása. I (56/6)
A dinamikus mérlegelméleteknél a mérleg összeállításának fő célja a vállalkozás vagyonának meghatározása, bemutatása. H (6/45)
A forgóeszközök között szerepelhetnek olyan vagyoni elemek is, melyeknek gazdasági élettartama meghaladja az egy évet. I (54/6)
A forgóeszközök mérlegcsoportjai: a készletek, a követelések, az értékpapírok és a pénzeszközök. I (46/4)
A hátrasorolt kötelezettségek esetén a kölcsönt nyújtó fél hozzájárul ahhoz, hogy ha felszámolási vagy csődeljárás indul az adós vállalkozás ellen, akkor követelése csak akkor kerül kiegyenlítésre, ha a többi hitelező és a tulajdonosok kifizetésre kerültek. H (5/43)
A jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke összege, amelyet a tulajdonosok alapításkor, tőkeemeléskor, valamint a folyamatos működés során az eredményből a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak, a vállalkozásnál hagynak. H (7/37)
A jegyzett, de meg be nem fizetett tőke az egyetlen követeléstartalmú tétel, amely a forrás oldalon szerepel a mérlegben. I (53/2)
A jelenlegi számviteli gyakorlat a speciális céghelyzetben (csőd, felszámolás, egyesülés,) levő vállalatok számára statikus mérleget ír elő. I (36/3)
A jelenlegi számviteli gyakorlatban nem alkalmaznak dinamikus mérleget, ezeket csak a XX. század középen alkalmaztak. H (5/54)
A jelenlegi számviteli gyakorlatban nem alkalmaznak statikus mérleget, ezeket csak a XX. század középen alkalmaztak. H (5/43)
A kis- és középvállalkozásoknak össze szabad állítaniuk a beszámolójukat, azt alátámasztó leltár nélkül is. H (5/50)
A kritikus helyzetben levő vállalatoknál cél a vagyonelemek fordulónapi piaci értéken való megállapítása, az időszaki realizált eredmény csak másodlagos, ezért az összeállításra kerülő mérleg dinamikus. H (4/47)
A kritikus helyzetben levő vállalatoknál cél a vagyonelemek fordulónapi piaci értéken való megállapítása, az időszaki realizált eredmény csak másodlagos, ezért az összeállításra kerülő mérleg statikus. I (39/6)
A káreseményeket, hiányokat a tárgyi eszközöknél, az immateriális javaknál terv szerinti értékcsökkenésként kell elszámolni. H (8/60)
A káreseményeket, hiányokat a tárgyi eszközöknél, az immateriális javaknál térvén felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. I (48/5)
A káreseményeket, hiányokat felmerülésükkor azonnal ráfordításként kell elszámolni. I (45/4)
A káreseményeket, hiányokat minden eszköz esetében térvén felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. H (6/50)
A kötelezettségek (és részben a céltartalékok, passzív időbeli elhatárolások) testesítik meg az Mérlegben a vállalkozás idegen forrását. I (40/5)
A kötelezettségek a tulajdonosoknak a vállalkozás eszközeire vonatkozó igényét jelenítik meg. H (9/64)
A különböző mérlegelméletek azonos mérlegcélokon alapulnak, a gyakorlati megvalósításban keresendő az eltérés. H (8/51)
A különböző mérlegelméletek eltérő mérlegcélokból indulnak ki. I (61/6)
A leltár a mérleg valóságtartalmának hitelesítését szolgáló dokumentum. I (48/1)
A leltáreltéréseket először a szintetikus, majd ezt követően az analitikus nyilvántartásokon kell átvezetni. H (5/50)
A leltáreltéréseket először az analitikus, majd ezt követően a szintetikus nyilvántartásokon kell átvezetni. I (55/6)
A leltárkészítés időpontját és módját a számviteli törvénykötelező érvénnyel minden gazdálkodó számára előírja. H (6/60)
A leltárkészítési kötelezettség a törvényben egyértelműen meghatározott, a számviteli törvény a tulajdonosokra bízza a leltározás módjának és idejének meghatározását. I (47/5)
A leltározás a vállalat eszközeinek mennyiségi felvételét jelenti. H (5/54)
A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értekben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. I (53/10)
A leltározás elvégezheti folyamatosan vagy fordulónappal. I (54/5)
A leltározást az eszközök esetében mindig mennyiségi felvétellel kell elvégezni. H (8/62)
A leltárértékelés azt jelenti, hogy a leltározás befejeztével a vállalat megállapítja, hogy a leltár mekkora valószínűséggel fedi le a tényleges vagyoni helyzetet. Az eredményül kapott százalékos értéket a leltáron fel kell tűntetni. H (4/37)
A leltárértékelés egyrészt a mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékre történi átszámítását, másrészt a mennyiségi felvételt nem igénylő anyagi és nem anyagi javak pénzértékének esetleges módosítását jelenti. I (45/6)
A leltárértékelés keretében feltárásra kerülnek a tényleges és a könyv szerinti vagyon esetleges eltérései, melyeket a beszámoló összeállítása előtt a nyilvántartásokban helyesbíteni kell. I (41/4)
A likviditási gyorsráta (QR) = (Forgóeszközök – Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek. I (50/8)
A likviditási gyorsráta (QR) = (Forgóeszközök – Követelések) / Rövid lejáratú kötelezettségek. H (7/50)
A likviditási gyorsráta (QR)= (Követelések + Értékpapírok + Pénzeszközök) / Kötelezettségek. H (3/54)
A likviditási gyorsráta (QR)= (Követelések + Értékpapírok + Pénzeszközök) / Rövid lejáratú kötelezettségek. I (47/3)
A likviditási gyorsráta azt mutatja meg, hogy a cég képes-e kötelezettségeinek eleget tenni meglévő pénzeszközeinek, és rövid időn belül pénzformát olti rövid lejáratú követeléseinek felhasználásával. H (8/53)
A likviditási gyorsráta azt mutatja meg, hogy a cég képes-e rövid tavú kötelezettségeinek eleget tenni meglévő pénzeszközeinek, és rövid időn belül pénzformát olti rövid lejáratú követeléseinek felhasználásával. I (50/5)
A likviditási mutató = (Saját tőke + Tartós idegen források) / (Befektetett eszközök + Stratégiai készletek) H (3/42)
A mennyiségi felvétellel történi leltározás csak abban az esetben hagyható el, ha az adott eszközt, forrást nem lehet mennyiségileg számba venni. I (54/5)
A mennyiségi felvétellel történi leltározás mindig tényleges megszámlálás vagy mérés útján történik. I (52/6)
A mennyiségileg számba nem vehető eszközökre, valamint a forrásokra a leltározási tevékenység nem terjed ki. H (5/45)
A mérleg szerinti eredmény a realizált eredménynek azon része, mellyel a tulajdonosok a tárgyévi tevékenység eredményéből hozzájárulnak a vállalkozás saját tőkéjéhez. I (50/7)
A mérleg és a leltár is egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalati vagyont, de míg a mérleg ezt összevontan, pénzértékben teszi, addig a leltár a vagyont tételesen felsorolva, mennyiségben (minőségben) és értekben mutatja be. I (54/12)
A mérleg és a leltár is számviteli dokumentum, de míg a mérlegen szerepelnie kell a felelős személy (ek) aláírásának, addig ez a leltáron elhagyható. H (2/40)
A mérlegen kívüli értékelések során a vállalkozás értéket nem közvetlenül a vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak értékéből határozzak meg, hanem a vállalkozás globális értéket állapítják meg, pl. annak jövedelemtermelő képessége szerint. I (52/3)
A mérlegfőösszeg a vállalati vagyon könyv szerinti értéket mutatja meg. I (51/6)
A mérlegfőösszeg az eszközök és a források összesített értéke, azaz mérlegfőösszeg = források + eszközök H (8/54)
A mérlegkészítés időpontja a fordulónap, mely általában a naptári év vége, de lehetőség van ettől eltérni is. H (7/50)
A mérlegkészítés időpontja az üzleti év fordulónapját követi időpont, ameddig a vagyoni helyzet bemutatáshoz szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. I (51/10)
A nettó forgótőke a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége. I (51/4)
A nettó forgótőke az eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége. H (4/44)
A passzív időbeli elhatárolások elszámolásával a tárgyévi költségek, ráfordítások nőnek, vagy a tárgyévi hozamok csökkennek. I (42/3)
A passzív időbeli elhatárolások eredményt növeli tételek. H (4/43)
A potenciális vagyont nem lehet számviteli értelemben vagyonnak tekinteni, mert nemhasznosíthato, nincs használati értéke. I (35/7)
A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközöket a tárgyi eszközök között a befejezetlen beruházások mérlegtételen jelenítjük meg. H (6/50)
A saját tőke akar, negatív értékű is lehet. I (46/6)
A saját tőke azt fejezi ki, hogy a tulajdonosok milyen összeget bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. I (44/6)
A saját tőke mérlegcsoportjai a következik: jegyzett tőke; jegyzett, de meg be nem fizetett tőke; tőketartalék; eredménytartalék; céltartalék; értékelési tartalék és mérleg szerintieredmény. H (5/48)
A saját tőken belül negatív értékkel csak a jegyzett, de meg be nem fizetett tőke és az eredménytartalék szerepelhet. H (7/46)
A stabilitási mutató = (Saját tőke + Idegen források) / (Befektetett eszközök + Strategiaikészletek) H (5/54)
A stabilitási mutató = (Saját tőke + Tartós idegen források) / (Befektetett eszközök + Stratégiai készletek) I (59/6)
A statikus mérlegelméletek a vállalkozás eszközeit és forrásait időértékelv alapján értékelik, napi piaci értéken mutatják ki. I (51/5)
A statikus mérlegelméletek a vállalkozás eszközeit és forrásait realizációs alapján értékelik, bekerülési értéken mutatják ki. H (5/52)
A statikus mérlegelméletek a vállalkozás eszközeit és forrásait realizációs alapján értékelik, napi piaci értéken mutatják ki. H (5/46)
A statikus mérlegelméletek alapjai Nicklisch nevéhez főződnek. I (54/2)
A statikus mérlegelméletek alapjai Schmalenbach nevéhez főződnek. H (5/55)
A statikus mérlegelméletekben a mérleg összeállításának fő célja a realizált eredmény meghatározása, bemutatása. H (7/41)
A statikus mérlegelméletekben a mérleg összeállításának fő célja a vállalkozás vagyonának meghatározása, bemutatása. I (57/4)
A számviteli vagyonnak értékkel kell bírnia: Ebből következik, hogy nem tekinthető vagyonnak az a tétel sem, melynek értéke pontosan nem ismert, de megbecsülheti. H (5/46)
A terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása a vállalat számára azonnal ráfordítást jelent. H (4/59)
A térvén felüli értékcsökkenéseket ráfordításként kell elszámolni. I (50/3)
A tárgyi eszközökre, immateriális javakra adott előlegeket tartalmukból következően a követelések között kell a mérlegben megjeleníteni. H (6/57)
A vagyon csökkenésre kizárólag saját forrás csökkenés, vagy az idegen tőke törlesztése miatt kerülhet sor. I (53/6)
A vagyon gyarapítására kizárólag saját tőkenövekedés vagy az idegen tőke átmeneti vagy tartós igénybevétele réven kerülhet sor. I (49/7)
A vagyoni értékű jogokat a mérlegben az immateriális javak között jelenítjük meg. H (8/57)
A vagyonkent történi számbavétel alapvető feltétele, hogy értékkel bírjon és hasznosítható legyen. I (60/6)
A vagyonértékelés az eszközértékelésen túl vagyoni helyzet-értékelést is jelent. I (52/7)
A vagyonértékelés eredményeként egy adott időpontra vonatkozó, dinamikus mérleg születik. H (6/45)
A vagyonértékelés során alapvetően a vállalat eszközei kerülnek értékelésre, mert a kötelezettségek könyv szerinti értéke általában jól tükrözi azok tényleges értéket. I (43/4)
A vagyonértékelés során először azt kell megállapítani, hogy a vállalkozástól, a vállalkozás eszközeinek működésétől milyen időtartamon keresztül, mekkora nagyságú pénzáramlás várható. Ennek valószínűsítése után határozzak meg a vagyonértéket. H (12/31)
A vállalat minden általa használt erőforrást meg tud jeleníteni eszközkent a mérlegben. H (8/44)
A vállalat által használt human erőforrások a mérlegben számbavételi nehézségük miatt nem szerepelnek. I (48/12)
A vállalkozás mérlegébe csak a szabályszerű leltározással megállapított és kivizsgált leltárkülönbözetekkel módosított eszközérték vehető fel. I (42/9)
A vállalkozás tevékenységet szolgáló nem anyagi javakat az immateriális javak között jelenítjük meg. H (6/51)
A „Befektetett eszközök” mérlegcsoport. H (9/36)
A „B” típusú mérleg fordított likviditási sorrendben tartalmazza az eszközöket, majd az eszközöket csökkentik a rövid lejáratú kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolások, míg a többi forrás lejáratú sorrendben szerepel. I (58/5)
A „B” típusú mérleg struktúrájában a finanszírozási szemlélet érvényesül. I (50/3)
A „Céltartalékok” mérlegcsoport. H (3/51)
A „Saját tőke” mérlegfőcsoport. I (43/6)
A „Tárgyi eszközök” mérlegfőcsoport. H (4/35)
Alapvető különbség a mérleg és a leltár között, hogy míg a mérleg időpontra, addig a leltáridőszakra vonatkozik. H (5/50)
Amikor a vagyon eredetet vizsgáljuk, arra keressük a választ, hogy a különféle tulajdonosokkal bíró vagyoni elemek milyen formában állnak a vállalat rendelkezésére. H (4/45)
Amikor a vagyon eredetet vizsgáljuk, arra keressük a választ, hogy az egyes vagyonelemek megszerzéséhez szükséges tőket ki biztosította, azaz, hogy eredetileg honnan, kitől származott. I (44/8)
Amikor a vagyon összetételét vizsgáljuk, arra keressük a választ, hogy az erőforrásainkat a jövőben milyen formában, hogyan hasznosítjuk. H (5/44)
Amikor a vagyon összetételét vizsgáljuk, arra keressük a választ, hogy milyen hasznot hozó vagyonelemekkel, azaz erőforrásokkal rendelkezünk. I (55/6)
Az aktív időbeli elhatárolások a tárgyévi költségeket, ráfordításokat növelik, a tárgyévi bevételeket csökkentik. H (7/45)
Az aktív időbeli elhatárolások eredményt növeli tételek. I (48/2)
Az aktív és passzív időbeli elhatárolások mérlegben történi megjelenítése az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következik. I (44/6)
Az alapítás-átszervezés valamint a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásáról a gazdálkodó dönthet. I (42/6)
Az analitika helyességet, valódiságát a vállalkozó saját elhatározása alapján bármilyen gyakorisággal ellenőrizheti, ugyanakkor az analitikus nyilvántartás önmagában nem minősül leltárnak. I (51/3)
Az eladósodottság mértéke = Tartós idegen forrás / (Saját tőke + Tartós idegen forrás). I (49/8)
Az eszköz felújításával, bővítésével, átalakításával járó költségeket rá kell aktiválni az eszköz eredeti bekerülési értékére, megnövelve azzal annak értéket. I (49/2)
Az eszközbeáramlások vagyonnövekedést idéznek elő. H (4/45)
Az eszközöket mindig a szerint kell a mérlegben a forgó- illetve a befektetett eszközök köze besorolni, hogy az adott vállalatnál előreláthatólag mennyi ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. I (37/3)
Az eszközöket mindig a szerint kell a mérlegben a forgó- illetve a befektetett eszközök köze besorolni, hogy mekkora az adott eszköz becsült gazdasági élettartama. H (8/47)
Az immateriális javak között a mérlegben csak azokat a nem anyagi javakat kell/lehet megjeleníteni, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. I (42/7)
Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok a mérlegben a tárgyi eszközök között jelennek meg. I (49/3)
Az ingatlanok; a műszaki berendezések, gépek, járművek és az egyéb berendezések, felszerelések, járművek mérlegtételeken csak rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett tárgyi eszközöket szabad megjeleníteni. I (51/3)
Az organikus mérlegelméletek a vagyont a realizációs elv alapján, az eredményt az időérték elv alapján határozzak meg. H (8/44)
Az organikus mérlegelméletek a vagyont az időérték elv alapján, az eredményt a realizációs elv alapján határozzak meg. I (59/8)
Az organikus mérlegelméletek célja kettős a realizált és a pénzügyileg is realizált eredmény meghatározása. H (6/42)
Az organikus mérlegelméletek célja kettős: a reális vagyonérték és a reális eredmény meghatározása. I (42/3)
Az üzemgazdasági becsértékkel való értékelés aktuális tőzsdei értéken való értékelést jelent. H (9/53)
Az üzemgazdasági becsértékkel való értékelés fiktív jövőbeli értéken való értékelést jelent. I (44/5)
Az üzleti értékelés során alapvetően a vállalat eszközei kerülnek értékelésre, mert a kötelezettségek könyv szerinti értéke általában jól tükrözi azok tényleges értéket. H (6/51)
Az üzletértékelés során először azt kell megállapítani, hogy a vállalkozástól, a vállalkozás eszközeinek működésétől milyen időtartamon keresztül, mekkora nagyságú pénzáramlás várható. Ennek valószínűsítése után határozzak meg az üzleti értéket vagy cégértéket. I (53/8)
Az „a” típusú mérleg az eszközöket csökkeni likviditás szerint, a forrásokat pedig növekvő lejáratú idő szerint tartalmazza. H (2/45)
Az „a” típusú mérleg az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat pedig fordított lejáratú sorrend szerint tartalmazza. I (51/2)
Az „a” típusú mérleg struktúrájában a finanszírozási szemlélet érvényesül. H (5/47)
Azon eszközöknél, melyeknél a vállalat a leltározás során mennyiségi felvételt alkalmaz, elhagyható a leltározási folyamatban az egyeztetés. H (3/59)
Egy adott eszköz eredeti bekerülési értéke a lehetséges maximumot jelenti, a továbbiakban a könyv szerinti érték ennél csak alacsonyabb értéket vehet fel. H (8/48)
Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. I (41/4)
Egy cég akkor likvid, ha a befektetett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. H (4/60)
Egy cég akkor stabil, ha a befektetett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. I (42/7)
Egy cég valós piaci értéke az az ár, amelyen az adott cég normális piaci feltételek mellett, azaz mindkét fel részéről kényszermentesen gazdát cserél. I (49/6)
Egy céget akkor tekintünk függetlennek, ha egyáltalán nincs tartozása. H (4/47)
Egy céget akkor tekintünk függetlennek, ha hosszú lejáratú kötelezettségei nem haladjak meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összeget. I (66/3)
Egy céget akkor tekintünk függetlennek, ha rövid lejáratú kötelezettségei nem haladjak meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összeget. H (12/45)
Egy vállalkozás értéket mindig a közvetlenül a vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak értékéből határozzak meg. H (10/41)
Eszközként csak olyan eszköz szerepelhet a mérlegben, melynek polgárjogi értelemben vett tulajdonjoga már átszállt a mérleget összeállító vállalatra. H (9/44)
Ha a leltározás nem fordulónapon történik, akkor a leltározás napja és a fordulónap között történt változásokat a mérlegérték megállapításánál figyelembe kell venni. I (62/4)
Ha a mérleg szerinti eredmény negatív, akkor a nyitó értéket a Követel, oldalon könyveljük. H (6/50)
Ha a mérleg szerinti eredmény negatív, akkor a nyitó értéket a Tartozik, oldalon könyveljük. I (44/8)
Ha a saját tőke aránya a tartós forrásokon belül 35% alá süllyed, a vállalkozás kritikus helyzetben van. I (44/6)
Ha a saját tőke aránya a tartós forrásokon belül 65% alá süllyed, a vállalkozás kritikus helyzetben van. H (5/35)
Ha a tartós idegen forrás aránya a tartós forrásokon belül 35% fölé emelkedik, a vállalkozás kritikus helyzetben van. H (4/42)
Ha a tartós idegen forrás aránya a tartós forrásokon belül 65% fölé emelkedik, a vállalkozás kritikus helyzetben van. I (54/4)
Ha a vevőnk kifizeti tartozását, akkor a vállalat vagyona megnő. H (3/54)
Ha egy cég elengedi vállalatunk tartozását, az vállalatunknál vagyoncsökkenést eredményez. H (4/53)
Ha egy cég elengedi vállalatunk tartozását, az vállalatunknál vagyonnövekedést eredményez. H (5/48)
Ha egy forrás számlanyitó értéke negatív, akkor a nyitást a Tartozik, oldalon könyveljük. I (36/10)
Ha egy forrás számlanyitó értéke negatív, akkor a nyitást negatív előjellel a Követel, oldalon könyveljük. H (11/38)
Ha egy kamatozó értékpapír futamideje 18 hónap és a vállalat az értékpapír lejáratáig meg kivonja őrizni, akkor az értékpapír a mérlegben a befektetett eszközök között fog szerepelni. H (8/52)
Ha egy kamatozó értékpapír futamideje 18 hónap és a vállalat az értékpapír lejáratig meg kívánja őrizni, akkor előfordulhat olyan eset, hogy az értékpapír a mérlegben a forgóeszközök között fog szerepelni. I (49/5)
Ha kifizetjük a szállítóval szembeni tartozásunkat, akkor a vállalatunk vagyona csökken. I (58/3)
Ha érvényesül a vállalkozás folytatásának az elve, akkor fő cél a vagyonváltozások hátasaként képződött realizált eredmény meghatározása, azaz az összeállításra kerüli mérleg dinamikus. I (43/6)
Ha érvényesül a vállalkozás folytatásának az elve, akkor fő cél a vagyonváltozások hátasaként képződött realizált eredmény meghatározása, azaz az összeállításra kerüli mérleg statikus. H (7/42)
Hasonlóan a tárgyi eszközökhöz, immateriális javakhoz a befektetett pénzügyi eszközök esetében is a leirat úgy kell megtervezni, hogy a hasznos gazdasági élettartam végére az eszköz a mérlegben maradványértéken szerepeljen. H (14/44)
Jelenleg az időszakonként összeállításra kerüli mérleg egy alapvetően dinamikus mérleg, mely azonban bizonyos elemeiben tartalmazhat statikus vonásokat is. I (60/7)
Követeléseket a mérlegben kizárólag a forgóeszközökön belül, a II. mérlegcsoportban találunk. H (4/42)
Közvetett leltárértékelésről beszélünk, amikor a mennyiségben felvett javak pénzértékre való átszámításához konkrét árakat veszünk igénybe. H (9/51)
Közvetlen leltárértékelésről beszélünk, amikor a mennyiségben felvett javak pénzértékre való átszámításához konkrét árakat veszünk igénybe. I (52/3)
Leltározni a számviteli törvény értelmében csak a fordulónap körüli időszakban lehet. H (9/55)
Leltározásnál az egyeztetés módszere a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességet igazoló egyéb okmányokkal való egybevetését, összehasonlítását jelenti. I (53/5)
Léteznek olyan eszközök és ilyenek a források, melyeknek leltározása kizárólag az egyeztetés módszerével történhet. I (51/4)
Míg az eszközöknél kötelező elkülönítve bemutatni a kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban levő vállalatokkal kapcsolatos téteket, addig a kötelezettségeknél ez a vállalkozó döntésére bízza. H (7/51)
Nem tekinthető vagyonnak az olyan jószág, mellyel kapcsolatosan a vállalat semmiféle jövőbeli hasznot nem remélhet. I (51/2)
Számviteli értelemben vagyonnak kell tekinteni a tényleges és a potenciális vagyont is. H (5/44)
Tőzsdén nem jegyzett cégek piaci értéke gyakran becsült érték. I (49/5)
Értékcsökkenést a befektetett eszközökön számolunk el. H (5/48)
Értékesítési szándékkal tartott eszközök is megjeleníthetik befektetett eszközkent, ha várhatóan a vállalat eszközét esetleg évekig nem tudja értékesíteni. H (8/40)
