Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ottow (vitalap | szerkesztései) 2013. április 21., 22:13-kor történt szerkesztése után volt. (→‎3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek?)


Ez az oldal egyelőre csonk. Segíts a szerkesztésében!

Ha nem tudod, hogyan állj neki, olvasd el az útmutatót!


1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak?

Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).

2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak?

Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.

Ib=(Ib++Ib-)/2

3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek?

A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.

4. Mit nevezünk hurokerősítésnek?

5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek?

6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek?

7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?

8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni?

9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?

10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je?

11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak?

12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?

13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának?

14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?

A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Laboratórium_2_-_6._Mérés_ellenőrző_kérdései&oldid=164801”