Segítség:Latex

VIK Wiki Segítség

Közösségi portál

HaT Elérhetőségek

Legyél te is szerkesztő!

Az első lépések

Segítségoldalak

Új oldal létrehozása

Az új tanrend bevezetése

Ötletláda

Szerkesztés

Szövegformázás

Hivatkozások, linkek

Képek és fájlok

Címsorok, szakaszok

Táblázatok

Sablonok

Kvíz

Infoboxok

Latex (képletek, formulák)

LaTeX példák

Fájlfeltöltés útmutató

Fájlfeltöltési oldal

Összetettebb matematikai képletek beszúrására Latex (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk.

A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az, hogy képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható (bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű).

Latex szintaxis

Minden képletet egy <math> és egy </math> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

Alapok

Az összes példakódban azt kell feltételezni, hogy egy <math> címkén belül van.

Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.

1+1=2 vagy 1 + 1 = 2 (mindegy, hogy írunk-e szóközöket)

$1+1=2$ vagy $1+1=2$

Bizonyos speciális karakterek automatikusan úgy formázzák a körülöttük lévő szöveget, ahogy azt a karakternek megfelelő operátor leírásakor papíron tennénk, pl. négyzetre emeléskor a ^ karakter.

a^2 + b^2 = c^2

$a^{2}+b^{2}=c^{2}$

További speciális jelentése van a következő karaktereknek, ezeket közvetlenül nem lehet a szövegbe beszúrni:

# $ % ^ & _ { } ~ \

Helyettesíteni lehet néhányukat egy visszaperjel beszúrásával a karakter (vagy a neve) elé.

\# \$ \% \& \_ \{ \} \sim \backslash

$\#\$\%\&\_\{\}\sim \backslash$

Operátorok

Latexben az operátorokat használunk a matematikai formulák leírására. Mivel egy formula egy kétdimenziós ábra, míg a szöveg, amit leírunk csak egy dimenziós, ezért az operátorok paraméterei adják valamilyen sorrendben a formula különböző részeit.

Általános operátorszintaxis

\operátornév[opció1,opció2,...] paraméter1 paraméter2 ...

Összetettebb formulák esetén több formula egymásba ágyazásáról van szó, vagyis egy-egy paraméter önmagában se feltétlenül egy darab szám vagy betű, hanem az is lehet egy összetettebb paraméterekkel is rendelkező operátor. Hogy egyértelmű legyen, melyik paraméter melyik operátorhoz tartozik, ezért az egymáshoz tartozó dolgokat (pl. egy adott paramétert) mindig kapcsos zárójellel fogunk közre. Gyakran akkor is ezt alkalmazzák, ha a paraméter például egyetlen karakter, és nem lenne külön szükség a zárójelezésre.

Általános operátorszintaxis zárójelezéssel

\operátornév[opció1,opció2,...] {paraméter1} {paraméter2} {...}

Példa

Az sqrt operátor gyökjel alá helyez szöveget, egyetlen paramétere a gyök (egyetlen opciója, pedig a gyökkitevő, ami opcionális).

\sqrt {a^2 + b^2} = c

${\sqrt {a^{2}+b^{2}}}=c$

\sqrt[3] {a^3 + b^3} \neq c (A neq operátor nullaparaméteres, csak a nemegyenlő jelet helyettesíti.)

${\sqrt[{3}]{a^{3}+b^{3}}}\neq c$

A frac operátor két paramétere egy tört számlálója és nevezője.

\frac {\sqrt 2} 2 = \frac {1} {\sqrt 2}

${\frac {\sqrt {2}}{2}}={\frac {1}{\sqrt {2}}}$